Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-07-09 / 14. szám

A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának felhív ás a Szlovákia asszonyaihoz, hogy nyújtsanak segítséget Dél-Szlovákia árviz­­sújtotta lakosságának. Felhívjuk: a falvak nőbizottságait, a járási és kerületi női albizottságokat, a nemzeti bizottságok funkcionáriusait, az üzemek, gyárak munkásnőit, a háztartásban dolgozó asszonyokat! Anyagi és pénzbeli támogatással segítsék az evakuált családokat. Szervezzenek brigádokat, gyűjtéseket, rendkívüli műszakokat! A pénzküldeményeket folyósítsák a Bratislavai Állami Bank 405-7000-es számlájára! Szervezzék meg a mezőgazdasági munkálatok gyors elvégzését, főként a kapások gondozását és a takarmánybetakarítást. Tegyenek meg mindent, hogy a Földművesasszonyok Téli Iskolája VII. évfolyamában tett kötelezettségvállalásokat hiánytalanul teljesíthessék! Gyárak, üzemek dolgozó asszonyai! Teljesítsétek és lépjétek túl az 1965-ös tervfeladatokat! Bízunk abban, hogy az asszonyok megértik ennek a segítségnek a szük­ségességét, jelentőségét és teljesítik állampolgári kötelességüket! A CSEHSZLOVÁK NÍÍK SZLOVÁKIAI BIZOTTSÁGA Szűcs László, a HNB elnöke Irányí­tásával minden házat sikerült ki­üríteniük. A szövetkezet állatállomá­nyát is biztonságba helyezték. 798 szarvasmarhát, 1500 disznót Nyltra- Gerencsérre szállítottak. A hétezer baromfit, 2500 libát, 4000 kacsát Ott­hon helyezték védett helyre. Most már mindenki elhagyhatja a falut, csak annyian maradnak, ahányan az állatokról gondoskodnak. Néhány vál­tás ruhát tartalmazó csomaggal vár­nak a traktorra, meg a kétéltűre. Az egyik fiatalasszony ruhája aljá­ból csavarja a vizet, úgy siet a férje után. — Várj meg, még ne menj! Még egyszer megnéztem ia házat. Már a gerendák is leszakadtak. De azért... köszörüld meg a kapákat! Kesernyés mosoly: — Minek? — át­gázoltam a kert alá is. Úgy látom, hogy apad a vfz. Két hét múlva visz­­sza is húzódhat teljesen. Ha vissza­jövünk, lehet, hogy kapálhatjuk a kukoricát... Mindenki segít — Otthont adtak a gyermekeknek, öregeknek, ruhát gyűj­tenek a rászorulóknak, üzeneteket továbbítanak. Személyek és szerveze­tek küldik a pénzt a 405-7D00-es számlára A Március 8 üzem 130 ezer koronát, a Matador üzem két ingyen ledolgozott műszak értékét, a Tatra Kopfivnice Nov? Jiőinből tizenöt T-138-as teherautót készít. Cementtel megrakva — a strasbergi cementgyár ajándéka — a Bratislavai Kerületi Árvízvédelmi Bizottságnak adják át őket Bratisláyábian. Az építőanyagokat készítő vállalatok, a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek terven felül gyártott termékeikkel, az iskolások, szövetkezeti tagok, háztartásban dol­gozó asszonyok brigádmunkával, a hegyaljai körzetek 'takarmánnyal se­gítik Csallóköz népét. Ha majd visszatér medrébe a víz — el kell takarítani a romokat, fertőt­leníteni kell a kutakat, házakat. Nagy önfegyelemre, nyugodt, körültekintő, alapos munkára lesz szükség, nem­csak azok részéről, akik ezt a mun­kát feladatul kapták, hanem !az asz­­szonyok részéről is, akik szeretnének mielőbb visszatérni otthonukba. Meg kell érteniük, hogy gyermekeik szá­mára mindaddig veszélyes az otthoni tartózkodás, ia-míg a víztől fertőzött környezetet nem teszik egészség­­ügyi szempontból elfogadhatóvá. El kell 'sajátítaniuk azokat a különleges higiéniai és egészségügyi tudnivaló­kat, amelyek alapján újra lakhatóvá tehetik otthonukat. Nehezebb lesz a visszatérés, mint az elköltözés volt. De meg kell őriz­niük higgadtságukat, hiszen erősnek kell lenniük, ha fel akarják építeni, babája mellett. Megvan mindene. Petinél eltörik a mécses, mert a nagy kincs, az egyetlen labda berepült a pincébe. De ezen könnyen lehet segíteni. Majszolják a jó vajas-lekváros kenyeret. Az asszonyok meg mohón nyúlnak az aznapi újság után. Mi a legfrissebb hír? Vajon a férfiakról gon­doskodik-e valaki? Es hazaszállnak a gon­dolatok. A kis kertbe, ahol éppen érik a cseresznye, az eper, hüvelyeseden a borsó. A Kukorelli m e n h áznál járunk Bánov környékén. Festői táj. A Jankov Magas­lati partizán emlékmű mutatja az utat föl a hegytetőre, zöldlombú fák között kanyar­gó úton. Fönt kis vendéglő, szemben vele néhány szobás turistaház, melynek most komáromi lakói vannak. Minden családnak külön szobája van. Szépné ebéd után pi­henőre fekteti le éppen négyéves kisfiát. A két fürdőszobában mosnak az asszonyok, hiszen kevés ruha van velük. Békésen len­genek a fehér pelenkák, ingecskék a tűző magaslati napsütésben. Igazi üdülés lenne ebben a környezetben, ha ... A г у b any EFSz barakképületében Szabó Mihály bácsi lakik a társával. 266 szarvas­­marhát és 371 sertést hozott el teherautó­val másodmagával, az ekeli PFSZ-bői. Nagy a gondja, mert többfelé van a jószág, jár utánuk, hogy minden rendben legyen. Több mint 50 000 emberi űzött ki eddig hajlékából a pusztító ár. Az emberi együttérzés segítségükre siet BERTHÁNÉ S. ILONA Szilviké a mamájával már biz­tos helyen van A komáromi gyerekek Kinyíltak a strahovi stadion ka­pui, elkezdődtek a III. Országos Spartakiád bemutatói. Hosszú hó­napok, sőt évek munkája érett most gyümölccsé. A Prágába érkező bél­és külföldi vendégeket virág- és zászlóerdő fogadta. Az utcákon lép­­ten-nyomon, zöld, kék, piros, barna melegítőbe öltözött fiúk és lányok vidám csoportjaival találkozhattunk. Idegen emberek kedvesen moso­lyogtak egymásra az utcákon, üzle­tekben egyaránt. A szokottnál is el­nézőbben, udvariasabban viselked­tek egymással szemben. Pedig néha bizony lehetett volna okuk a pa­naszra. Az éttermekben, talponál­lókban, italboltokban gyakran hosz­­szú sorok álltak és bizony türel­mesnek kellett lennie annak, aki harapnivalóra, frissítőre vágyott. De mindez mitsem számított. Sparta­kiád volt. Csaknem kétszázezer ide­gen érkezett erre az egy hétre Prá­gába, akiknek ellátását még a leg­nagyobb igyekezettel sem lehetett zökkenőmentesen megoldani. Mindez azonban nem tudta a prá­gai lakosok kedvét elrontani. Ök a spartakiád lázában éltek. Naponta zsúfolásig megteltek a strahovi sta­dion lelátói és csaknem kétszáz­ezren tapsoltak a szép, szemet, szí­vet gyönyörködtető gyakorlatok lát­tán. Szinte leírhatatlan lelkesedés­sel ünnepelték a résztvevőket. Cso­da? Nem! Amit a jelenlevők a stadion lelá­tóin nap nap után láthattak, pró­zában hűen leírni nem is lehet vagy legalább is nehéz. A kisdiákok já­tékosan kedves gyakorlata, a lá­nyok „Hazám tavasza“ című bemu­tatója, csaknem 15 OM résztvevővel, a fiúk fellépése, majd pedig a lá­nyok minőségi gyakorlata vagy a hadsereg több mint 1700 tornászá­nak káprázatos szertorna bemuta­tója, — kivétel nélkül nagy tet­szést aratott az igényes prágai né­zők körében. De nemcsak a hazai közönség, hanem a külföldről — Kubából, Franciaországból, Ausztriából, ja­pánból, az USA-ból, Szíriából, Olasz­országból, Tunéziából, Ghánából, Magyarországból, a Szovjetunióból Finnországból, az NDK-ból és így tovább — érkező vendégek, szak­emberek elragadtatással, az elisme­rés hangján nyilatkoztak a strahovi stadionban lejátszódott események­ről. A strahovi tömegbemutatókkal azonban nem értek véget a négy nap helyett hat napon át megren­dezett spartakiád eseményei. Estén­ként a prágai sportcsarnokban szovjet, magyar, jugoszláv, finn, francia, román, lengyel és csehszlo­vák tornászok húsz, harminc, sőt negyven tagú csoportjainak művé­szi szinten előadott, gyakran akro­batikus elemekkel tarkított torna­bemutatójában gyönyörködhetett a nézők tízezres tömege. Az eddig látottak alapján, a nyil­vánul:'. főpróba, az árvízkárosultak részére megrendezett szerdai, vala­mint a „hivatalos“, első napi be­mutatókról elhangzott véleményeket figyelembe véve, nyugodtan el­mondhatjuk, hogy a III. Országos Spartakiád minden eddigi hasonló rendezvényt felülmúlt. KOLLÁR JÓZSEF Lélegzetelállító gyakorlat a bajtársak vállán nyugvó nyújtókon Művészi élményt nyújtott a lányok minőségi gyakorlata A zöld ruhás lányok virágos rétet varázsol­tak a stadionba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom