Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-11-12 / 23. szám
ILLIK EGY HETI ÉTREND Kedd Szerda Hétfő — ebéd: káposztaleves, mákosguba, körte, vacsora: virslipörkölt, kovászos uborka, ebéd: lencseleves, székelykáposzta, vacsora: hideg májas, vaj, tea, keksz, ebéd: bableves, túrósrétes, vacsora: serpenyős rostélyos, alma, Csütörtök — ebéd: tarhonyaleves, finomfőzelék, natúrszelet, vacsora: lángos, yoghurt, Péntek — Szombat Vasárnap — ebéd: borsöpüré leves, rakottburgonya, saláta, vacsora: sertéskocsonya, ecetes hagyma, tea, ebéd: finn halleves, paradicsomoskáposzta, egybensült fasírozott, naspolya, vacsora: daramorzsa dzsemmel, borsodó. ebéd: vegyes zöldségleves, rántott ponty, majonézes burgonyasaláta, ananásszal és tejszínhabbal töltött piskótatorta, vacsora: sonkás szendvics, déli tészta, forralt bor. 11 FINNORSZÁG Halleves. Hozzávalók: 1 kg hal, 2 fej hagyma, 1 kg burgonya, 1 Уг l tej, 1 kanál vaj, 2—3 csipetnyi zöldpetrezselyem, 8 szem bors, só, víz. A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk és sós vízben föltesszük fönt. Hozzáadtuk a fölszeletelt hagymát. Addig főzzük, míg a burgonya megpuhul. Ekkor leszűrjük róla a vizet, fölöntjük a tejjel és fölforraljuk. A hal bőrét lehúzzuk, földaraboljuk és beletesszük a levesbe. Hozzáadjuk a borsot és egy kiskanál sót, majd lassú tűznél addig főzzük, míg a hal megpuhul. Végül hozzáadjuk a vajat és a zöldpetrezselymet. Haltorta. Hozzávalók: 1 kg hal (ne legyen szálkás fajta) 12 dkg kövér disznóhús, 12 dkg daraliszt, 12 dkg simallszt, Vi l víz, 1 Уг d l tej, só, bors. A halat megtisztítjuk a szálkáitól és kivajazott tortaformába helyezzük. Hozzáadjuk a kockára vágott disznóhúst, sót, borsot és ráöntjük a tejet. A lisztet megsózzuk és vízzel tésztát gyúrunk belőle. Tortaforma nagyságúra nyújtjuk ki és letakarjuk vele a keveréket. A széleit jöl nyomkodjuk le. Lassú tűznél kb. 2 órát sütjük. Ha a tészta teteje megbámult, letakarjuk zsírpapírral és tovább sütjük, amíg teljesen elkészül. Boróka puding. Hozzávalók: 25 dkg boróka, 12 dkg cukor, 12 dkg dara, vanília, 3A l víz, tejszín. A borókát vízben puhára főzzük, leszűrjük. A levét megcukrozzuk, fölforraljuk és állandó keverés közben belefőzzük a darát. A borókát áttörjük, elkeverjük a darakásával és hűlni hagyjuk. Amikor kihűlt, habosra verjük és tejszínhabbal tálaljuk. Rizsbor. Hozzávalók: 1 Уг kg rizs, 1 kg mazsola, vagy aszalt szőlő, 1 kanál borélesztő, 3 Уг kg cukor, 101 víz, 1 narancs. A narancsot vékonyra fölszeleteljük. Az élesztőn kívül mindent egy nagy agyagedénybe teszünk, forró vízzel leforrázzuk és kihűtjük. Az élesztőt egy kevés meleg vízben fölengedjük és hozzáöntjük. Az edényt letakarjuk, de nem nagyon szorosan. Két-három hétig dolgozni hagyjuk. Közben minden reggel és este megkeverjük. Amikor a bor kiforrott, üvegekbe húzzuk le. Ha zavaros lenne, hagyjuk leülepedni és új üvegbe töltjük, amíg egészen tiszta lesz. Az üvegeket szorosan ledugaszoljuk és hűvös helyen tároljuk. Kipróbálhatjuk kisebb mennyiségből Is. Vitamindús zöldségsaláták Egészségügyi dolgozóink körében sok szó esik napjainkban arról, mennyire szükséges, hogy étrendünkön minél több zöldségféle szerepeljen. A sárgarépa, káposzta, karfiol, paprika, paradicsom és a többi zöldségféle igen értékes táplálék, mert nagymennyiségű ásványi anyagot tartalmaz és az emberi szervezet számára oly fontos vitaminokban bővelkedik. A zöldségfélék változatos elkészítésére tág lehetőség nyílik. Ezt bizonyította az az ételbemutató is, melyet a Gyümölcs- és Zöldségkereskedelmi Vállalat igazgatósága a bratislavai Tatra hotel vezetőségével karöltve, október 12-én a szakemberek és a sajtó képviselői részvételével rendezett meg. Az ételkóstoló és a hét színes reklámfilm vetítése után — melyeken az egyes ételek elkészítését mutatták be — széles körű vita következett, melynek keretében a szakemberek megvitatták a zöldségtermelés lehetőségeit és a zöldségfogyasztás hatékony propagálását. A bemutatott különlegességek közül néhány tápláló és könnyen elkészíthető zöldségsaláta — nevezhetjük előételnek is — receptjét nyújtjuk át olvasóinknak. Vegyes sárgarépa és zellersaláta. Hozzávalók: 15 dkg nyers sárgarépa, 15 dkg nyers zeller, citrom vagy ecet, cukor, só, 7 dkg majonéz, 1 kisebb hagyma, zöldpetrezselyem. A sárgarépát és a zellert tormareszelőn lereszeljük, sózzuk, édesítjük, savanyítjuk, majd könnyedén hozzákeverjük a majonézt, az apróra vágott hagymát és beszórjuk zöldpetrezselyemmel. Karfiolsaláta zellerrel és majonézzel. Hozzávalók: 1 nagyobb karfiol, 1 zeller, víz, só, 7 dkg majonéz, citrom vagy ecet. A karfiolt sós vízben megfőzzük. Lecsepegtetjük Ugyanabban a vízben megfőzzük a zellert. Ha megfőtt, felszeleteljük, összekeverjük a karfiollal, majonézzel, ecettel vagy citromlével. Káposztasaláta zellerrel és almával. Hozzávalók: egy kis fej káposzta, kisebb zeller, 2—3 alma, só, kömény, ízesítő ecet (melyet V* liter vízből, 3—4 kanál ecetből, 2—3 kanál olajból, kevés sóból és cukorból készítünk). A káposztát vékonyra felszeleteljük, megsózzuk, megszórjuk köménnyel és megvárjuk míg megfonnyad. Aztán hozzáadjuk a vékony karikákra vágott almát és a tormareszelőn megreszelt nyers zellert, majd ráöntjük az ecetet. Sokáig eláll. Paradicsomsaláta tartármártással. Hozzávalók: Paradicsom, só, bors, citrom, tartár. A karikára vagy negyedekre vágott paradicsomot (ha lehúzzuk a héját finomabb) tálba rakjuk, sózzuk, borsozzuk, rácsepegtetjük a citromot és a közepébe öntjük a tartármártást. Waldorfi saláta. Hozzávalók: 20 dkg főtt krumpli, 20 dkg főtt zeller, 20 dkg nyers alma, 2 savanyú uborka, 10 dkg sonka, 2 kanál dióbél, néhány darab kockára vágott banán, ananász, citrom, majonéz, kevés zeller és sárgarépa. A burgonyát és a zellert rozsdamentes késsel apró kockára vágjuk, ugyancsak felaprítjuk a sonkát, uborkát, zöldséget, dióbelet, almát és a déli gyümölcsöt. Az egészet majonézzel és citromlével vagy ecettel összekeverjük. Tetejét dióbéllel díszítjük. Anyós a háznál A vő soha, még a Iegártatlanabbul se csúfolódjék anyósával. Ünnepelje egy kissé, ha csak lehet, állítsa példaként leánya elé és ne tűrje el, bogy az unokák szemtelenkedjenek a nagymamával, különösen akkor, ha a nagymamát a fiatalok tartják el. Egészen más és sokkal nehezebb a helyzet, ha — amint ez falun nálunk még ma is szokás — a férfi a maga szüleihez viszi haza a menyecskét. Régente az anyós a fiatalasszonyt egyszerűen ingyenes cselédnek tekintette — különösen, ha hozománya sem volt. De manapság számtalan esetben a fordítottja tapasztalható. A fiú elveszi a kollégiumban felnőtt mai diáklányt, hazaviszi édesanyja apró, filléres beosztásból fenntartott háztartásába, ahol az ifjú nő mindent felforgat, megkritizál, kineveti a mama falusi, polgári, vagy szegényes szokásait, s a szó szoros értelmében cselédnek nézi az anyát, akit kizárólag azért tűr meg, mert dolgozik neki. Ez persze nagyon sötét kép, de egyáltalán nem ritka. Fölösleges mondanunk, hogy ez nem illik. És a férfinak sem illik eltűrni feleségének ilyen magatartását édesanyjával szemben. Gyakoribb eset ennél az apróbb tűszúrások adogatása. Az anyós kijelentései, hogy menye ügyetlen, rendetlen, nem ért semmihez, elhanyagolja a férjét — aminek többnyire van ugyan némi alapja (a mai nemzedék csakugyan kevésbé házias és ügyes), de mindennek alapja mégiscsak az anya fájdalma fia elvesztése fölött. Ezért kell a menynek elnézőbbnek, körültekintőbbnek lennie, mint az anyósnak. A fiatalasszony soha ne menjen be anyósa szobájába kopogás, vagy előző érdeklődés nélkül — (ezzel anyósát is rászoktatja erre). Ha a fiatalasszony új berendezést hoz a házhoz, ne várja el, hogy anyósa ennek kedvéért az ő régi kedves bútorait kidobja. Ne csúfolódjon akkor sem, ha plüss képek vannak köztük, melyek közepén óra tiktak kol. Igyekezzék azokat tiszteletteljes szerénységgel anyósa lakrészébe „átjátszani“ Az anyós ne nevezze menye szüleitől örökölt karosszékeit poloskafészeknek, kerámia dísztárgyait porfogónak. Ha nem szívleli ezeket, ne szóljon róluk. Ez nem illik. A meny ne gúnyolja anyósa öltözködését. Ne nevezze ósdinak öregecske télikabátját. Ha nem kellett volna fiát taníttatnia, az anyós is vett volna másikat magának. Soha nem szabad követendő példaként édesanyja túrósbuktájára hivatkoznia (csak ha anyósa tanácsot vagy receptet kér tőle). Ha ő ezerszer ügyesebb is házi dolgokban, ezt ne hangsúlyozza. Annál kevésbé, mert mégiscsak nagy segítség, hogy nem neki kell főzni és mosni, mert a mama elvégzi. Ha férjére panaszkodni akar, megteheti, de csak abban a formában, hogy arra kéri anyósát: te szólj neki, anya, mégiscsak terád hallgat leginkább ... Hallgassa meg végtelen türelemmel férje gyermekkorának eseményeit, annál is inkább, mert ezzel érdekes felvilágosításokat nyer jövendőbeli gyermeke valószínű jellemére és tulajdonságaira vonatkozóan. Sose „vágjon fel“ saját családjával férjének rovására. Ha sógornője van, ne hányja anyósa szemére, hogy saját leányát jobban szereti, mint őt. Könnyebb a meny dolga apósával. Bánjon vele úgy, mint kedves, öreg gavallérral, de azt ne vigye túlzásba, különben az anyóssal gyűlik meg a baja. Fr. Spáíil felvétele
