Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-16 / 8. szám
voltam a pártnak, férjem pedig 1928 óta. S ez nem is lehetett másképpen, mivel apám a párt alapító tagja volt. Nagy lendülettel Vetettük magunkat a munkába, csakúgy mint Brno lakosainak túlnyomó többsége. Romokat takarítottunk el, utakat és hidakat építettünk, betegeket ápoltunk. Ekkor jöttek a transzportok a hitleri koncentrációs táborokból, Osvieíimböl, Mauthausenből, Dachauból. Láttam a csíkosruhás élőhalottakat, a láboniáró csontvázakat éS csak most döbbentem rá, mit szenvedett férjem Buchenwalaban. Sztánya elvtársnő férjét ugyanis 1939-ben a Gestapo letartóztatta és a kommunista jogász a Spilberkbe került, a híres kazamatákba, ahol már a Habsburg császárok sanyargatták és gyötörték a szabadságukért küzdő hazafiakat, franciákat, olaszokat, magyarokat és cseheket egyaránt. Itt Kínozták annakidején Jean Baptiste Drouetet, a varennesi postamestert, a nagy francia polgári forradalom hű fiát, aki megakadályozta XVI. Capet Lajos szökését. Drouet kétszer kísérelt meg szökést, kétszer fogták el és a végén mégiscsak kiadták a franciáknál? cserébe, Charlotte királyi hercegnőért, és itt sínylődött Confalonnleri, a híres olasz karbonári, Itt raboskodott a neves költő Pellico Silvio... A Spílberki tízes számú kazamata falán egy megkoszorúzott és magyar trikolórral díszített márványtábla jelzi, hogy magyar rebellisek is szenvedtek ebben a rettenetes börtönben, mégpedig olyan amilyeneket még a vén Spílberk falai nem láttak. A nácik nyolcvanezer politikai foglyot kínoztak itt meg és közülük néhány százat ki is végeztek. Ide került harminckilencben Hochmann, a kommunista jogász is, és innen vitték őt aztán Buchenwaldba. Am szerencséje volt. Még a háború folyamán hazatért és Sztánya aszszony vele együtt ünnepelhette az új Svratka-parti szabad tavaszt. Férje a Központi Morva Nemzeti Bizottság tagja lett. ö negyvenhét és negyvennyolc folyamán az utcai és körzeti pártszervezetekben dolgozott. Noha abban az időben a cseh nemzeti szocialisták és a néppártiak, s részben a szociáldemokraták is igyekezték elgáncsolni az országépítést, a kommunista lendület csodákat művelt. Felépültek a szétbombázott gyárak, az Első Brnoi Gépgyár, felépült a zsidenicei Zbrojovka is, amely nemcsak nevet, de szellemet is változtatott. Míg a régi Zbrojovka a cseh, német és francia kapitalista részvényesek zsebeit tömte, de ugyanakkor szemérmetlen módon fegyvert szállított barátnak és ellenségnek, az új üzem, a Jón Sverma gópüzem, az ember jólétét, békés életét szolgáló gépeket, a híres Zetor traktorokat és más mezőgazdasági masinákat gyárt. Létrejött a ZKL üzem, az első és ma is a legnagyobb hazai golyóscsapágy-gyár. A brnoi munkások ezúttal is megmutatták, hogy ha városuk nem is rendelkezik olyan szép és nagy folyóval, mint a Duna vagy a Moldva (Vltava), ha nem is bőш Ш Щ híres magyarok, mint Kazinczy Ferenc, Verseghy és Batsányi János... Igaz. bűnhődtek Itt kalandorok is, Babinsky meg a pandúr Frenck, az idealizált Jókai hős, Mária Terézia császár és királynő egykori kedvence. Hogy hány negyvennyolcas szabadságharcost sikkasztottak el itt a bécsi császár hóhérai, arról még egyelőre hallgat a krónika. Nem hallgathat azonban a hitleristák minden elképzelést felülmúló kegyetlenkedéseiről, A kiállítás területe esti lényben velkedik uránércben és aranyban, mint más városok, mégiscsak szép és híres városi Lakóinak fürge észjárása, szorgalma és kézügyessége teszi naggyá a várost, amely régi textilipara mellett (Brnot már az osztrák— magyar monarchia megalakulása előtt is osztrák Manchesternek hívtákl) kereskedelmi gócponttá és gépipari centrummá nőtte ki magáti A személyi kultusz évei azonban itt is éreztették hatásukat. Sztánya A nemzetközi vásárok színhelye ► asszony férje ezt a zord időt már nem élte meg. Részben Buchenwaldban szerzett betegsége, részben Síing embertelensége iaő előtt sírba vitte ezt a derék, régi és tehetséges kommunistát, aki amellett, hogy gazdaságilag sokat tett a kerület érdekében, a műegyetemen adott elő és kiváló szobrász lóvén, életének utolsó évében rengeteget alkotott. Sztánya asszony, aki a brnoi nemzeti bizottságban dolgozott, idegileg összeroppant... Amikor Sztánya asszony úgy-ahogy magához tért, nappal egy gyárban dolgozott, éjjel meg varrt, hogy négy gyermekét eltarthassa, felnevelhesse. De ötvennégyben ismét kidőlt a sorból. Ezúttal az összeomlás katasztrófája fenyegette. A törékeny testben azonban szívósság és nagy akaraterő rejlett. Ezúttal is talpra állt, igaz, jó pár évre volt szüksége, míg teljesen magához tért. Otvenhétben megválasztották városi képviselőnek és később kinevezték népbírósági esküdtnek, mondja kérdő tekintetemre. Hatvanban már a Brnoi Városi Nemzeti Bizottság egyik szociális véleményező bizottságának az elnöke. Feladatát kiválóan végzi, ügyfelei pedig szeretettel veszik körül. S amikor a tavalyi választásokkor a véleményező bizottságok hat elnökéből ötöt leváltottak, az egyetlen, aki megmaradt, az Stanislava Hochmannová volt, a régi komszomollsta és kommunista, aki minden megpróbáltatása ellenére hitt az emberekben, hitt a pártban, hitt az ország jövőjében! Elnézem ezt a fáradt, de mosolygó szemű apró asszonykát, magamban megcsodálom energiáját és türelmét, kedvességét, amellyel ügyes-bajos dolgaikkal hozzáforduló ügyfeleit intézi. A spártai egyszerűséggel berendezett dolgozószobát bearanyozzák a tavaszi nap sugarai, ám az is lehet, hogy ez a sok fény ebből a csupaszív asszonykából sugárzik. — Bizony, bizony, mondja csendesen, a szocialista társadalom építése nem vasárnapi séta, sem pedig kéjutazás, de a huszonegyből mégsem engedünk... Kezét nyújtja, s búcsúzik, tárgyalása van. Nekem pedig randevúm a tavasszal, a Svratka partján, ahol múlt, jelen és jövő találkoznak. A szép tavaszi verőfényben zsong a Svratka-parti sétány. Egy töpörödött, apró naqyanyó, magas kerekű, divatos járműben kocsikáztatja kis unokáját, s két szerelmes fiatal, hogy egyedül maradhasson, moziba küldi öcsikét. — Menj, nézdd meg Winnetout, mondja a szöszi, s cinikusan rám nevet. Balra tőlem, fenn a dombtetőn a múlt dominánsa — a Spílberk, az egykori cölőperőd, s a jövendőbeli Brnoi utcarészlet múzeum gubbaszt. Jobbra tőlem a Sverma-művek kéményei okádják a füstöt s előttem csillog-villog az üveg és alumínium csoda, az új brnoi nemzetközi szálloda. Valahol a város peremén pedig lusta méltósággal nyújtóznak a kiállítási pavillonok. Érdekes, valaha régen a Spílberk és a Zbrojovka adták meg e büszke város fellegét. Ez már azonban a múlté! A jelent az új szállodák, gyárak és a város mai dominánsa^ az MBV (Medzinárodná Brnenská Vystava) a Brnoi Nemzetközi Kiállítás areálja jelenti, a holnapot pedig Sztánya asszony két szép unokája, no meg többek közt a brnoi Tesla Brüsszelben aranyat nyert elektronikus mikroszkópja. És a szabadság szellője, azé a szabadságé, amely a Hadak útján érkezett meg húsz évvel ezelőtt, ma délután a Svratka partján megcibálta üstökömet. 0) > 0) 00 os < ffl СЛ 40) * Q D CQ 2 o IN Q < BARSI IMRE
