Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-10 / 23. szám
VOLT Beszélgetés Margareta Pislaruval zenéről, színházról, filmről és — saját magáról. Bit egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Olyan kék volt a szeme, mint a nyári égbolt és fitos orrocskája mindig valami huncutság után szimatolt. Alig nőtt ki a földből, a kislány énekelni kezdett. Először csak bátortalanul próbáig? tskáját az iskolatársnői között, később felléptették az iskolai ünnepélyeken, végül Bukarest egyik városnegyede, a Cervená Grivica — kultúrházának színpadán kötött ki. Amikor fölfedezték, mindössze tizenöt éves volt. Aznap, amikor a kis iskoláslány — aki később hangjával és temperamentumával milliók szívébe lopta be magát — kedves arcocskája első ízben tűnt fel a román tv képernyőjén — az iskola tanári szobájában szokatlan izgalom iett úrrá. A kék szemű kislány tanárai tulajdonképpen azért aggódtak, hogy a kislány tévútra ne jusson a sikerek olcsó és csalóka útvesztőjében. Minden erejükkel azon voltak, hogy ezt a szerencsétlenséget megelőzzék, s így Margareta már első szárnypróbálgatásainál érezte, hogy nemcsak a pályáját egyengető hivatásos színészek nyújtanak számára biztos támaszt, de közvetlen környezete és az iskolája is. Margareta tehetsége rohamosan haladt a kibontakozás felé, s alig telt el néhány esztendő, a valódi és hamisítatlan filmsztárok sorába került. Nemcsak EGYSZER EGY KÉK SZEMŰ kislány... Romániában ismerték a nevét, hanem szülőföldjének Itatárain túl is közkedveltté vált. Nehéz veit a kezdet, ugye Margareta? Több mint nehéz, de ugyanakkor könnyű is olyan volt, mint ugrás a bizonytalanba. És az iskola? Nem hagytam abba a tanulást. Az iskola segítségének köszönhetem, hogy mindent nagyon komolyan vettem. De be kell vallanom, nem volt könnyű, mert nem léphettem volna föl sem a tv-ben, sem a hangversenyeken, amíg az iskolát be nem fejeztem, és nem lettek volna mindenben kitűnő osztályzataim. — A „NÖ“ fiatal olvasóit bizonyára érdekli, milyen érzéssel állt először a nagyközönség elé? — Azt hiszem nem túlzók, ha őszintén bevallom, hogy rettenetesen féltem a „katasztrófától'1, azaz attól, hegy nem lesz sikerem. Az a pillanat, amikor egy fiatal ember minden szép álma romba dől, mindenki számára belső drámát jelent. Szerencsére ez a „katasztrófa" nem következett be. — Ezerkilencszázötvenkilenc óta számtalan fellépése, szereplése volt. Melyek voltak pályájának a legfontosabb határkövei? — A tv-beli debut után két egymást követó évben 1959-ben és 1950-ban — megnyertem a főváros első diját az amatőr-táncdalánekesek versenyében. — Tudomásunk szerint Ön tartja a rekordot a hanglemez feljátszásban . . . — Igen, eddig még tartom az elsőséget. Hogy meddig, ki tudja . . . — Akárhogy, akármint, de nem minden 22 éves színésznő dicsekedhet olyan sikerrel mint ön. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy három táncdalfesztivál győztese és nyolc zenés tv-film főszereplője... — A könnyűzene terén elért sikerei men kívül kétségtelenül nagy jelentősé gűek számomra az olyan nehéz szerepek mint Brecht Koldusoperájának Pollyja amelyet a bukaresti Bulandra — színházban játszottam, vagy a Tűnél című, nemrég befejezett román —szovjet koprodukciós film Kék macskához címzett kocsmájának énekesnője. Bonyolult a filmszerepe? — Igen. A vásznon egy, az erkölcsi lejtő útjára került nőt kell alakítanom, aki valójában a háború áldozata, akinek élete legszebb éveiben semmivé foszlanak legszebb álmai, vágyai. — Ügy tűnik, hogy a film és a színház hovatovább — mind nagyobb helyet foglal el az életében; ez az elfoglaltsága nem válik eredeti választásának, a zenének a kárára?- Szeretem a színházat, a film pedig egyenesen elbűvöl, de a művészet netovábbját mindennek ellenére a zene jelenti számomra. Amíg a hangom engedi, nem mondok le a zenéről, nem mondok le arról a szívet-lelket melegítő élményről, amelyet a minden korú zenerajongók elismerése jelent számomra. ideinek meg, gátolják az előadóművész őszinte megnyilvánulását, s így természetesen csökken az érzelmi natás is. — Mik a tervei? — Amint látja: zene, film, színház és megint csak muzsika . . . Ebben az évben több turné áll előttem, otthon is és külföldön is. Augusztusban részt veszek a sporti (Lengyelország) könnyűzene-fesztiválon is. — Mit üzen a NÖ olvasóinak? — Kérem adja át legszívélyesebb üdvözletemet, és az autogramomat. írta és fényképezte: D. Baboian vetélkedő 5 kérdése (NDK) I. kérdéscsoport 1. Л Német Demokratikus Nőszövetség elvi öli nőip 2. Milyen stílust követ a könnyűzenében? — Büszke vagyok arra, hogy senkit sem utánozok. Ebbe a hibába sohasem szeretnék beleesni. Ügy énekelek ahogy tudok, és. a legnagyobb elégtételt az jelenti számomra, ha hallgatóim azonnal fölismerik a hangomat. — Tehát lényegében elmondhatjuk, hogy egyéni előadói stílusa van. Egyébként egy lengyel újságíró (a Dookcla swiata című lap főszerkesztője) írta Önről 1 nemrég, hogy Margaréta Pislarunak megvan a maga sajátos stílusa, s bogy rajongóinak életkora a 6 és 60 év között mozog. Kérem ecsetelje néhány szóval művészi felfogását. — A fiatalság semmiképpen sem menti a művészi [elfogás hiányát vagy a felületességet. A vérbeli, gazi művész gondolkodik és nem utánoz. Ami engem illet, — noha tudom, hogy még sokat kell tanulnom művészi hitvallásomnak lényege elsősorban az, hogy a rendelkezésemre álló kifejezőeszközökkel át kell éreztetnem mind hallgatóimmal, mind közönségemmel a bennem lejátszódó emocionális folyamatot, s a lehető legszorosabban be kell őket kapcsolnom humánus küldetésem áramvonalába. — Próbálkozott már zeneszerzéssel is? Zeneszerzéssel nem, de szövegírással igen. Repertoárom sok számának szövegét én írtam. De többnyire szövegfordítással foglalkozom. Véleményem szerint a szövegnek teljes összhangban kell lennie a dallammal, olyannyira, hogy a szavaknak zárt egységet kell alkotniuk egy-egy zenei résszel. Azok a szövegek, amelyek ennek a követelménynek nem Hány no van a NDK Államtanácsában és Minisztertanácsában? Az ifjúság városa az NDK-ban? Hol van és mi a neve az NDK legrégibb kehómúvének, melyet Európa egyik legkorszerűbb ipartelepévé építenek át? Műkorcsolyázónő, aki a Műkorcsolyázó Európa- és a Világbajnokságon az NDK színeit képviselte A feleleteket a kérdések szám szerinti sorrendjében egy levelezőlapon küldjék be olvasóink a szelvénnyel együtt. Határidő június 20. Szelvény nélkül nem ismerjük el a válaszokat. Kedves Olvasóink! Május elseje, a nemzetközi munkásszolidaritás napja alkalmából kezdtük el nagy nemzetközi vetélkedőnket: „Ki mennyit tud bolgár, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet barátnőink hazájáról, életéről, munkájáról, kimagasló női egyéniségeiről, országuk törtéúelmi múltjáról, jelenéről és jellegzetességeiről.“ Lapunk 17. számától a 39. számig közlünk anyagokat a fent említett témakörből, melyek alapján kérdéseket teszünk fel olvasóinknak, minden országról 2X5 kérdést. A válaszokat levelezőlapon kell beküldeni, az említett ország kezdőbetűjével jelölt, előző számban közölt sorsolási szelvénnyel együtt. ■ A versenybe az, is bekapcsolódhat — aki csak egy országra vonatkozólag ad válaszokat. Minden országról 2X5 kérdést teszünk fel, s díjakat is eszerint sorsolunk ki. A nagydíj sorsolásába csak azok kerülhetnek be akik minden országra vonatkozó kérdésekre helyes válaszl adnak. Olvasóink kérésére ezéri június 15-ig meghosszabbítjuk a szovjet és lengyel kérdéscsoport beküldési határidejét. (Szelvény és kérdések a 18., 19. és a 20. számban!) A díjak: moszkvai, budapesti, varsói és berlini utak és értékes jutalomtárgyak lesznek. A helyes válaszszelvények kisorsolására ez év októberében kerül sor. (szerk)
