Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-17 / 24. szám
'CD •о ff Л * sb) Ш 4 Z счл О! >) ш NAPI EGY ÓRA NYÄRON IS A szülőknek nem kis gondot okoz — különösen azoknak, akiknek ezen a téren még nincs tapasztalatuk — a szünidő helyes időbeosztásának és a gyerekek tevékenységének megszervezése, mégpedig úgy, hogy a rejtett kívánságok is teljesüljenek és kellő idő jusson az aktív pihenésre, testedzésre A mai modern szülő már nem érthet egyet nagyapáink nézetével, hogy a mozgásfejlesztést a fizikai munka szolgálja a leghatásosabban. A leghelyesebb, ha testnevelés és munka kölcsönösen kiegészítik egymást. A munka az egyoldalúságot, a testnevelés a sokoldalúságot fejleszti. A fizikai munka az iskolai munkát helyettesíti, míg a testedzés aktív pihenést jelent. A nyári szünidőben változzanak meg a gyermek életkörülményei is. A városi gyereket vidékre, magaslati levegőre küldjék el üdülni, a vidéki gyereket hozzuk közel a városhoz, uszoda mellé. Az új környezet új sportágak megismerését, új társadalmi szokások elsajátítását is jelenti. A testedző és sportgyakorlatokat mindig a gyerekek korának megfelelően válasszuk meg. A kisgyermek testedző tevékenységét azok a mozgásfejlesztő játékok jelentik, melyek nem túlságosan veszik igénybe a fejlődő szervezetet. Ilyenek a különféle fogócska, akadályleküzdő, ugró játékok, a közkedvelt labdajátékok, melyek a kézügyességet fejlesztik, a vízi játékok, s az úszásra való előkészület alapelemei. Igen sok örömet nyújt a gyerekeknek az apró játékokkal tarkított könnyű turisztika - persze, csak rövid szakaszon. Az iskolás gyerekek testedzése egészen más irányú. Az iskolában, a testnevelési órák keretén belül megismerik és elsajátítják szinte valamennyi sportág alapjait, és egészséges versengés alakul ki közöttük. Nem egy serdülő azzal lepi meg szüleit, hogy szünidőben hosszabb kerékpártúrára vagy táborozni szeretne menni barátaival. A gyermek kezdeményezését és önállóságát fogadjuk megértéssel, de beleegyezésünket — ilyen és hasonló tevékenységhez — csak alapos megfontolás után adjuk. A táborozásnak megvan a maga varázsa, igen jó és hasznos nyári szórakozás, de sohase engedjük meg, hogy a gyerekek, minden felügyelet nélkül, egyedül vágjanak neki az útnak. Legalább egy felnőtt legyen mellettük, aki egyben felelősséget vállal a gyerekekért. A kirándulóhelyet úgy válasszuk ki, hogy lehetőleg minél kevesebb időt kelljen vonaton vagy autóbuszon tölteni. Tegyük meg az utat sétaképpen gyalog. Persze, ezt is mértékkel, nehogy ellenkező hatást — alapos kimerültséget — váltson ki a kirándulás. A serdülő korban levő ifjú különösebb megerőltetés nélkül egynapos kiránduláson 15 km-es, kétnaposon 25 km-es és háromnaposon 35 km-es utat tehet meg gyalog. A sátrakat lehetőleg erdő, víz és valamilyen tisztás közelében verjük le, hogy a jó üde levegő, a mosdási, esetleg fürdési lehetőség és a mozgásra, játékokra való terep is közel legyen. Ha a szülő jóváhagyja az egy vagy több napos kerékpártúrát, ismernie kell pontosan a választott utat, a megállóhelyeket, tudnia kell, hol szállnak meg a gyerekek éjszakára és mikor érkeznek haza. A serdülő fiatal napi két-, háromórás kerékpárutat tehet meg különösebb fizikai megerőltetés nélkül. A helyes nevelés elválaszthatatlan tartozéka a rendszeres testnevelés. Ha azt akarjuk, hogy gyermekünk fizikai, szellemi és erkölcsi téren egyaránt egészséges felnőtté váljon, biztosítsuk számára az év minden szakában a napi egy órai testedzést. Zselmíra Pischová Megtudta a világ со •LU >cc A magasba nyúló ablakokon keresztül besütő, május végi napfényben fényesen csillog a hátrakötött fekete muszlinkendő alatt Jana Cubírková szőke haja. Mellette sógornője tiszta feketében . . . Kit gyászol ez a két fiatal teremtés ezen a szokatlanul hideg kora nyári napon? A tizenöt év előtt tragikus véget ért apát, vagy azt a kopott, világoskék szvetterbe öltözött mozdulatlan, magábaroskadt asszonyt, aki háttal feléjük, fejét a magas védői pulpitushoz támasztva, összeszűkült pupilláival szinte már maga is félholt benyomását kelti? Irena Cubírková a halálos ítélet elhangzása után a bratislavai Igazságügyi Palota tárgyalótermében, sok száz feszült idegű hallgató előtt összeroppant. Hol volt már korábbi magabiztos fellépése, szemének éles, szúró villajgjfcsa, kezének élénk mozgékonysága?! |A kezei . . . Ezek a kezek, amelyek [t gyermekének fejét simogatták, csomagolták őket tiszta pelenkába, kísér- Чек bizonytalan első lépéseiket, ezek a kezek, amelyek két férfit gyilkoltak meg. példátlan kegyetlenséggel, összekulcsolva, szinte mozdulatlanul feküsznek ölében. Se simogatásra, se más gyöngédségre nem szolgálnak többé. Irena Cubírková kezei az ítélet kihirdetése után szinte feleslegessé váltak. Az utolsó szó jogán kegyelmet kért. Nem maga miatt — mondja —, hanem „gyermekeire való tekintettel, akiknek, ha rajta végrehajtanák a halálos ítéletet, nem maradna senkijük ezen a földön ..." Bármilyen tragikus a pillanat, nincs akit meghasson: mindenki csak arra gondol, hogy ez az asszony saját kezével fosztotta meg gyermekeit apjuktól! § § § Négy gyermeke volt már a trutnovi Cubirka házaspárnak, amikor az aszszony megismerkedett Václav Bernarttal. A 26 éves könnyűvérű Irena, nem is igen titkolta hűtlenségét, s férje szemrehányásai ellenére tovább folytatta a megkezdett szerelmi viszonyt. Csak amikor Cubirka Bemart feletteseihez fordult panaszával, ami a férfi további előmenetelét veszélyeztette, határozta el magát a végzetes lépésre: Cubírkát el kell tenni láb alól! A tizenöt évvel ezelőtt (1951. október 10-én) elkövetett bestiális gyilkosság két résztvevője erre így emlékszik vissza a tárgyaláson: Cubírková: „Bemart javasolta, hogy akasszuk fel, ő mondta azt is, hogy megöli az uramat. Ö szerezte az altató cseppeket is, tudta mire kellenek, ö jött el titokban két órakor a lakásunkra, s ő ölte meg Cubírkát!“ Bemart: „Nem voltam október tizedikén Cubírkáék lakásán, nem mond igazat az asszony. Ő gyilkolta meg a férjét baltával, majd rádobta a kályhát. Igaz, az altatószert én szereztem be, mert aznap délelőtt panaszkodott, hogy nem tud aludni.“ Cubírková: „Az altatószert a férjem számára szerezte be, én soha nem panaszkodtam álmatlanságról, mindig jól aludtam, s még ma is jól alszom.“ A törvényszék véleménye szerint Bemart vallomása látszik leginkább valószínűnek. Irena Cubírková előbb leitatta, majd elaltatta a szerencsétlent, aztán az egyik gyermek ágyában addig ütötte valami vastárggyal a koponyáját, míg meg nem halt. A hullát elvonszolta a padlásfeljáró alá, majd a magasból rádobott egy vaskályhát. S § § Baleset áldozata lett — tanúsította a halotti jegyzőkönyv, s az özvegy elköltözött Trutnovból. Végül is Bolerázban kötött ki, s összeköltözött az ottani földművesszövetkezet etetőjével, Ambróz Scepkával. Az eddigi négy gyermek mellé együttélésükből további három született. A nagyobbak lassan elszéledtek, s az asszonyt ismét elfogta a gyűlölet élettársa iránt. 1964. december 7-én névnapját ünnepelte a szerencsétlen férj: Sejtelme sem volt róla, mire készül szokatlan kedveskedések leple alatt egyébként állandóan gyűlölködő élete párja . . Miután az asszony az alkoholtól elkábult férfi fejét levágta, befűtött a kemencébe és elégette a holttestet. Két napig füstölt a kémény a bolerázi házban. Harmadnap az asszony kiseperte a tűzhelyet, átszitálta a hamut, a nagyobb csontmaradványokat bedobta a patakba, a kisebbeket szétszórta a tyúkólban, a hamuval felszórta az udvart, s egy sötétkék szerelőruhába csomagolt fejjel megindult a trnavai állomás felé. Egy ott álló személyvonat toalett fülkéjében találtak rá a megrémült utasok. A szenátus elnöke, Dr. Ervin Polakovic: „Ha már elégette a holttestet, miért nem égette el a fejét is?“ A vádlott: „Azt akartam, hogy az egész világ megtudja, Scepka már nem xi “- EAS -Igen vagy nem ? Lét és néni lét kérdése. Még akkor is, ha az érdekelt nem érzi át teljes egészében, illetve nem tudatosítja magában, hogy elhatározása sorsdöntő ítélet. A teherbe esett nő a szó szórós értelmében (normális körülmények között) élet és halál ura. Igenlése azt jelenti: EMBER születik. A „nem“ talán egy Beethoventől, Adytól, Einsteintől fosztja meg a világot. Az igen vagy nem nemcsak az egyén, a család, de a közösség — a társadalom szempontjából is fontos. De ne menjünk ilyen messzire, tegyük most félre a személytelen tárgyilagosságot: maradjunk az egyénnél — az asszonynál. A fiatalasszony — Talán még nagyon korai lenne. Még egy éve sem vagyunk együtt. . . Majd úgy két-három év múlva; akkorra már meglesz a lakás, talán valamit meg is takarítunk. Remélem, addig nem történik semmi baj! És, ha mégis? Akkor? . . . Nem tudom A családanya — Elég nekünk ez a kettő (vagy háron}). Amikor összeházasodtunk, megbeszéltük, hogy csak ennyi . . . Többről szó se lehet. — És ha mégis? — Hát nem is tudom . . . Eddig sierencsénk volt. Az orvos — Sajnos, sokkal, de sokkal többen vannak azok, akik a terhesség művi megszakítását kérik, mint azok, akik fogamzásgátlási tanácsadót keresik fel. Pedig a nem kívánt terhesség megelőzése nemcsak az anya egészségét, de általában az egészséges családi élet védelmét is jelenti. Például sok nő meg van győződve róla, hogy a különböző pesszáriumok nem esztétikusak és megbízhatatlanok, jóllehet statisztikai adatok bizonyítják, hogy éppen ezek, — Antizselével kombinálva, — váltak be a legjobban. Használatuk természetesen csak akkor eredményes, ha az asszonyok pontosan megtartják az orvos utasításait, és nem hanyagolják el a rendszeres orvosi felügyeletet. — Persze — és ezt hangsúlyozom —. a nem kívánt terhesség megelőzése ne csak a nő gondja legyen. A legcélszerűbb, ha a házastársak együtt keresik fel a tanácsadót, mert így a szakorvos is pontosabban határozhatja meg, hogy a többféle fogamzás gátló módszer közül melyiket ajánlja. Elvégre a férfi is alkalmazhat aránylag egyszerű fogamzásgátló óvszert. A gyógyszerész — Szerintem asszonyainknak tudatosítaniuk kellene, hogy a huszadik században élünk, s hogy végre föl kell oldani a gátlásokat. Gyógyszeriparunk kiváló minőségű fogamzásgátló eszközöket, illetve szereket gyárt, amelyek iránt — elsősorban legújabb készítményünk, az Antigest tabletták iránt a külföld is érdeklődik. — Abban, hogy az asszonyok közül csak olyan kevesen keresik föl a fogamzásgátlási tanácsadókat, a népművelés, az egészségügyi propaganda is hibás.. &ok helyütt., különösen vidéken, a nők nem is tudják, hogy ilyen tanácsadó is létezik. Miért? Kevés a felvilágosító előadás, kevés a népszerűsítés! Már sokszor elmondottuk: mai társadalmunkban a nő helyzete gyökeresen megváltozott. Ezek után a beszélgetések után mégis úgy tűnik, hogy asszonyaink felvilágosultságában, öntudatosságában űrt jelent még ma is a nemzedékek hosszú során át beidegződött szégyenérzet, álszemérem, ha az ún. „női dolgok“ kerülnek szóba. Márpedig mielőbb el kell jutniuk odáig, hogy e téren is — egészségük és családjuk érdekében — élniük lehet és kell az adott lehetőségekkel, jogaikkal. Láng Éva
