Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-09-03 / 18. szám

Barátaink ünnepén Rózsaszüret A kremikovi kohó-üzem idén kezdi meg termelését Bulgáriát, ezt a napfényben, természeti szép­­ségekben, gyümölcsben és zöldségben bővelkedő országot nem kell különösképpen bemutatnunk, hiszen olvasóink közül bizonyára sokan ismerik. Honfitársaink ezrei keresik fel évente a Fekete— tenger partját, hogy a kellemes környezetben, a hűsítő habokban új erőt gyűjtsenek. Az évszázadokig elnyomás alatt sínylődő bol­gár nép 1944 szeptember 9-én kivívta szabadsá­gát és ura lett gyönyörű országának. Szabad élete 21 esztendeje alatt virágzó paradicsommá változtatta hazáját. Ahol évekkel ezelőtt csak puszta megművelet­­len föld volt, ma karcsú gyárkémények meredez­­nek az ég felé, a felaprózott termőföld hatalmas gépesített szövetkezeti gazdaságokká egyesült, a kis műhelyek helyén hatalmas ipari kombinátok létesültek, melyeknek termékei a világpiacon is megállják helyüket. Bulgária egyre épül, szépül, gazdagodik. Ifjú­sága tanul, művelődik, arra törekszik, hogy tudo­mányos és technikai téren a legmesszebbmenően elsajátítson mindent, ami hazája fejlődését és a békés életet szolgálja. J. STAJKOVA AZ ANYÁK ORVOSA Száz éve, augusztus 13-án halt meg az orvostudomány kimagasló alakja, az anyák megmentője, Semmelweis Ignác Fülöp. A száz éves évfordulón leplezték le budai szülőházában, a mai Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kertjében Borsos Miklós „Anyaság“ című szobrát, amely méltó kifejezője az orvos-tudós harcának, melyet egy életen át vívott az anyák és gyer­mekeik érdekében. Semmelweis a bécsi szülészeti klinikán ütközött kora szülészeté­nek legnagyobb problémájába, a járványszerűen jelentkező gyermek­ágyi láz kérdésébe. 1847. márciu­sában jutott arra a felismerésre, hogy a gyermekágyi láz nem ra­gályos és nem járványos betegség, hanem közvetlen fertőzés; előidé­zője az a bomló szerves anyag, amelyet rendszerint a vizsgáló orvos keze közvetít a szülő anya felsebzett méhébe. Ennek elhárítá­sára elrendelte, hogy az orvosok és bábák vizsgálat előtt klór­­meszes vízzel alaposan fertőtlenít­sék a kezüket. Az eljárás követke­zetes alkalmazásával a szülő anyák halálozását a 10 — 20 százalékos átlagról 1—2 százalékra sikerült csökkentenie. Ez a nagy felfedezés sok ellen­séget szerzett Semmelweisnek és lehetetlenné tette további bécsi működését. 1850 őszén Semmel­weis Pestre költözött. Mint a Ró­kus kórház főorvosa, a kórházban, majd mint az egyetem tanára, a klinikán, rendszabályai bevezeté­sével olyan eredményeket ért el a gyermekágyi láz megelőzésében, amelyeket az antibiotikumok fel­fedezéséig azóta sem tudtak felül­múlni. Mindennek ellenére tanai nem találtak elismerésre. A 47 éves Semmelweis úgy halt meg, hogy nem érhette meg igazsága teljes érvényre jutását. Sok évvel halála után a bak­teriológia tudományának megszüle­tése, Pasteur, Lister, Mecsnyikov és Koch felfedezései szolgáltatták végre megdönthetetlen bizonyítékait tanítása igazságának. A mai anyák boldogan várhatják gyermeküket, az orvosok nyugod­tan dolgozhatnak, mert egészség­ügyünkben teljes mértékben érvé­nyesül Semmelweis elképzelése és vágya, az anyák boldog jövője, melyért haláláig harcolt. Ez a görög szivacsárus csaknem minden külföldivel tud tárgyalni. Öt nyelven beszél Athén látképe CTK felvételei Mi játszódik le Görögországban? A Balkán félszigeten lejátszódó ese­mények újra a világ érdeklődésének középpontjában állanak. Nem első ízben történik Görögországban, hogy az ural­kodó reakció és a görög nép erőinek összemérésére kerül sor. 1944-ben, a né­met bitorlók kiűzése után az angol had­sereg segítségével megalakult az új görög kormány, amely azonban nem a görög nép, hanem az angol és később az amerikai imperialisták érdekeit kép­viselte. Ez a kormány — a fasiszta és monarchlsta bandákkal karöltve — a görög hazafiak ezreit vetette börtönbe és polgárháborút robbantott ki az ország területén. Fordulópontot az ország belső életé­ben az 1963 november 3-t választások jelentettek. A legtöbb szavazatot — 42 százalékot — a Georgia Papandreu burzsoa politikus által vezetett Centrum párt kapta. Az új választások 1964 feb­ruár 16-án meghozták Papandreu szá­mára a túlnyomó többséget — a szava­zatok 53 százalékát — és vezetésével megalakult az új kormány, amely a ki­rályi udvar, a görög oligarchia és az angol-amerikai imperializmus szekér­tolóiból tevődött össze. Ennek ellenére az új kormány működése során az ország kül- és belpolitikai életében je­lentős javulás állt be. Feloszlatták a fanatikus jobboldali szervezeteket, a po­litikai foglyok előtt megnyitották a bör­tönök kapuit és nemzetközi téren a szomszédos országokkal is igyekeztek felvenni a baráti kapcsolatot. A NATO kiképzésének terve, az ú. n. „Déli express“ azonban nem került napirendre. Ez a politika nem volt ínyére sem a hazai reakciónak, sem az amerikai imperialistáknak, akiknek terveiben Görögország jelentős szerepet játszott a szocialista országokkal és az arab területekkel szemben. Ügyszintén az angolok is tartottak ciprusi katonai támaszpontjuk elvesztésétől. A hazai és külföldi reakció minden reményét a görög hadsereg fasiszta és monarchlsta tisztikarába vetette, amely­nek élén Garufallasz hadügyminiszter állt. Mivel egyre több szó esett a készü­lődő fasiszta katonai fordulatról, Pa­pandreu a tisztikar leváltását követelte. Garufaliasz pozícióját féltve, a királyhoz fordult segítségért és Papandreut azzal vádolta, hogy elősegíti a kommunista szellem beszivárgását a görög hadsereg­be. Papandreu a kilátástalan helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy be­nyújtja lemondását, de a király meg­előzte: új miniszterelnököt nevezett ki Atanassziadisz-Novasz személyében, aki eddig a képviselőház elnökének tisztjét töltötte be. Az új miniszterelnök kineve­zése kormányválságot Idézett elő. Papandreu kijelentette, hogy az új kor­mány tagjai árulók, Novasz kinevezése alkotmányellenes és felhívta a görög dolgozókat, fogjanak fegyvert a demok­rácia megvédése érdekében. Görögországban tovább dúlnak a har­cok. A görög nép, amely lerázta magá­ról a húsz évig tartó fasiszta kényszer­­uralmat, mindenáron megvédi szabadsá­gát. A jelenlegi feszült helyzet nemcsak azt dönti el, hogy ki kerül az élre, ha­nem talán azt is, hogy Görögország a jö­vőben királyság vagy köztársaság lesz-e. M. SEVClK

Next

/
Oldalképek
Tartalom