Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-11-12 / 23. szám
Bár Marinát senki sem állítja fel a vendéglői asztalra: vérében van a muzsika. — Amikor új szerepet tanútok, odaáll a kulcslyuk elé, vagy résnyire kinyifja az ajtót, s három-négy. nap alatt már jobban tudja a dallamot, mint énl A Garaventa-családban úgy látszik megint nem lesz probléma az énekes-utánpótlás! Atsuko Azuma Hogyan kerül ide — az olasz énekesek sorába — ez a kimonós, törékeny Cso-cso-szán? Talán csak felöltötte magára a „Pillangókisasszony" jelmezét, s ferdére húzta ki szeme vonalát?... Nem kérem, szó sincs erről! Atsuko Azuma született japán nő. Osakában látta meg a napvilágot, de Tokióban nőtt fel. Édesanyja zongora-tanárnő, s ezért őt is hamarosan leültették a fekete-fehér csontbillentyűk elé. Vele született zenei tehetségével hamarosan meghódította a zongorát, s felsőfokú iskolába ment... Zongoratanára fedezte fel benne az énekest, s — dicséretére legyen mondva — átíratta az ének-szakra ... Nagyon nehéz bejutni ebbe az iskolába, hiszen évente csak tíz Garaventa legtöbbször feleségét is magával viszi a turnékra Jelinek György felvételei szopránt vesznek fel. De Atsuko Azuma a tíz között volt! Szülei ellenezték a választást. Ök egyszerű — zongorázni is tudó — háziasszonyt szerettek volna nevelni a lányukból, s lám az tovább lépett egyet előre ... Atsuko Azuma évfolyam-első lett, s ezért 19ól-ben őt küldték az olasz—japán kulturális egyezmény keretén belül Itáliába. Pármába került, az ottani konzervatóriumba, s a hatéves tanfolyamot két év alatt végezte el! Kétszer nyert aranyérmet. 1962-ben Vercelliben és 1963-ban Bussetoban ... 1965. januárjában dr. Giuseppi Negri — a Teatro Regio di Parma főintendánsa — szerződtette a színházhoz! fgy lett a tokiói kislányból olasz operaénekesnő ... — A kedvenc zeneszerzőm Puccini... A kedvenc operám a „Turandot" és a „Pillangókisasszony". .. A kedvenc szerepem Liu és Csocso-szán ... Japánban egész más színpadi stílusban énekelnek operát, mint Olaszországban, vagy bárhol másutt Európában. A japánok nem szokták kimutatni az érzéseiket, s az énekesek ott úgy lépnek a deszkákra, mintha láthatatlan álarcot viselnének ... Én Itáliában megtanultam, hogy ne csak hanggal, hanem szívvel énekeljek, s talán ezért az én Cso-cso-szánomat meg sem értenék szülőhazámban! Annyi azonban bizonyos, hogy Puccini operáját, a „Pillangókisasszony"-t, a japánok sem tudják száraz szemmel végignézni... Megkérdeztem tőle: még nem ment férjhez? Nevetve emelte szája elé a könnyű kis legyezőt, s úgy válaszolt: — Még csak menyasszony sem vagyok! Az én vőlegényem egyelőre: a beláthatatlan és csodálatos operai világ. SOMOS AGNES TETSZIK NEKED Már a kőkorszakból fennmaradt leletek is az ember alkotókészségéről tanúskodnak. Már akkor úgy fejezte ki egy-egy felejthetetlen élményből fakadt örömét, hogy azt megörökítette barlangja falán. Bizonyára akkor is akadtak csodáiéi. Ezt a képességét az ember évezredeken át megőrizte. — Tetszik ez neked? — kérdi a lány. Mindketten először látják a spanyol mester gyűjteményes kiállítását a valóságban. Hallani, már sokat hallottak róla. — Szívesen elnézem, úgy gondolom, nagyon szép — válaszolja a fiú. Ö már eddig is többet tudott a mesterről. Tudta, hogy Malagában, Spanyolországban született, hogy teljes nevén Ruizy Picassonak hívják és hogy 1903-tól Párizsban, mint a jelenkori új irányzatú festészet megteremtésének nagy egyénisége működik. — A régi kifejezési formák már elavultak, a valóságot más módon kell kifejezni. — így filozofál a fiú. Emlékezetében felelevenednek az iskolai képzőművészeti órák, amikor tanárja a kubizmus első lépéseiről magyarázott, aminek úttörője éppen ez a nagy festő volt. — Nagyon szép, igazad van! De láttál már valaha ilyen bikát? A valóság mégsem lehet ilyen?! — Hiába, a nők realizmusa mégis más, mint az absztrakt képzeletvilágú férfiaké. — A természet a művész legfőbb inspirálója, irányítója, de nem lehet szolgai utánzásra szolgáló minta. Ami téged megdöbbent, talán azok a torzítások, melyeket a művész eszközöl. De ezek saját meglátásából fakadnak. — Nézd, a fütyülő Faun! Mennyi szépség tömörül ebben az egyszerű és finom alkotásban. A fiú gondolatban önkéntelen összehasonlítja ezt a képet az ősember Montignac-sur-Vézere melletti Lascaux barlangban talált alkotásaival — melyeket valamelyik képeslap színes reprodukcióban közölt — és mintha rokonvonásokat fedezett volna fel közöttük. — Nagyon szép ... és emellett nemcsak tetszeni akar. Talán éppen ebben rejlik az a démoni képesség, amelylyel olyan nagy hatást gyakorol a szemlélőre. A teremben csend uralkodik. A látogatók néma tisztelettel térnek ki egymás elől, figyelmük a festményekre összpontosul. A fiú és a lány egy galambokat ábrázoló kép előtt időzik. Mint ez a festmény, számos más, a mester háborúról és békéről alkotott elképzelése emberi érzéseinek leghitelesebb megnyilatkozásai és egyúttal leghatásosabb tiltakozás a hiábavaló öldöklés ellen. Nehezen búcsúztak. Érezték, ha nem is értettek meg mindent, ezen a vasárnap délutánon, olyan élménnyel gazdagodtak, melyet senki el nem vehet tőlük. IVAN SIMKO а J«- Ön mit szól hozzá? 4 4 Egy kicsit furcsa E. Pavláöka felvételei