Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-14 / 2. szám

Olaszországban nagyon közkedveltek a megfilmesített operák (a Tosca, a Rigoletto, a Traviata, a Trubadúr). Biztosan közrejátszott tehát a közönségigény is abban, hogy Clemente Fracassi filmre vitte Giuseppe Verdi Aidáját, a tizenkilencedik század zeneirodalmának egyik legérdekesebb alkotását. Amíg a német, szovjet, cseh és osztrák filmrendezők arra törekednek, hogy a film kifejezőeszközeivel aláhúzzák a mondanivalót, addig olasz kollégáik hűek maradnak az eredeti műhöz. Az operafilm sikerét inkább a választékos szereposztással biztosítják. Az Aida rendezője is ezt tette. Híres énekesek — még híresebb filmsztárok felvonultatásával érte el, hogy a film sikere nem marad el az operáé mögött.

Verdi az egyiptomi kormány kérésére írta az Aidát, a Szuezi csatorna megnyitásának ünnepségére. Bemutatója 1881-О

ben volt Kairóban. Nemcsak Verdi legkiemelkedőbb alkotása, hanem a dallam drámai kifejező erejét is rendkívül elmélyítő remekmű. Az Aida a szerelem és a lelkiismeret drámája. Aida, Amonasro etióp király lánya (Sophia Loren játssza — énekli Renata Tebaldi) rabszolgaként él az egyiptomi fáraó udvarában. Radameszt szereti (Luciano Della Mara alakítja — énekli Gino Bechi) akibe Amnerisz királylány is szerelmes. (Lois Maxwell játssza — énekli Ebe Signani)

Januárban már filmszínházainkban gyönyörködhetünk Verdi varázsos zenéjében, Clemente Fracassi rendező új filmjében, amely biztosan nemcsak Olaszországban — nálunk is meghódítja a közönséget.

F. KRAMÁR

6