Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-07 / 40. szám
ÉbiőfeJ /)Ш&1 Csalafinta matematika Azt hiszem, nem veszik rossznéven, ha a bemutatást ezzel az egyszerű matematikai művelettel kezdem, amely csak látszólag lehetetlenség: 66 = 99 Azaz: 1966-ban 99 éves a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának híres varietészínháza: a berlini Friedrichstadt Falast... Szerte a világon rövidítve emlegetik a nevét. Palast — vagyis — Palota... S Illik Is rá ez a név, hiszen a benne folyó impozáns produkciók elkápráztatnak minden belépőtI De van más neve is: a „Háromezrek Háza". Széksorai háromezer nézőt tudnak befogadni, akiknek szeme előtt színes kaleidoszkópként pereg a műsor, Európa legnagyobb — 18 méter átmérőjű — forgószínpadán. Innen indult a „Kék angyal“ Az épület Berlin szívében, a Friedrich Strasse-i pályaudvar közelében áll. A kapuján beözönlő külföldiek bizonyára nem is tudják, hogy eredetileg nagyvásárcsarnok, színház, majd cirkusz volt, s csak 1945 óta ad hajlékot Thália legpajkosabb gyermekének: a revünek. ... Berlin felszabadulása után, a romokba roskadt színházak közül elsőként ezt az épületet állították helyre. A jövőre százéves Friedrichstadt Palast törté-A Friedrichstadt Falast lépést tart a divattal: íme, a két szúlötáncos raffiniltan egyszerű op art ruhája felinek felvételei netét böngészve sok nagy névre lehet bukkanni. Színház-korában híres előadásokat rendezett e falak között minden tdők egyik legnagyobb rendezője: Max Reinhardt... Itt volt az ősbemutatója a „Fehér 16“ é$ a „Bál a Savoyban" című — világot bejárt operetteknek.., Ezekről a deszkákról indult hódító útjára a „Kék angyal“ is, az akkor még kezdő, fiatal énekesnő: Marlene Dietrich ... Fellépett a Palast-müsorokban Mario del Monaco, Louis Armstrong, Juliette Greco, Gilbert Becaud és még számosán mások ... A Palast: új slágerek „szülőhelye“. A Palast: kezdők első lépcsőfoka, sztárok méltó pódiuma. A „musical“ nyomán: „palastical“ Minden hónapban új bemutatót tartanak. A látványosság elvét követik: az okosan szerkesztett látványosság logikus dramaturgiájátI A látszólag minden apropó nélkül egymás mellé helyezett számok sorrendjének mélyén gondos szerkesztés húzódik ... Ennek gyümölcse az, hogy a Friedrichstadt Palast komoly színvonalra emelte a sokáig lenézett és lekicslnylett revütl 136 tagú utazó együttesük — júliustól szeptemberig minden nyáron járja a világot. Prága és Budapest, Damaszkusz és Varsó, Düsseldorf és Bukarest. Lipcse és Sopot tapsol már a zenéből, táncból, énekből, artista-számokból alkotott színes szőttesnek, a Palast-zenekar kitűnően válogatott és hangszerelt muzsikájának s a revütánckar karcsú, hosszú lábú, kecses táncosnőinek... A színházi szakemberek leginkább raffinált egyszerűségében csodálják meg műsoraikat. Csak egy lágyan omló, csillogó függöny a díszletük, s mégis milyen varázsos! Mennyire egyszerűek a tánckari jelmezek, s mégis mennyi báj, mennyi lendület, mennyi Ingerkedés van bennük! Milyen furcsa, hogy az unos-untig ismert „örökzöld melódiák“ ennek a zenekarnak előadásában Ilyen újak és frissek tudnak lenni! A Palast igazgató-rendezője — Wolfgang E. Struck — négy évvel ezelőtt valami újjal próbálkozott: a „musical“ mintájára megalkotta a „palastical“ műfajt... Egy ötletből indult az egész: az egyik önálló zeneszám közben a sötét háttérből kiemelkedett a karmester vezénylő alakja, s versenyt dirigált hús-vér magamagával... A következő műsor már ezt a címet viselte: „Palastical Nr. 1.“, s a rendező egybeötvözte a színház, a film, s a trükk eszközeit... Wolfgang E. Struck egyébként Bertold Brecht asszisztense volt, s e különös műfaj keretében is régi tanítómestere szellemét próbálja követni. somos Agnes Sa« a-S* BOu asi ■ ►'S . во в. в> = *'* ьГ Э N С Н?з 5 ■ * ■iS о и ■* «2 -в я в U Я л SnÜ 'Ш СЯ (8 ..ЮН з" ’ *53 *3! ьо ас g» «о ■S « •О Я 0J , ÖC и N • Г «*> * >г “з S < A Palast-műsorok mindig nyújtanak valami újdonságot: Ilyen a „Csizmatánc“ is, amelynek egyik szereplője — a fiatalasszony Dagmar Kruber в1шЖУ| и |Т311м«Т»ТзТ7*ПУ1м леиiT« и ЁЙ-1 ЭТдТн ’(j I ГТ7ТЗЖ7Г7>77Я .тврУЗк! д<(,| 11 м«1 Г*Т-1 Д Гч 1
