Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-24 / 25. szám
Jáftii/ TANULUNK Ejnye, ejnye, nagymama! 000 VT „Egy nap alatt bárom közlekedési baleset történt Bratislavában. A Posta utcán a 7 esztendős jolánka a gyalogjáróról egyenesen egy motorkerékpár elé rohant. A kislány súlyos sérülést szenvedett. Hasonló baleset érte a 12 éves Jaroslavot, aki a Februári Győzelem útján barátaival az úttesten száguldó autók között futott keresztül. A harmadik közlekedési baleset Főréven történt. A 7 esztendős Palkót, aki szabálytalanul szaladt át a trolibusz előtt, a jármű mögül előbukkanó személygépkocsi elütötte.“ (Ojsághir.) 0síp éles hangja hasit a kora délutáni fülledt levegőbe. A melegtől elbágyadt járókelők, Imintegy vezényszóra, a hang Irányába fordítják a fejüket. Csak ők ketten — egy fiú meg egy lány nem akarják meghallani a figyelmeztető jelzést, pedig mindketten szabálytalanul mennek át az úttesten, jóllehet tudják, az ember különös ösztönével megérzik, hogy minden szem rájuk1 tapad. Megszaporázzák lépteiket, igyekeznek eltűnni a postahivatal boltíves bejárata alatt. A rend fehér tányérsapkás őre futólépésben utánuk ered. A kapu alatt elcsípi őket. Magyarázkodás, parázs szócsata. Az órát figyelem. Alig tíz perc alatt tizenegyen mennek át helytelenül egyik oldalról a másikra: egy nagymama az unokájával, két csitri leányka, egy idősebb bácsi, három kamasz fiú, egy középkorú nő (mint később megtudtam, külföldi] és két tíz év körüli fiú. A sípszóra a legtöbbje megtorpan. Azután van, aki bocsénatkérően bizonygatja, hogy utoljára szabálytalankodott, de sokan nem ismerik el, hogy hibáztak. Ügyetlen kifogásokkal mentegetőznek. — Nem érek rá olyan nagyot kerülni ... sietek haza, nekem az az egy perc is számit... — ... mit magyaráz ... nem vagyok én öngyilkos, akárhol megyek át, megnézem jön-e kocsi... És mindezt mennyi türelemmel hallgatja végig a közbiztonság, a rend őre. — A mi szakmánkban egy kicsit a pszichológiához, meg a pedagógiához is érteni kell. Tudni kell, kivel hogyan, milyen hangnemben beszélhetünk, és még Így is sokszor megkapjuk a magunkét. A múltkor egy bájos 17 éves kislányt kellett a síppal megállítanom, és mert figyelmeztetni bátorkodtam, hogy vétek az életét kockára tenni, elmondott mindenféle szemtelen ... inkább meg sem mondom minek — mondja Ruttmaj Ferenc, de szemét egy pillanatra sem veszi le az úttestről. Visszaparancsol egy férfit, és a fehér-fekete bottal a fehérre meszelt „zebra“ felé mutat: tessék ott átkelni. — Az emberek egy bizonyos csoportja kereken kijelenti: vidéki, esetleg külföldi... nem ismeri az átjárókat. Persze, arra nem gondol, hogy az igazolványát vagy az útlevelét kérni fogom ... Nem szívesen bírságolom meg az embereket, de aki nem tudja gerincesen vállalni a tettét, azt nem sajnálom, fizessen büntetést... Mennyit? — Tíztől száz koronáig terjedő pénzbírságot szabhatunk ki. De van egy eredményesebb módszer, a vasárnapi Iskolázás. Itt megtanítjuk az embereket járni. Helyesen közlekedni a gyalogjárón és az úttesten. Sajnos, nehezen értik meg, hogy mindezt nem a saját szórakozásunkra, hanem az ő érdekükben tesszük ... Ilyenkor iskolaév végén van a legtöbb dolgunk. Szárnyakat kapnak a gyerekek... a sportvetélkedőket egy újabb versenyszámmal bővítik: ki tud ügyesebben átsuhanni a száguldó autó előtt... dehát kitől vegyenek jó példát, ha az Ilyen versengésben komoly családanyák és apák Is részt vesznek ... Bratislavában ebben az évben, az első öt hónapban 64 közlekedési balesetet okoztak a gyalogjárók, köztük 19 gyerek. Az országos statisztika az emberi gondatlanság szomorú tükörképe. Nem egy közülük súlyosan megsebesült, hetekig, sőt hónapokig nyomta az ágyat, és a gyógyulás után is, egy életen át nyomát viseli meggondolatlan lépésének. Ha nem éri baleset, talán ő is így mentegetőzik: „ ... nekem ne magyarázzon ... nem vagyok én öngyilkos ... sietek haza, nekem az az egy perc is számit... JANDANÉ H. M. Más országban is ismerik a „zebrát“, tehát nem kifogás, hogy az ember külföldi. . . Fr. Spéci! felvételei A bőr gombás megbetegedései A gombás megbetegedések kórokozói mikroszkopikus, fonalas, ritkábban sarjadó gombák, melyek a bőr felületének nedves, meleg részein élősködnek. Úgynevezett spórákkal szaporodnak, melyek gyökeret eresztve a bőrbe, fokozatosan terjedni kezdenek. Körülöttük a bőr — pontosan elhatárolt köralakban — gyulladásba jön. A táplálkozásunkhoz szükséges anyagokat elsősorban a bőr szarurétegében, a hajban és a körömben találják meg. Attól függően, hogy a gombák az állatok vagy az ember bőrén élősködnek-e; a gombás megbetegedéseket két csoportba osztjuk. Az első csoportba azok a gombás megbetegedések tartoznak, amelyek az állatok között terjednek és csak kivételesen fertőzik meg az embert, gyűjtőnevük: trichphytia. Nálunk elsősorban a mezőgazdasági üzemekben fordul elő. A fertőzés forrásai leggyakrabban az ebben a betegségben szenvedő állatok (tehenek, borjúk,, lovak stb.), melyektől a velük dolgozó személyek: az állatgondozók, fejők, etetők, állategészségügyi dolgozók stb. megkaphatják vagy közvetlenül, vagy azon tárgyak közvetítésével, melyeken a fertőző gombák néhány hónapig, sőt évekig is éléinek. A fertőzés gyakori terjesztői az egerek, melyek a kórokozó gombákat átviszik a szénára, szalmára, lóherére, egyszóval a takarmánynövényekre; ezektől viszont átterjedhet a velük dolgozó személyekre. A trichlphytia (tarlósömör) általában a bőr nem védett részein keletkezik, például a könyökön, álion vagy nyakon stb. Kerek gyengén gyulladásos gócokat képez, felületén pikkelyes hámképződménnyel. Az álion és a bőr hajjal benőtt részein a gyulladás a haj mellett hatol a mélyebb rétegekbe, fájdalmas, daganatszerű gennygócokat képez, melyekből a genny a szőrtüszők helyén folyik ki. A gombás megbetegedések második csoportjába, melyek az emberről emberre terjednek, tartozik az antroponóz trichophytia, a mikrospóron és az epidermophytia. Az előző két betegség nálunk meglehetősen ritka. Úgyszólván csupán az iskolásgyerekek (14 évig) között fordul elő. A fej hajjal benőtt részén csupasz kerek gócokat (mikrospóron), vagy elszórtan gyengén, esetleg egyáltalán nem gyulladásos gócokat képeznek. A betegség a személyi használati eszközök (fésű, hajkefe, sapka stb.) közvetítésével terjed. A második csoportba tartozó leggyakoribb betegségek a láb és kéz bőrének gombás megbetegedése. Ez a betegség főként a láb ujjközi bőrfelületeit (leggyakrabban a 3—4. és a 4 — 5. ujj között), s néha a talpat és a kéz tenyérrészét támadja meg. A bőr a fertőzött részeken enyhén gyűl-A ladt, hámlik, úgy fest, mintha túlzott izzadás következtében kipállott volna. A láb szarurétegtől megvastagodott talpi részén gyakran apró hólyagok keletkeznek. A kéz tenyérrészén a megbetegedés következtében a £őr elpikkelyesedik, szarurétege megvastagszik. A megbetegedés erős viszketéssel jár. Hosszan tartó megbetegedés esetében a fertőzés átterjed a körömre is, mely okkersárga színt kap, néha megvastagszik, szélein töredezni kezd. A bőr e megbetegedése gyakran gennyképző baktériumokkal másodlagosan fertőződik. Leggyakrabban a tavaszi és nyári hónapokban fordul elő, amikor a meleg s a cipőben levő viszonylagos nedvesség kedvező feltételeket teremt a gombák növekedésére és szaporodására. A betegség a lábról leváló bőrpikkelyek és a köröm alól kikerülő szennyező anyagok útján terjed, főleg ha mezítláb járunk. Az emberek többnyire strandokon, közös fürdőkben, zuhanyozókban, közös törülköző, idegen cipő használata esetében szokták megkapni. A gombás megbetegedések elleni harcban elsősorban az a fontos, hogy pontosan és időben állapítsuk meg a betegség diagnózisát, keletkezésének okát, valamint - gyógykezelés és elkülönítés módját. Az említett gombás megbetegedéseknél a speciális védőintézkedéseken kívül (gumikesztyű, védő munkaruha stb.) a legfontosabb szerepet a napi használati tárgyak, munkaeszközök — ruhák, a kéz stb. alapos fertőtlenítése játssza. Előfordulása esetében a medencéknek vagy zuhanyozóknak szokásos, klóros vagy forró szappanos vízzel történő fertőtlenítésén kívül biztosítanunk kell a medencét szegélyező lábmosó-csatornában úszkáló bőrpikkelyek eltávolítását, a fürdőkben levő textilszőnyegeket és a padlózatot borító farácsokat könnyen tisztítható s alaposan fertőtleníthető gumiszőnyegekkel, illetve műanyagvagy alumíniumcső rácsokkal kell kicserélni. Az állatokról emberre terjedő gombás megbetegedések terjedésének megakadályozása érdekében nagy jelentősége van a haszonállatok rendszeres állatorvosi felülvizsgálatának, valamint az új állatok elkülönítésének a nagyüzemi tenyészetbe való besorolás előtt. A gombás megbetegedések kezelését minden esetben szakorvosnak kell végeznie. Ha a legkisebb rendellenességet tapasztaljuk bőrünkön, forduljunk azonnal orvoshoz, mivel a betegség elhanyagolása lényegesen megnehezíti és meghosszabbítja a gyógykezelést, elősegíti a fertőzés terjedését s így hosszabb időre munkaképtelenné teheti a beteget. Dr. Marta Valentová
