Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 1. szám
5. Munkában a stáb 1. Neitu (Macinekovi) olomoucl diáklány 2. Olga Salagovi — „Nap a hálában“ című Ilimben, ma már hivatásos színésznő 3. Stefan Uher és Eduard Greéner rendezők 4. Dia Blechové — bratislavai diáklány Az utóbbi időben hazai és külföldi filmeken egyre többször találkozunk a már ismert és neves színészek mellett új arcokkal is, akik számára egy filmszerep alakítása még nem jelent végső életcélt. Ezeket a nem hivatásos színészeket azért választják ki, hogy egy-egy típust a lehető leghitelesebben megszemélyesítsenek. Nem minden esetben sikerül a lehető legjobban kiválasztani egy-egy figurát még akkor sem, ha a keresés a legnagyobb körültekintéssel s figyelemmel történik. Ezek szerint jogos a kérdés, hogy egyáltalán miért kísérletezünk ismeretlen anyaggal akkor, amikor színházaink bőven árasztják a már rutinnal, tapasztalattal s tehetséggel rendelkező színész-nemzedéket. S itt értünk a dolog lényegéhez. Az ugyanis, aki a színpadon megállja a helyét, éppen színészi rutinjával válhat a felvevőgép előtt színpadiassá, azaz a film szempontjából lehetetlenné. Ezért választ sok esetben nem hivatásos színészt, olyan típust, aki az írói és rendezői elképzelést leghűbben tudja tolmácsolni. Ma már kevés olyan filmalkotás van, amelyben nagyobb mértékben , ne talál-Szerencsére azonban még egyik sem végződött tragikusan. — Persze, sok lány keresés nélkül is érdeklődik, filmezni szeretne. Ezekkel talán a legnehezebb megértetni, hogy nem mindig a szépség a döntő. Lehet valaki tökéletes, mint egy porcelánbaba, de ha hiányoznak belőle korunk emberének vonásai, nem alkalmas a filmezésre. Más eset az, ha egy bizonyos szerepre épp ez a típus a megfelelőbb . -. Különben a „legmegfelelőbb" fogalmához még rengeteg tényezőt sorolhatnánk. — Hogyan reagálnak a szülők, a pedagógusok arra, ha lányukat, illetve diákjukat filmezéshez kiválasztják? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de sajnos néha a legkonzervatívabban. Volt már egynéhány ilyen esetünk is. Ilyenkor szinte teljesen tanácstalanok vagyunk. — Mit ajánl azoknak, akik esetleg a színészi pályát tűzték ki életcélul? — Elsősorban azt, hogy nagyon jól gondolják meg, mert nem könnyű dolog. Szorgalom, lemondás, megalkuvások, ambíció és mindenesetre tehetség koznánk ezzel a megoldással. Ilyen filmek közé tartozik pl. a nálunk nemrégiben bemutatott — Karlové Varybanj díjat nyert film — a „Sodrásban“ c. magyar filmalkotás, amelyben Gaál 'István rendező s egyben forgatókönyvíró, szinte teljes mértékben nem színészekkel mondatta el gondolatát. ЦВ csehszlovák filmalkotók közül talán leginkább Viera Chytilovát említhetnénk úttörőként. Stefan Uher — a Slnko v sieti (Nap a hálóban) s a most készülő Organ (Orgona) c. film rendezője látszó ag talán könnyebb megoldást választott munkamódszeréül. így beszél róla: — Ha még egy filmet forgatok, azt, hiszem Szlovákia összes érdekességének, illetve ezek fényképeinek birtokosa leszek. Talán ezt nevezhetném leginkább kiinduló pontnak. Természetesen a fényképgyűjtésen kívül még rengeteget utazunk, kutatunk. ДЩг utazás alkalmával Stefan Uher és munkatársai különböző gyűléseken, nagyobb szabású ünnepélyeken, rendezvényeken stb. vesznek részt, ahol keresik az elképzeléseknek megfelelő „anyagot". Pl. egy-egy tehetségkutatő verseny (vagy akár LUT, STM is) már nagyon sokszor adott lehetőséget a rendezőnek arra, hogy kiválasszon valakit. Jönnek a próbafelvételek s az öt-hat kiválasztott közül így kerül ki az „igazi“, a legmegfelelőbb... A dolog azonban itt még nem ér véget. És a többi ?... — Hát igen, ez az a probléma, amit mi filmesek nagyon nehezen tudunk úgy megoldani, hogy ez ne okozzon egy-egy lánynak csalódást..-. S valóban a lányok nehezebben viselik el a kiesés okozta csalódást, mint a fiúk. hiányában aligha lesz jó színész valakiből ... Az utóbbi az, amire egyetlen iskola sem tudja megtanítani tanítványát. Nem lenne azonban teljes a kép, ha e meghatározások közül még nem említenénk meg a szerénységet, amely alapjában véve a sikeres színészi pályafutás egyik leggyöngyözőbb forrása. * * * Eduard Grencer S. Uher munkatársa és a — Kazdy tyzden sedem dní — azaz a Minden hétnek hét napja c. film önálló rendezője szerint, minden egyes nő magában hordja kifejező eszközének valamennyi árnyalatát. A valóság hű visszatükröződésének érdekében ragaszkodik egy-egy nem hivatásos kiválasztott szereplőhöz. Bizonyos esetekben típusra is épít, soha sem köti magát bizonyos sémákhoz. Szerinte a nem hivatásos színészek lelkivilágához sokkal könnyebben hozzáfér a rendező. S a helyes megoldás ilyenkor kétszeres sikerként könyvelhető el. Ezt igazolja talán a már említett filmjének RIA-ja is, Kresánová alakításában. E koncepció 'alapján került pl. Lídia Blechová — pozsonyi diáklány — is Greener filmjébe. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy Lídia a filmen tulajdonképpen önmagát alakítja. Persze itt még azt is szükséges megemlítenem, hogy maga Lídia is a 800, majd a három jelölt közül egyike volt azoknak, aki a filmforgatás után filmszínésznő lett. Többnyire azonban visszatérnek eredeti foglalkozásukhoz. Persze ez nem jelenti azt, hogy a rendező teljesen lemond róluk, számítanak velük egy-egy következő filmszerepnél is. GERSTNER ISTVÁN 16 Z. Minááová, M. Kordos, és Podstrasky felvételei B. A „Védő ügyvéd esete" című filmbe n V. KreSadlová és Fr. Veleck)
