Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-09-03 / 18. szám

TÁBORTÜZEK МЯм A duklai honvédelmi versenyben első helyezéseket a csehszlovák versenyzők értek el íszséges vagyok. Az Alacsony Tátra hegyláncai koszorúzta völgyben, Tálén, ahol az elnyomás éveiben partizán őrtüzek jelentették a fényt, a re­ményt, augusztusban kigyúltak az emlékezés lobogó tábortüzei, A négynapos turistatalálkozó, amelyen tíz­ezer természetjáró vett részt, az Országos Spartakiád fenséges befejező akkordjaként hangzott Szlovákia festői völgyében. Nagyobb turistacsoportok érkeztek a Szovjetunióból, Svédországból, az NDK-ból, Belgiumból, Ma­gyarországról, Jugoszláviából, Bulgáriából, Lengyelországból, Norvégiából, Franciaország­ból és Ausztriából. Tálétól mintegy negyven kilométernyire, a Szlovák Erchegységben rendezték meg a hősi napok emlékére a nemzetközi tájékozódó ver senyeket, a Szlovák Nemzeti Felkelés serle­géért. A közös kirándulásokon és túrákon kívül sor került a duklai honvédelmi verseny országos bajnokságára és az ejtőernyősök tö­meges bemutatóira is. Esténként pedig tábor­tűz mellett hallgatták a fiatalok a partizán­harcok részvevőinek emlékezéseit. A részvevők hatalmas sátorvárosban laktak. Kivételt csak a legifjabb részvevő, a négyhó­napos farmilka képezett, akit a turistaszülők magukkal hoztak. A kislány egy fűtött autó­ban töltötte az éjszakákat. A találkozó leg­idősebb részvevője egy 77 éves martini tu­rista volt. A gazdag műsor, a közös sportvetélkedések, a hangulatos esti tábortüzek és a völgy festői szépsége mindenkinek felejthetetlenné tették ezt a nemzetközi turista-spartakiádot, amely nem fejeződött be a négynapos találkozóval. Sokan ott táboroznak tovább is, ismerkednek az Alacsony Tátra regényes ormaival. Haza­térőben pedig a legtöbben így búcsúznak: Viszontlátásra a hetedik találkozón! и ♦ * ágyneműről, takarításról gondoskodik. De ő szívügyének tartja, hogy szórakoztassa a gyerekeket, sétáljon velük, a természet szépségeiről meséljen nekik ... Helena Lepiesová óvodai nevelőnő cso­portjában egészen aprócska és kisiskolás gyermekek is vannak. A nagyobbak a tár­sasjátékok köré sereglenek, a kicsinyek inkább az építőkockák iránt érdeklődnek. A mese mindnyájukat egyaránt leköti. Szép időben a napon, a vízparton élvezik a természet szépségét, labdáznak és ker­­getőznek. A legtöbben a komáromi hajó­gyári lakótelepről kerültek ide. Óvodások és nem óvodások is. Meglepő, milyen jól beleilleszkedtek a kollektívába a gyere­kek. Sokan ismerik is egymást, hiszen szomszédok, sőt játszópajtások is. Meg kell persze dicsérnünk a nevelők kollek­tíváját is, amely érzékenyen és szaksze­rűen képes volt eggyé kovácsolni ezt a csoportot. Mitsem segített volna azonban Szép élet a táborálet, különösen ha derűs az idű ... Fr. Spáőil felvételei Közel a célhoz a pedagógiai szaktudás, ha az nem páro­sul meleg vonzalommal, féltő szeretettel a gyerekek iránt. ... A csicsói Kiss Tivadar építőkockákat rakosgat, Szabó Zsuzsika segít neki. Ma­­jeri Gabikának nagy a gondja: mit vigyen a kisvonat — kockát-e, vagy babákat? Eleinte 215, ma már csak 111 gyermek üdül Pocúvadlón. Igen, üdül: lubickol, lab­dázik, napozik, kirándul, egyszóval nyaral. Talán nem is jutottak volna el erre a me­seszép tájra, ha nem vezényli őket erre az evakuáció ... Üdülnek, örülnek, szóra­koznak. Nyugodtan írhatják anyukájuknak, apukájuknak: „Egészséges vagyok, sokat játszom.“ A kicsinyek nevében, akik még nem tudnak írni, hadd közöljem: ez nem menekült tábor, hanem üdülés a javából. örömmel tudósítunk erről, mert a gyer­mekkacaj ottjártunkkor kitörölte emléke­zetünkből — legalább egy időre — a csal­lóközi vész szomorú képét. V. G A fiúk a kisautók mellett feledkeznek meg arról, hogy messze vannak otthonuktól . . . jS 63 'U > аз >сз a í/j u Lla

Next

/
Oldalképek
Tartalom