Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-25 / 8. szám

Р Я W if/ w Шг ЩмЧг :3 V­:0 _* Е • шав н­>. СГ> Ф ь-О • ■■■ > A film alaposan megbolygatta a len­gyeleket, felkavarta a kedélyeket. Két évig vártak rá türelmesen, két évig ál­landó beszédtéma volt a forgatás minden mozzanata, de igazi „ügy" csak most — a bemutató után — lett Andrzej Wajda új, kétrészes, négy és fél órás filmje, a „Popioly": magyarul a ,,Hamvak“ . . . Szerencsés időben érkeztem Varsóba. A város már tele volt az új film plakátjaival, reklámjaival, stand-fotóival, s a mozik pénztára előtt hosszú sorokban kígyózott a szenzációra éhes tömeg. Minden nép szereti hallgatni a kül­földi véleményét hazája szépségeiről, ér­dekességeiről, mai arcáról. Tőlem is va­lamennyi varsói ismerős megérdeklődte: mit láttál már, merre jártál eddig? Amikor a felsorolásban odáig értem, hogy „ ■ ■ ■ no, és láttam a Luna-moziban a ,,Hamvak" -at ..." — az ismerősök sze­me felcsillant, félbeszakítottak, s félórá­kon át faggattak: — Képzeld, én még nem tudtam je­gyet szerezni! De te majd mesélsz . . Tetszett vagy nem tetszett? Ez a film a lengyel „Háború és béke"! Igaz, hogy olyan izgalmas? Igaz, hogy egyes részei unalmasan hosszúak? Mindenfélét beszél­nek . . . Megérti majd a lengyel történel­met kevéssé ismerő idegen is? Érdemes POPIOLY i olt rá annyit költeni, megüti egy igazi szuper-film mértékét? . . . Hamarabb fáradtam bele a válaszol­­gatásba, mint ők a kérdezősködésbe. Eddig csak a filmről alkottam meg — nagyobbrészt jó véleményemet, de most már kezdtek érdekelni a részletek is. Andrzej Wajda — a „Lotna", a „Csa­torna", a „Hamu és gyémánt“ rendezője — Stefan Zeromski háromkötetes regé­nyéből készítette filmjét. Zeromski a szá­zad legnagyobb — ma már klasszikusnak számító — lengyel írója volt. Regényé­ben a lengyel hazafiaknak lelkesedéséről, küzdelméről, reményéről és megcsalatta­­tásáról írt, akik Bonaparte Napóleon hadseregében harcolva abban bíztak, hogy véráldozatuk kegyes császári jutal­ma, szétszabdalt hazájuk egyesítése és függetlensége lesz! A huszonkét hónap alatt a forgatócso­port még pereskedett is. Az óváros fő­terének lakói közül valaki nem volt hajlandó leszedni a tetőről televíziós an­tennáját. A szomszédok összefogtak s kö­zös erővel leszerelték az anakronizmust. '3 ű '3 > Ш ►, 00 b* Ю »■. 0 se 01 p Az ötvenmillió zlotyba került Ilim Jelmezeit és kellékeit saj­nálták kidobni: rohamra Indulnak a lengyel légió katonái A „Panorama Poploly“ című varsói panoptikumban az első szereplők arcmásaira formálták a bábukat A „Hamvak" az új lengyel sztárok filmje. Az ismert és népszerű Beata Tyszkiewicz mellett a második női fő­szerepet a tehetséges Pola Raksa alakít­ja .. . Andrzej Wajda merészségét dicsé­ri, hogy a három férfifőszerepet három színművészeti főiskolásra bízta: Daniel Olbrychski, Piotr Wysocki és Boguslaw Kiere egy csapásra kilépett az ismeret­lenség homályából! Szerepük nem volt könnyű: a forgatás megkezdése előtt fél évig előkészítő táborban éltek, ahol Len­gyelország olimpia érmes lovagló-bajnoka tanította őket .. ■ A vitát К. T. Toeplitz kritikája indí­totta el, aki szemére vetette Wajdának, hogy rosszul értelmezte Stefan Zeromski híres könyvét, s olyan jeleneteket is film­vászonra vitt, amelyek a regényben nem szerepelnek. Zeromski eposzt írt arról, hogy a XVIII. és XIX. század forduló­ján hogyan nőtt fel a modem lengyel nemzet, s ezért milyen nagy véradót kel­lett fízetniöh. Ezzel szemben — Toeplitz szerint — Wajda csak felszínes képeket mutat erről a korról, Céltalannak mu­tatja a fiatal lengyel értelmiség harcát, s olyan jelenettel zárja a filmet — a fő­hős, Rafel, a francia Grande Armee csú­fos bukása után lerongyolódva és vakon bolyong a havas oroszországi pusztán, s mellette elrobog a kikotródó francia császár szánkója, kíséretében Rafel ba­rátjával, Kristóffal —, amelyről Zeromski egy szót sem írt . . . Toeplitz így okoskodik: a filmben Ra­fel megvakul: vak, tehát tehetetlen! Wajda ezzel szemben így érvel: Rafel vak lett, mert vak volt, s társaival együtt nem látta meg, hogy Napóleon hódító csatái nem vezetnek Lengyelor­szág felemelkedéséhez! S a vita fellángolt. Joga van-e a filmrendezőnek máskép­pen ábrázolni az eseményeket, mint ahogyan azt a mű alapját szolgáló re­gény teszi? . . . Mennyire tükrözi a „Hamvak" a kort, s mennyiben hami­sítja meg a történelmet? . . . Zeromski ro­mantikus, s alapjában véve optimista ki­csengésű művet írt, ezzel szemben Wajda filmjének alaptónusa a sötét tragédia, s a pesszimizmus. Kinek van igaza? . . . Hosszú lenne folytatni a vita leírását, amely még ma sem ért véget. A mozik előtt kanyarog a sor, s az óváros főterének egyik kapuja előtt dél­előttönként mindig diákcsapat beszélget. Ebben a házban rendezték be a ,,Pano­rama Popioly“ című érdekes panoptiku­mot. A film súlyos összegbe került jelmezeit és kellékeit sajnálták kidobni, s ezekkel rendezték be a panoptikumot. Az élő szereplők arcmásáira formált bábukon így ismét megelevenednek a grandiózus film egyes jelenetei: a vidám szánkózás, a részeg lakoma, a katonák táborhelye, a főúri bál, a véres roham, a spanyol­­országi öldöklés . . . Bent a XIX. század súlyos véradóval született új Lengyelországnak víziói kí­sértenek, kint a téren mindent beragyog a ritka vendég: a télutói napsugár. A lengyel filmgyártás ismét nagy alko­tással örvendeztette és hökkentette meg a világot, mert vitatkozni ugyan lehet a „Hamvak‘ felett, de érdemeit elvitatni nem! SOMOS ÁGNES Jelenet a filmből: bál a főúri kastélyban. Közepén Beata Tyszkiewicz, a népszerű lengyel sztár Andrzej Wajda új filmje bővelkedik a tömeget meg­mozgató csatajelenetekben, amelyeknek résztvevői: lenevel és hnleár katona-statiszták voltak . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom