Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-21 / 3. szám

* * W ш slü Ш •I z еЛ c£­­'V ш >­MIÉRT FÉL A GYERMEK? ILLIK u "« Z M > О-c f 9 t. В * A másodikos Gézit nagyon szereti a tanító néni. A kisfiú mindig figyelmes, okosan felel, csak a házi feladataival nincs megelégedve, mert a gye­rek hanyagul és hibásan készíti el. Az egyik szülői értekezlet után a tanítónő szó­­váteszi ezt a kis Gézi mamájának: „Okos gyerek, csak a házi feladatai rendetlenek. Nem tudom, megvan-e otthon a gyermeknek a kellő nyu­galma?“ — Ami a nyugalmat illeti, azzal nincs nálunk baj. Az emeleti szobában nyugodtan tanulhat a gyerek. Csak a nagymama lakik ott, s ő egész nap nem tartózkodik otthon. Felvittünk egy asztalkát is, hogy tudja min leírni a leckét, de Olyan nyúlsztvű, hogy fél egyedül. Van még két kisebb gyermekem is, nem állhatok egész nap fölötte. Ha magára hagyom őt, rögtön utánam jön, s inkább a konyhában Írja a leckéjét. A tanítónőt kissé meglepte, hogy a kis Gézit nyúlszívünek nevezi a mamája. Az iskolában nem észlelt nála különösebb félénkséget. — Mennyire félreismerheti az ember a gyereket — gondolta. A gyermekek közös műsort tanultak be az iskolában. A tanítónő időnként a tanításon kívül is próbált a gyerekekkel. Egyszer valamivel ko­rábban érkezett. Még csak Gézi volt a teremben. A sarokban állt, és érdeklődéssel nézegette a fa­lon függő képeket. — Jó napot kívánok, tanító néni! — Jó napot, Gézuka, de korán jöttél. Nem féltél itt egyedül? — Nem féltem! — Anyukád az mondta, hogy otthon félsz egyedül maradni az emeleti szobában. Gézuka nem válaszolt, csak szégyenlősen le­sütötte a szemét. A tanítónő később mégis meg­tudta, hogy honnan ered a kis Géza megmagya­rázhatatlan félelme az emeleti szobában. Egyszer fogalmazás órán a gyerekek azt a feladatot kap­ták, hogy sorolják fel, mit látnak az osztályban, otthon a lakásban, a konyhában. Az éles eszű Gézuka, aki semmit sem akart kihagyni, leírta, hogy náluk fent a nagymama szobájában van egy ágy, szék, asztalka, mosdó... a falon függ a feszület, és a Jézuska állítólag magában beszél­get, sőt rá is szól a rosszalkodó gyermekekre. Egyszer egy vihar alkalmával az ég hirtelen elsötétedett, mennydörgött és villámlott, úgy hogy még az ablakok is beleremegtek: — Halljátok, az istenke a rossz gyerekekre haragszik — ijeszt­gette őket a nagymama. Azóta a kis Géza nem szívesen tartózkodik a nagymama szobájában. Fél a feszülettől, amely alatt rejtelmes fénnyel ég az örökmécses ... Aznap a következő megjegyzés került a tanító­nő naplójába: a szülői értekezlet műsorába egy beszélgetést kell beiktatni a tudományos világ­nézetre való nevelésről. A fogorvosi rendelő váróterme tele van türel­metlen várakozóval. Van ott azonban két asszony, akik kötögetés közben kedélyesen csevegnek. Rendkívül érdekes dolgokról lehet szó, mert kis­lányaik lélegzetvisszafojtva hallgatják őket. Be­szélgetésük persze a fogorvosi rendelőben szer­zett élményeik körül forog. — Képzelje el, Kovácsné, a húgom úgy elájult, hogy fél órán keresztül nem tudták eszméletre téríteni. Az orvos négyszerre húzta ki a rossz fogát, de egy szilánk még így is bennmaradt az ínyében. El sem képzeli, hogy mit élt át sze­génykém! Majd megőrült a fájdalomtól, amikor az injekció hatása megszűnt. — Nekem mondja, Szabóné, hogy mi az a fog­húzás? Jaj, ha én elmesélném, hogyan húzták ki a zápfogamat... A kis Évi és Panni, még Jónéhány ijesztő történetet hallgatott végig, amíg rájuk került a sor. Ezek után persze a bőbeszédű anyukák­nak volt mit tenni, amíg rá tudták venni kis­lányukat, hogy beüljön a fogorvosi székbe, pedig csak egyszerű fogsorvizsgálatról volt szó. — Hogy ezek a mai gyerekek milyen idege­sek! — mentegetődzött Kovácsné — úgy bömböl­nek, mintha ölni vinnék őket. A gyermek jellemét a környezet formálja. Bátran állíthatjuk, hogy a gyermek a szülők tükörképe. Ha a szülő fel akarja tárni gyermeke félelmének okát, mindenekelőtt saját viselkedését kell megvizsgálnia és csak azután ítélkezzen gyermeke fogyatékosságai felett. Az emberek családi hely­zetüknél fogva gyerme­kek, szülők, nagynénik, sógornők és unokatestvérek. Olyan, mint a nyelvtani szabályzatban a mondat­tani és szótani elemzés. Minden családi rang bizonyos tulajdonsá­gokkal jár — legalábbis a köz­tudatban. Ezek szerint: az anya jó. Az apa szigorú. A nagymama ön­feláldozó, az anyós gonosz, az após unalmas, a gyermekek hároméves koron alul édesek, azon fölül ko­miszak. A sógornő epés, a sógor undok, a vő követelőző, a meny önző. Igen ám, de ugyanakkor, ami­kor a meny „mint olyan“ önző, ő maga is anya és mint ilyen: jó. Sőt idővel nagymama lesz és ekkor már önfeláldozó. Egyben nagynéni­vé serdül és mint ilyen utálatos és kritizálós. Ezt azért mondjuk el, hogy a fiatal házasok ne közeled­jenek eleve előítéletekkel új roko­naikhoz. Rokonok összeházasodásukkal olyan em­berek kerültek rokonságba, akik eddig nem ismerték egymást. Az új családtagok megismerkednek egymással és azután ki-ki a maga vérrokonának a fülébe kellemetle­neket kezd duruzsolni. A fiú szülei rendszerint keveslik azt, amit a lány magával hozott. A lány szülei nem tartják a fiút elég megbízhatónak vagy jó jöve­delműnek. Mivel mindkét család­nak mások a szokásai, a múltja, a gondolatvilága, kölcsönösen le­nézik egymást. Ez nem illik. Főleg nem illik ezt a fiatalok tudomására hozni. Ne tegyünk epés megjegyzéseket lányunk új sógornőjének múltjára, sógorának modorára, anyósának öltözködésére. Ha ilyesmit hallunk, semmi esetre se mondjuk vissza lá­nyunknak, mert csak az 6 helyzetét nehezítjük az új családban. A hagyományok szerint sógor­nőkkel nehéz jóban lenni. Holott a hagyomány csal. A férj nővére nagyon kedves barátnő és szövet­séges lehet a feleség oldalán. Rész­ben megvannak benne azok a tulaj­donságok, amelyekért férjedet sze­reted, részben pedig ő igen jól ismeri öccsét vagy bátyját és adott esetben latbaveti befolyását érde­kedben is. Sógornővel jóban lenni tehát helyes és illik. Az új asz­­szonynak azonban a sógorával, a fiatal férjnek a sógornőjével ka­cérkodni nem illik. A sógorok te­kintsék testvérnek egymást. Illik időnként meglátogatni és meghallgatni egymás nagynénikéjét és ha a házastárs eddig tartotta a rokoni kapcsolatot, illik jóban lenni az unokatestvérével. Az új rokonnak nem illik a csa­ládi glóriát — még ha valakit érdemtelenül övez is — egy rántás­sal letépni a fejéről. S ami a legfontosabb: légy kedvesebb házastársad rokonaihoz, mint a magadéhoz. Önbizalmat ad A báli előkészületek nemcsak a nőkre, de a férfiakra Is ugyanolyan mértékben vonat­koznak, ha jól akarnak szórakozni. A FOKOZOTT KEZIZZADAS különösen kéz­fogáskor kellemetlen. Hiába szorongat az Izzadó ember mindig zsebkendőt a kezében, alig törli meg, Ismét nedves a bőre, mert már előre retteg és Izgatott attól, hogy kézfogás­kor nyirkos lesz a tenyere és ezt a másik majd észreveszi. Természetesen a bált estén sem népszerű az Izzadt kezű táncpartner. Ez a lényegileg jelentéktelen szépséghiba komo­lyabb következményekkel járhat az érzéke­nyebb fiatalok magatartásának alakulásában. Ne viseljünk nylonkesztyűt, mert akadályoz­za a párolgást. A műanyagszál ugyanis nem szívja magába az Izzadságot. A kéztzzadás csökkentésére helyt és általá­nos kezelés is szóba jön. A hűvös lemosás igen hasznos, de túlzásba nem üthetjük. Meg­­szárítás után szórjuk be a bőrt fertőtlenítő hatású hintőporral. A gyógyszerek közül lehe­tőleg kerülni kell azokat, melyek veszélyesek­ké válhatnak. Így pl. a közismert formalin nemcsak a bőr kiszáradását és berepedését idézheti elő, hanem ekcéma okozója is lehet. Ehelyett enyhébb hatású hintőporok és alko­holos oldatok jöhetnek szóba, ilyen például a 3 %-os szaltcilsplrttusz és a naftolszesz. Hatásos és ártalmatlan az alumínium tartalmú borogatás és ecsetelés. A gyógyszertárban kapható alumínium-ecet (Burowj oldatból 1—2 evőkanálnyit keverhetünk a borogató vagy kézáztató hűvös vízhez. ESTI KIKÉSZÍTÉS: A mesterséges fény tom­pítja a színeket, ezért estére erősebb színeket használunk. Akinek szeplője, pattanása vagy más elfednivaló szépséghibája van, egy-egy alkalomra Igénybe veheti a mindent eltakaró alapozó krémet és e fölé rétegezt a púdert. Hazatérés után azonnal le kell mosni az arc­ról. Estére megengedhető a szemhéjak mérsé­kelt festése Is. A külső szemzug vonalának meghosszabbítása Is kedvelt eljárás a szemek szépségének emelésére. Külföldön divatos ugyan a nők hónaljának borotválása. Ne vegyük át azonban ezt a szo­kást, mert bőr gyulladást, esetleg gennyes fer­tőzést, a mély verejtékmlrtgyek fájdalmas gyulladását okozhatja. ILLATOSlTÁS: Hosszú sora van a különböző kölnivizeknek és parfümöknek. Nagyon rosszul hat azonban, ha a fiatalemberek az édeskés Illatú, női kölnivízzel vagy parfümmel Illato­sítják magukat. Kellemes férfikölnit Is árusí­tanak üzleteinkben. Azt azonban tudnunk kell, hogy a legfinomabb Illatszer sem helyettesít­heti a rendszeres, alapos tisztálkodást. Aki tánc közben megizzad, otthon, mosdás után használjon Dezodort és vigyen Is magá­val, amely nemcsak az izzadságot gátolta meg, de a kellemetlen Izzadságszagot ts eltünteti. Helyes, ha a férfiak az Izzadságot nem szívó nyloningek alatt vékony pamuttrikót viselnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom