Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-11 / 6. szám
’M C — Sokat hallottam az esztergályos szakmáról a rádióban, láttam a tévében, olvastam az újságban és az Iskolában elmagyarázták, miből áll tulajdonképpen ez a mesterség. Láttam, hogy nekem való, mert szeretek fúrnl-faragnl. Gyertek el hozzánk az üzembe és nézzétek meg, milyen remek munka. Cibula Jancsi, a Dunahajózásl Vállalat Ipari tanulója sóhajtva mondta: — Ha én annak idején Jobban tanultam volna, most könnyebben menne. Ne feledjétek el, hogy matematikára, fizikára meg nyelvismeretre mindenütt szükség van. Egymás után szólaltak fel a fiúk-lányok, kiki védte a saját mesterségét, Igyekezett túltenni a másikon. A kilencedikesek érdeklődéssel, tágra nyitott szemmel figyeltek. Jó volt hallgatni őket, látni a lelkesedést, tudni mit Jelent a munka megismerésének öröme. A fiatalok szavalt szülők, pedagógusok, mesterek egészítették ki, jótanáccsal látták el a fiatalokat. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a szakma Ismerete Igen megkönnyítheti a pályaválasztást. És ebben sokat segíthetnének az üzemek, ha nem zárnék kulcsra kapuikat a fiatalok előtt. Az Iskolai üzemlátogatás néha Igen nagy nehézségekbe ütközik. Protekció nélkül a legtöbb üzembe nem lehet bejutni — mondják a pedagógusok, — és ha mégis sikerül, csak azokat a részlegeket tekinthetik meg a tanulók, ahol semmi érdekeset nem látnak. Ez nagy hiba. Persze nem általánosítható. A Fémmegmunkáló Üzem (Strojárenské a metalurgické závody) például sokszorosított röpcédulákat küld szét az Iskolákba, felhívja a fiatalok figyelmét, jöjjenek, tekintsék meg üzemüket mielőtt pályát választanak. Ismerkedjenek meg a gépekkel, beszélgessenek el az idősebb szakmunkásokkal. — Szeretettel várunk minden fiút és leányt, aki szilárd elhatározással Jön, hogy a szakmát kitanulja és továbbra Is nálunk marad, mert igen nagy szükségünk van szakképzett munkaerőkre — mondta Václav elvtárs, a Fémmegmunkáló Üzem kádernevelési osztályának előadója. — De nem szeretjük azokat, akik azt remélik, hQgy a mesterlevelet tanulás nélkül is meg lehet szerezni és amikor látják, hogy nem sikerül, odébbállnak, és ezrekkel károsítják meg az üzemet. — Igen fontos, hogy a fiatalokat úgy irányítsuk, hogy megismerés útján válasszanak pályát — hangsúlyozta PoláCek Tibor, a bratislaval Villamossági Üzem élső éves Ipari tanulóinak mestere. — Mert amikor az elsőévesek hozzánk Jönnek, fogalmuk sincs róla, mit jelent esfctergályoznl. Amikor azután kutattam, miért választották ezt ^^ályát, megdöbbentő válaszokat kaptam. Az egyik tanítónő akart lenni, a másik szakközépiskolás, a harmadik órás, de mivel áz iskolában nem ment a tanulás, Idejött, azt hitte, Itt tanulás nélkül is boldogul. A másik meg azért, mert rábeszélték. Azt egyikük Sem mondta, hogy látta, hallotta, milyen érdekes feladatok megoldására nyújt lehetőséget ez a pálya, vagy, hotey úgy éreztem, erre vagyok képes. Nehéz nekünk, mestereknek az ilyen tanulókkal megszerettetrii, számukra érdekessé tenni a munkát. Hogy a lányok — ha akarják — minden téren megállják a helyüket, erről személyesen Is meggyőződtem, amikor néhányat közülük meglátogattam az üzemben is. Mégis jólesett hallani a Poligrafiai Üzemben Moncman mester szavait, aki kérdésemre, hogy lépést tudnak-e tartani a lányok a fiúkkal, ezt mondta: — Engedje meg, hogy egy példával válaszoljak. Tizenöt évvel ezelőtt három lány végzett velem együtt az Ipariskolában. A Pravda nyomdájába kerültek. Az első évben megszerezték a vándorzászlót és azóta senki sem tudja elvenni tőlük. A nyomdászszakma nem Jelent különösebb erőfeszítést a lányok részére. Csak jöjjenek minél többen és főleg azok, akik á szlovák nyelven kívül magyarul, oroszul és németül Is tudnak. A különféle szakágazatok széles skálája áll nyitva a pályát választó tanuló előtt. Bármilyen pályát választ, egyformán hasznos tagja lehet a társadalomnak. Nálunk nincs kevésbé fontos szakma, nincs kevésbé fontos ember, nincs különbség férfi és nő között — a mi társadalmunkban csak jó és rossz munkaerőt különböztetünk meg. Aki foglalkozását hivatásnak tekinti — nem lehet rossz munkaerő. HEGEDŰS MAGDA Dányi Giziké, szinte elvész a nagy gép ölelésében, mégis uralja a masinát. Fr. Spécii felvételei Huszonötször Is meg kell mérni az alkatrészt, hogy pontos legyen, amíg kezdő az ember — gondolja magában Kasiak Éva, ipari tanuló.
