Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-02 / 35. szám
A mohácsi tragédia után Mária Pozsonyban telepedett le. Az apró termetű, vörös arcú, visszataszítóan rút és rendkívül falánk asszony, aki magán viselte a degenerált Habsburg-ház minden jelét, hatalmas igyekezettel harcolt azért, hogy testvérbátyja a teveképű Ferdinánd tehesse fejére a magyar királyok koronáját. Szapolyai, vagy Ferdinánd — a népnek mindegy volt. A nép — a pozsonyi Vár árnyékában élő nincstelenek éheztek, szenvedtek, véreztek és oly mindegy volt számukra, hogy a korbácsot kinek a keze suhogtatja. Amikor I. Ferdinánd Budáról Pozsonyba helyezte át a helytartóságot és a királyi kamarát, a vár belső termeit átalakították. A XVII. század elején egy földrengés és két tűzvész azonban elpusztította a falakat és az újjáépítés alkalmával kapta a ma is ismert, „felfordított székhez“ hasonló alakját. Különösen sokat tett a Vár érdekében Mária Terézia, akiről egy-két pajkos legenda még ma is azt hirdeti, hogy igen jól ismerte a zegzugos várhegyi ösvényeket, mert azokon át sietett valamelyik éppen soros lovagjához pásztorórára. Amit az anya adott, azt a fiú elvette. II. józsef a pozsonyi Várban felhalmozott kincseket Bécsbe szállíttatta és néhány festmény, serleg, kristályváza talán még ma is látható a Burg valamelyik termében, mint „a Habsburgok műértésének és gyűjtőszenvedélyének“ bizonyítéka. 1802-béii katonák meneteltek a Várhegyre, hogy Ror ikus utcarészlet a Vár alatt elfoglalják helyüket a laktanyává degradált több mint ezeréves Várban. És kilenc év múlva — 1811 május 30-án a pozsonyi Vár a lángok martaléka lett. Szálltak az évek, új szenvedéseket szült a történelem, támadtak hősök, akik életüket adták a szabadságért, majd felugattak az első világháború ágyúi és a pozsonyi vár romos kövei repedeztek, málladoztak, elfeledve a régen-volt dicsőséget. Aztán ismét megnyíltak a nyugati csatornák és barna patkányok árasztották el Európát. Nyugatról jött megint a halál. Nyugatról tört ránk a dögszagú germán . rabló, a vértől mámoros őrült teuton. Amikor eltemettük halottainkat, amikor elsírtuk könnyeinket, sok munka várt ránk: országot, új rendet kellett építeni. De amikor egy kissé megpihenve felmértük, mit tettünk és mennyit kell még tenni, szemünk a Vár szomorú romjaira tévedt. Közei ötven milliót irányoztunk elő a pozsonyi Vár újjáépítésére és év végéig a munka befejeződik. Nem koronás zsarnokok számára készül, hanem a mienk lesz, a népé, azoké, akik felépítették, szeretik, a jobbágy-ősök kései unokáié, akik végre elfoglalhatják jogos örököket. Az első emeleten rendezik be a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termeit, és a Várban kapnak helyet kulturális intézményeink is. Új mesterek vésik márvány ba letűnt korok művészetét A régi freskók is újjáéledtek a restaurátorok keze nyomán IZpNYI фВМ. Régészek, műépítészek, restaurátorok és munkások végtelen szeretettel, szorgalommal és lelkesedéssel dolgoztak hosszú éveken át, hogy a Vár — az eredeti stílus elemeit a korszerűvel gazdagítva — újjáépülhessen. A lovagterem lenyűgöző szépsége és a néhány évszázados plasztikák mellett elismeréssel kell adózni azoknak'is, akik például megoldották a központi fűtés látszólag egyszerű, de valójában rendkívül komplikált problémáját. — A jövő évben kezdődik a Vár-kert rendezése, ami egyben azt is jelenti, hogy lebontják a szabadtéri színpadot, mert а XVIII. század parkstllusába valóban nem lehet beilleszteni. Kortárs, ki majd megállsz a Vár kapuja előtt és megcsodálod a mozdulatlan kariatidokat, gondolj azokra, akik e Vár alatt tűrték a címeres zsarnokok kegyetlenkedését, gondolj azokra, akik e falakon estek el kapzsi uraságok egymás ellen fenekedé harcaiban ... ... és szerelmesed derekát átölelve hallgassátok, hátha mesélni kezdenek a múltat őrző kövek.-pgy— '3 3 ‘03 > 03 cm M iU СЛ ‘03 X u 2
