Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-19 / 4. szám
AZ ÉLŐSKÖDŐKRŐL A helmintológia az a tudományág, amely az emberben, állatban és a növényeken élősködő férgekkel foglalkozik, kutatja káros hatásukat és ismerteti a gyógymódot. A bölcsődékben, óvodákban és iskolákban kivizsgáljuk a gyermekeket, nincsenek-e parazitás férgekkel megfertőzve. Ezek a férgek ugyanis káros hatással vannak fejlődésükre. Az ilyen gyermek sápadt, sovány, a fejlődésben elmarad, mert a paraziták nemcsak a táplálékot szedik el a testtől, hanem a maguk fejlesztett méreggel étvágytalanságot, rossz emésztést és idegességet idéznek elő. Az iskolás gyermeknél ezek a férgek kihatással vannak az előmenetelre és gyakran okai az osztályismétlésnek. A nálunk leggyakrabban előforduló parazitás férgeket a fonálférgek (Nematodes) és galandférgek (Cestodes) csoportjára oszthatjuk. A fonálférgek közül a legismertebb az orsógiliszta. Keresztmetszc te gömbölyű, hosszúsága eléri a 35 cm-t. Az ember vékonybelében él, ahol sok petét termel (200 OOO-el 24 óra alatt). Egyik kellemetlen tulajdonsága, hogy az emberi testben vándorol, és megtörténhet, hogy a nyelőcsövön keresztül a szájba jutva a páciens kiköhögheti. Ha nagy mértékben szaporodik, a bél vagy az epeutak elzárásával sárgaságot okozhat. A fertőzés a paraziták petéivel történik. A táplálékkal kerül a testbe, leggyakrabban a meg nem mosott zöldséggel. A petékből kikelt lárvák a májon és a tüdőn keresztül a vékonybélben telepednek le, ahol teljesen kifejlődnek. A férgek jietéje a széklettel a földbe kerül, ahol a peték körülbelül egy hónapig érnek, s utána fertőzőképesek. A hajszálfejű giliszta hossza 3—5 cm. A vastagbélben él. A petéi citromformájúak. 1 gr székletben körülbelül 300 pete van. 25—30 fokos melegben már 25 napon belül fertőzőképesek. Táplálékkal jutnak a testbe, a lárvák a bélben kikelnek a petékből, egy hónap múlva ivarérettek és testük vékonyabbik végével a bél nyálkahártyájába fúródnak. Nálunk ez a fertőzés nagyon elterjedt, kb. a lakosság 30 százaléka fertőzött. A paraziták mélyen bent vannak a nyálkahártyában, az orvosság nehezen jut el hozzájuk. Ezért a hajszálfejű gilisztát nem tudjuk teljesen eltávolítani az emberi testből. Ebbe a csoportba tartozik még a he gyesfark ú giliszta. A közelmúltban még azt hittük, hogy az enterobiózís csak a gyermekkor betegsége. A vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy ez a féreg minden korosztálynál megtalálható, ahol a tisztaság szabályait nem tartják be. A hegyesfarkú giliszták vékony, fehér, körülbelül 1 cm hosszú férgek, amelyek az ember vastagbelében élnek. A nőstények éjszaka a végbélnyílás környékére vándorolnak, ami viszketést okoz, és körülötte rakják le a petéiket. Ha a gyermek vakaródzik, a peték az ujjaira és a körme alá jutnak, s innen esetleg a szájába, így történik az erős fertőzés. Az enyhe fertőzéseknél az egyedülálló peték a levegőben levő porral vagy pedig a táplálékkal kerülnek az emésztőszervekbe. A hegyesfarkú giliszták 4—6 héten belül ivarérettek. Ma nincs olyan orvosságunk, amely az emberi testből biztosan eltávolítaná a hegyesfarkú gilisztákat, és főleg nincs olyan orvosságunk, amely ellenállóvá tenné a testet a férgek ellen. A legjobb védekezés a tisztaság. A végbélnyílás környékét minden reggel és este mossuk meg szappannal, a körmöket a kézen nyírjuk rövidre és gyakran váltsunk fehérneműt. A fehérneműből a petéket kifőzéssel, vagy vasalással irtjuk. Vigyázzunk arra is, hogy a gyermek ne rakja a szájába ujjait, evés előtt és WC használat után mosson kezet. A második csoportba tartoznak a galandférgek. Alakjuk szalagszerű, testük sok ízből tevődik össze. Több fajtáját ismerjük. Nagyjából egyforma a testalkatuk. A néhánymilliméteres fejen 3—6 szívóka van, amellyel a féreg a bélfalra tapad. A fej után nagy számban következnek az ízek és így a test eléri néha a 5 m hosszúságot is. Fejlődése bonyolult. A peték a szarvasmarha emésztőszerveibe kerülnek, ahol kikelnek belőlük a lárvák, a borsókák. És azért, ha az így fertőzött húst nem eléggé sütik át vagy főzik meg, az ember beleibe kerülve ivarérett galandférgehké fejlődnek. A parazitás férgek elleni harcban elsősorban a tisztaságra kell ügyelnünk. Ha mégis elterjedt a fertőzés, vannak gyógyszereink, amelyek a tisztaság betartásával kigyógyítják a betegséget. Ha valakinek nehézsége van az élősködő férgekkel, a körzeti Higiéniai-epidemiológiai állomások (KHES) vagy a Helmintológiai Intézet (Kosice) tanácsot nyújthat. Dr. MAGROVÄ ERNESTINA Akarat és jellem Mi a célunk? Akaraterős, magabiztos, egészséges embert nevelni, aki ismeri a saját céljait, és megkeresi az azok eléréséhez vezető utat. Akinek az egyéni céljai soha sincsenek ellentétben a közösség nagy céljaival, fegyelmezett, önálló, tud kitartani, de tud a kitűzött cél érdekében engedelmeskedni is, együttműködni munkatársaival, és ha kell, segíteni is tudja őket. Sok szülő gyermeke minden kívánságát lesi, engedelmes rabja a gyermeknek, aki így szeszélyes, önmagán uralkodni képtelen, folyton elégedetlen, olyan emberré válik, aki maga sem tudja, hogy mit akar. Nagyon sok ezért a dacos, fegyelmezetlen, vagy akár olyan erőszakos gyermek, aki szertelen jelenet rendezésével tör célja felé. Az ilyen gyermek a fegyelmezetlenséget nem örökli, legfeljebb eltanulja szülőitől. És ha esetleg van is benne zsarnoki hajlam, annál több az okunk arra, hogy megfelelő neveléssel helyes útra tereljük akaraterejét. Nem megtörni, hanem helyes cél felé kell az akaratot irányítani! Ha alkalmat adunk a gyermeknek arra, hogy mindent egyedül csináljon, amit csak tud és amit rábízhatunk, ezzel önállóságra és önbizalomra neveljük. Mihelyt lehet, tanítsuk meg egyedül öltözködni, vetkőzni. Ne türelmetlenkedjünk, ha a gyermek eleinte ügyetlenül, nehezen próbálkozik a neki nehéz feladatokkal. A mamának sokkal könnyebb lenne kivenni a kezéből a kis cipőt és ráadni, mint türelmesen megvárni, míg a gyermek maga húzza fel a lábára; ha kell, a mama segítse, biztatgassa a kicsit közben. Ha önállóságra akarjuk nevelni a gyermekünket, hagyjuk, hogy egyedül öltözzön, soha ne vegyük el a kedvét a próbálkozástól! Kontos, hogy a gyermekünk mozgásszabadságát komoly ok nélkül ne gátoljuk. Ha valamit meg kell tiltanunk, mindig meg kell értetnünk a gyermekkel az okokat, és ezek az okok legyenek mindig igazak és kézenfekvők. Természetesen hosszas magyarázkodásokba, alkudozásokba nem szabad belebocsátkoznunk! Nagyon nagy hiba, ha a gyermek szabad mozgását a felnőttek kényelmét szolgáló kifogásokkal korlátozzuk. Még nagyobb hiba az, ha valamit egyszer megengedünk a gyereknek, máskor meg nem, a nevelő szeszélyétől függően, vagy ahogy a gyermek a saját akaratát keresztül tudja erőszakolni. A dac és az akaratosság hamar megszűnik, ha a túlzott elnyomás, a túlzott gátlások mint kiváló okok megszűnnek. Ha nincs akadály, nincs mit megrohamozni. Ha tehát bátor és önálló, de fegyelmezett, alkalmazkodni tudó, munkában és feladatokkal szemben kitartó gyermeket akarunk nevelni, meg kell találnunk a helyes utat az elnyomás és a mindent a gyermek szeszélyeire hagyás között. Ne parancsoljunk és ne tiltsunk el semmit komoly ok nélkül. Ha azonban valaminek meg kell lennie, vagy valami tilos, akkor nincs alku, és akkor ez alól nincs kivétel. A felnőttnek legyen tekintélye, amely teljes következetességből adódik, anélkül, hogy a gyermeket elnyomná. Az akarat neveléséhez tartozik az önuralomra való nevelés is. Ez csak példával lehetséges. A gyermekhez, aki elesik, ne rohanjunk oda kétségbeesetten, és ne kapjuk ölbe, vigasztalva, hanem mondjuk nyugodtan: „Nem baj, állj fel!“ Ne mondjuk ki könnyen egy gyermekre, de egy felnőttre sem, hogy „ideges“. Az idegesség sokszor nem más, mint fegyelmezetlenség, esetleg eszköz arra, hogy segítségével valaki uralkodjék a környezetén. Az „ideges“ felnőtt vagy gyermek nem tanult meg uralkodni az indulatain. Túl érzékeny, sértődékeny. mert hiú, nagy az érvényesülési vágya, a kritikát, a törekvései elé háruló akadályokat nehezen tudja elviselni. Az ilyen ember nagy teher környezete számára. Tanítsuk meg egészen kicsi korától a gyermeket arra, hogy neki semmivel sem jár több, mint a többi embernek, hogy minden egyes eredmény vagy siker elérése csak komoly munkával iehetsé-A helyesen nevelt gyermek nem lesz minden csekélységért „ideges“. Türelemre, várnitudásra, nyugodt derűre és optimizmusra lehet szoktatni és tanítani a gyermeket. A túlérzékenységet finom tapintattal csökkenthetjük. Rá kell nevelni az erre hajlamos gyermeket arra, hogy önneveléssel, önmaga szoktatásával maga küzdjön ellene. Persze, kisgyermekkorban ez még nem megy segítség nélkül. Ilyenkor a túlérzékenység okait kell megszüntetni. De a gyermeknek nem szabad azt éreznie, hogy őreá — fokozott érzékenysége miatt -4- inkább tekintettel kell lenni, mint másra. A túlzott hiúságot, érvényesülési törekvést nem szabad elfogadni. О л-< ^ m rk зо Vv Z Г m * 1 73 0: VÉRES BÚCSÚ A búcsúra, a regi hagyományokhoz híven, nagy volt a készülődés. Az asszonyok rettenetes pusztítást végeztek a lábasjószág között, az utcákon finom vaníliás illat lebegett, mintha az egész község cukrászdává s-ált volna. Mindenütt sütöttek, főztek, a férfiúit pedig szertartásos, komoly ábrázattal sörröl-borról, erős italról gondoskodtak. Mondanom sem kell, hogy a búcsú csupán fél élvezet, ha nincs vendég, akivel meg lehel osztani az örömöket, aki kellően értékelni tudja a háziasszony szakácsművészetét, a házigazda borát, kisüstijét. így azután a községben búcsií napján kétszer annyi lelket is lehet számolni, mint egyszerű hétköznapokon, A Heinéták család roskadásig megrakott asztalánál messziről érkezett vendég ült. Milan Petrtyl, korvinái bányász, a családfő régi jó ismerőse tisztelte meg a házat. Meg is vendégelték, ahogy dukál. Egy percig sem volt előtte üres a tányér, bor nélkül a pohár. Estefelé a vendég levegőre kívánkozott. A háziak nem hagyhatták olt a többi vendéget, Petrtyl hát egyedül indult sétára a faluba. Hogy, hogy nem, a séta igen rövidre sikerült és a vendég egy kettőre a kocsmában találta magát. Egyik pohár italt a másik után eresztgelte le a torkán. Az alkohol pedig egyre jobban feszítette öntudatát. ,,Bányász vagyok, ki merne nekem ellentmondani!“ — gondolta és mindinkább sértő módon provokálta a kocsmában szórakozó fiatalokat. Azok bizony nem nézték, hogy bányász, nein bányász, vissza-visszafeleseltek neki. Végül is a józanabbaknak sikerült clcsititani a harciasabbakat, tettlegességre nem került sor. Petrtyl elúnva a dolgot, hazafelé indult. Az úton Harissal és Sirannal találkozott. Hát ha már nem sikerült a kocsmában egy takaros verekedést kierőszakolni. most itt az alkalom — gondolta, ha egyáltalán még működött az agya vagy csak az alkohol hatására ösztönösen tette, ki tudja, — tény, hogy köszöntés helyett csúnyán szidalmazni kezdte a két férfit. Azok meg magukhoz sem tértek a meglepetéstől, már el is csattant előbb az egyik, aztán a másik arcán a pofon. Petrtyl gladiátor pózban várta a folytatást, Persze, hogy Durisék sem hagyták magukat s rövidesen mindhárman a földön verekedtek életre halálra. Ott talált rájuk a Petrtyl keresésére indult Halastók házaspár, és kiszabadította vendégét. Még ott magyarázkodtak az út közepén, amikor futva jött az öreg .Síron, hogy a föld alól is előteremtse azt a férfit, aki a fiát megverte. Amint meglátta Petrtyl, késedelem nélkül ütlegelni kezdte. Hehál a bányász erős keze. egy ütéssel földre terítette az öreget, mire Huris és a fiatal Siraíi újból nekiment Petrlylnck és folytatták a verekedést, ahol abbahagyták. t-Amint fellápászkodotl a földről az üreg Siran, látta, hogy azok kelten még mindig nem bírtak Petrtyllel. Л csizmaszárból előhúzta jó élesre fent kését és „ezzel bánj el vele“ kiáltással a fia kezébe nyomta. Az pedig minden gondolkodás nélkül szürkülni kezdte Petrtylt, Hat helyen döfte bele a kését, de a bányász még akkor is verekedni akart, úgy kellett lefogni. Végül a mentők kórházba szállították. Durist, meg a két 5i miit pedig a rendőrség a börtönbe, si'dyos testi sértés és verekedés vádjával. Természetesen Petrtyl ellen is bűnvádi feljelentést tettek és felgyógyulása után ő is bevonult a rács mögé. Annál is inkább, mert előzőleg már három ízben volt büntetve, s a legutóbb kiszabott 8 hómap feltételes büntetésének kitöltése újabb tette folytán most időszerűvé rn/t. Korvinán várhatják egy darabig viszszatértét. Hát ezért beszélnek még most is a községben a tavalyi búcsúiról. Skalina Katalin Ш M ÁRNYÉKÁBAN
