Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-03-10 / 10. szám
и— Г AZ ELVESZETT FIÚ VISSZATÉRÉSE a címe Evald' 1 Schorm legújabb filmjének. Egy fiatal műépítész ко-1, \ runkra jellemző lelki válságba kerül, melyből kiutat azi I öngyilkosságban keres. Mi készteti őt erre a lépésre? i I Hogyan kerül ilyen lelki válságba? Több ilyen s hason-1 1 ló kérdést állít fel a film és a döntést a nézőre | I hagyja. i I A főszerepeket ismét Jón Kácerra és Jana Brejcho- i I vára bízta a rendező. __________________________J I Otakar Vávro filmrendező ismét Frantisek Hrubín verskölteményét filmesitette meg. Az új cseh film címe: iRCMANC ZONGORÁRA. A rendező mesterien oldotta |meg a romantikus történetet, amely a szerelemről és a halálról szól. I iaromir Hanzlik, Stefan Kvietik, Zuzana Cigánova I kitűnő színészi teljesitménye, továbbá a bravúros felvételek és a jó zene biztosítják a film sikerét. Az új cseh detektivfilmnek, amely egy nemzetközi csempészbanda leleplezésével foglalkozik, HÁLÁL A| FÜGGÖNY MÖGÖTT a címe. Rendezője Antonín Kach-| Ilik. A történet a színház kulisszái mögé vezet minket. |Tanúi leszünk annak, hogyan csempészték Csehszlová-, kián keresztül Olaszországba a heroint. A főfelügyelő .szerepét Miroslav Hornícekre bízta a rendező. A többi szerepben még L. Lipskyt, W. Matuskát, G. Vránovát és a nálunk már ismert H. Haase német filmszínészt I láthatjuk. ___ ___ ___ ___ __ ___ J I A LAUREL ÉS HARDY cimű amerikai film a két híresl I komikus legismeretebb groteszkjait kelti újra életre. Fz az örökifjú zsáner, mely mindenkit szívélyes mosoly-1 Ira derít, most sem téveszti el hatását. 1 I A lengyel kinematográfia Jerzy Kawalerovicz film-1 fjével mutatkozik be. A kitűnő lenqyel filmrendező Во-', jleslaw Prus hires regényét a FARAÓT filmesitette meg.' I Az ákori Egyiptom elevenedik meg előttünk, belső e[II— I __— — — —------lemezeivel. ____________________ A általános iskolát elvégző, tizenöt éves fiatalok elhelyezésével kapcsolatban igen nagy gondot okoz a lányok további sorsa. Meglátogattunk több csallóközi iskolát, és elbeszélgettünk a pályaválasztás küszöbén álló lányokkal. Sokan tovább akarnak tanulni közép- és szakiskoláinkon, vannak akik előtt már biztos elhelyezkedési lehetőség áll, de vannak olyanok is, akik még nem választottak, akik a „majd csak lesz valahogy, legfeljebb itthon maradok" alapon még nem döntöttek jövőjük felől. Vegyük alapul például a dunaszerdahelyi járás tizenöt éveseit. Milyen a kilencedik osztályos tanulók érdeklődési köre jövőjüket illetően? A járás 2000, általános iskolát végző tanulója közül 555 akar közép- és szakiskolában tovább tanulni. Ipari tanulónak 600-an jelentkeztek. Munkaviszonyba 226-an lépnek. A többiek otthon maradnak, vagy még nem döntöttek sorsuk felől. Ezek az adatok a tanulók előzetes érdeklődését bizonyítják. A lányok részéről a legkedveltebb pályák: varrónő, elárusítónő, cukrásznő és fodrásznő. Igen kevés az érdeklődés könnyűiparunk kevésbé ismert ágai iránt. Textiliparunk például kimondottan a női foglalkozási ágak közé tartozik. A fonás, szövés a legrégibb iparágak egyike, szinte egy idős az emberiség ruházkodásával. Idők folyamán jelentős átalakuláson ment keresztül, egyrészt az új, korszerű gépek alkalmazásával, másrészt a műszálak felhasználásával. A szép és divatos textilanyagokat fonó- és szövőipari munkásaink állítják elő. Gyárainknak egyre több szakképzett munkásnőre van szüksége, akiknek tanításáról, internátusi elhelyezéséről és neveléséről az egyes üzemek maguk gondoskodnak. Textilgyáraink többsége Csehországban működik. Szlovákiában épülőben van Léva mellett az új Textilkombinát, amelynek pár éven belül sok száz képzett fonó és szövőnőre lesz szüksége. Ezeknek kiképzéséhez segítő kezet nyújtanak lányainknak a csehországi textil gyárak szakmunkásképző kétéves iskolái. Magyar lányok a Perla-gyárban Hogy közelebbről is megismerjük az itt tanuló lányok életét, meglátogattuk az Ústi nad Orlicén működő PERLA textilgyárat, ahol már több csallóközi kislány tanul mesterséget. A festői környezetben fekvő, több mint 700 éves múltra visszatekintő textilváros legnagyobb üzemei közé tartozik a munkaérdemrenddel kitüntetett PERLA. Vászon, damaszt, szövet, puplin stb. gyártmányait nemcsak hazánkban ismerik, hanem a világ minden részére exportálják. A montreáli Világkiállítás látogatói is megismerhetik a Perla anyagok kiváló minőségét. De ahhoz, hogy az üzem kitűzött feladatait teljesíteni tudja, egyre több szakképzett fonó- és szövőnőre van szüksége, mégpedig lányokra. Az üzem alkalmazottainak 90 százaléka nő. Ezek kiképzéséről, ellátásáról, erkölcsi neveléséről az üzem szakmunkásképző iskolája és minden kényelemmel berendezett internátusa gondoskodik. Váratlanul toppantam be a lányinternátus igazgatói rodájába. Kudrnácovó Éva igazgatónő barátságosan fogadott. Biztatóan hangzottak szavai az internátusbán lakó lányok életére vonatkozóan: — Szeretném, ha jól érezné magát nálunk, és saját tapasztalatai alapján ítélné meg internátusunk belső életét.. Szabadon mozoghat az épületben, beszéljen akivel akar, nem szépítünk semmit. Amink van, az van. Nincs mit takargatnunk. Kétszáz lánynak nyújt második otthont az épület négy emelete. Cseh, szlovák, magyar lányok élnek itt egymás mellett, akiktől megkívánjuk egymás megbecsülését, a tanulás és jövendőbeli munkájuk szeretetét, és nem utolsósorban a lányokhoz méltó viselkedést. A magyar lányok közül héttel a tornateremben ismerkedtem meg. Magyar tánc bemutatójára készülnek és próbájuk volt. A tánc- és gimnasztika-szakkört az igazgatónő vezeti, mert tanítónői diplomája mellett ehhez is van képesítése. A felkínált jogokkal élve, végignéztem az internátust. A fér| И «LU и LU CQ z: LU 1*4 и — Hogy mikor nősültem? Várjon csak ... hát... tizenöt éve. Nagy idő, mi? Család is van, kettő. Egy fiú, meg egy lány. Jó asszonyom van, nem mondhatok rá semmit. Rendes, dolgos. Szerelem? Nézze csak, nem olyan egyszerű az. Ö itthon dolgozik a szövetkezetben, én meg a városban. Reggel ötkor már kilépek a kapun és délután négy órakor érek haza. Harapok valamit, aztán fát vágok, a ház körül is akarl mindig tennivaló. Utána elolvasom az újságot, mert azt nagyon szeretem, rádiót is hallgatok ... elmegy az idő. Estefelé meg bejövök ide a vendéglőbe egy sörre meg egy féldecire, esetleg kettőre, mikor hogyan. Néha leülünk kártyázni, de tiz órakor már ágyban vagyok. Szombat az más. Akkor tovább időzöm a barátaimmal, mert vasárnap nem kell hajnalban felkelni. Mikor vettem neki ajándékot? Hát
