Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-06-25 / 13. szám

a film/wrnéf '-'’ A Dolgozók Filmfesztiválja a napokban véget ér, ez azonban nem jelenti, hogy a Film ünnepe már bezárult. A bemutatott filmek tovább folytatják útjukat hazánk százharminc városába, a Fesztivál-bemutatókra. Így további százezrek kapcsolódhatnak be a Dolgozók Filmfesztiváljába, amelyről a rész­vevő filmküldöttségek tagjai elismeréssel és csodálattal nyilatkoznak. Csűrös Karola, magyar színésznő például tavaly a következőket mondotta: Titok maradt számunkra, miként sikerült az ország harmincegy városában ilyen hatalmas, tizennégynapos kulturális rendezvényt megszervezni. Miként lehetett ennyire pontosan biztosítani a műsort és a küldöttségek részvételét, akik nemcsak a saját filmjük bemutatóján vettek részt, de alkalmuk volt a nézőkkel is tapasztalatcserét folytatni és meglátogatni azokat az üzemeket, amelyek a Fesztivál-filmek védnökségét vállalták. Az idei fesztivál, amely hazánk felszabadulásának 20. évfordulója jegyében zajlott le, a világ kinematográfiájának olyan filmterméseit mutatta be, me­lyek a fasizmus elleni harcnak, a haladásnak és emberiességnek állítottak emléket. 1. A osiniszlavák filmgyártást J. Siiqneis „Merénylet“ cím A filmje képviselte, témája a I Hcydrich elleni merénylet. 2. A magyar filmgyártást a „Tizenhétéesek voltak“ című filmliallada képviselte. 3. A lengyel filmjáték „Egy olasz Varaiban“ a háború idejét eleveníti fel ugyan, de egy clasz katona humoros helyzetein keresztül-4. A szovjet filmgyártást a „Rengő füld‘ képviselte. A sorkatona szemével ne/.ve mutatja be a katonák sorsát a lövészárakban. 5. Nyugatnémct-jugoszláv koprodukcióban készült a „Férfikiiandnlas“ cíiníi film. melynek során nyugatnémet turisták egy jugoszláviai falu asszonyainak gyűlöletével találkoznak. 6. A „Ki volt dr. Sorge“ című francia »’asz koprodukciós film annak az embernek állít emléket, aki a háború legveszedelmesebb szakaszán, a hírszolgálatban teljesített bonyolult szolgálatot. 7. Nagy volt az érdeklődés Kramer az ismert amerikai rendező (a „Bilincsben“ és „Aki szelet vet“ című filmjeit inár láttuk) újabb filmje „A Nürnbergi tárgyalás“ iránt, melyben Spencer Tracy és Burt Lancaster mellett az ismert német színésznő, Marlene Dietrich szerepel. 0. Az ismert olasz filmrendező, L. Visconti „Gepard“ című filmjének rendkívül érdek eseményeit olyan szereplők elevenítik meg, mint В. I ancestor, Claudia Cardinale, / Delon. m Négyszemközt a 20. Prágai Tavasz kiválóságaival Itt állok a Prágai Tavasz zenei for­gatagában, lázasan lapozva a iműsor­­ftizetekben. Nehéz a választás, oly gazdag a nap műsora. Feladatom azonban nemcsak élvezni a csodás hangversenyeket és operaelőadásokat, de beszélgetéseket, nyilatkozatokat kell magnóra rögzítenem a Fesztivál álművészeivel. A Fesztivál tájékozta­tó központja közli az egyes vendég­művészek érkezési időpontját. Az Es­planade szállóban ütöm fel főhadi­szállásomat. Az első művész, akinek ajtaján bekopogtatok, Massimo Frec­­cia karmester Olaszországból. — Nagy örömmel fogadtam el Prá­ga meghívását, a híres zenei feszti­válra. Első ízben vezényeltem e tör­ténelmi múltú városban, boldog voltam, hogy a prágai közönség oly szívesen fogadott. öt éve vagyok a Római Rádió zenekarának karmestere. Rengeteget turnézom. Nemrég 20 hangversenyem volt a Londoni Royal Philharmonic zenekar­ral. Amerikai turnémon kívül Pá­rizsban, Berlinben is vezényeltem. Szívesen tűzöm műsoromra a ma ze­nei nyelvén beszélő Zeneszerzők mű­veit, (akik közül különösen az olasz Goffredo Petrassit és Luigi Dallapic­colát tartom níagyra. A legnagyobb örömmel térnék vissza a zenekedvelő CSSR^be, — mondja búcsúzóul ma­estro Freccia, amit jól esik hallani. Két emelettel feljebb lakik a fiatal angol zongoraművész, John Ogdon, aki Massimo Freccia vezénylete mel­lett Mozart d-moll zongorahangver­senyét játszotta, megnyerve a feszti­vál közönségének rokonszenvét. — Csehszlovákia és fővárosa felül­múlta várakozásaimat, — mondja a kissé szűk szavú, brit zongorista. Manchesterben, -Londonban és Svájc­ban végeztem tanulmányaimat és már tíz éve játszom a nyilvánosság előtt. Az USA és Románia hangversenyter­meit is megjártam már. A mai angol zeneszerzők szívesen komponálnak zongoramuzsikát. Prágában Michael Tippet szonátáját Imutatom be. Meg kell említenem Ronald Stevenson ne­vét, aki egy '50 perces Passacagliát komponált a híres szovjet zeneszerző, Sosztakovics tiszteletére. Szeretném ezt a müvet egyszer Moszkvában ját­szani. Részt veszek az ez idei Holland Fesztiválon. A Rotterdami Filharmo­nikusokkal és Franc Paul Decker ve­zénylésével játszom Ferruccio Busoni zongorahangversenyét. Solti György, a Londoni Symphony Orchester karmestere A Smetana teremben Paul Klecki világhírű, lengyel származású kar­mester hangversenyének főbróbáját hallgatom. Schönberg, Mahler műveit vezényli a maestro, (aki a nagy kar­mestergeneráció — Walter, Klempe­rer, Zemlinsky — képviselője. ;Egye­­dülálló, szenvedélyes interpretátora Mahler, „Dal a Földről“ című igé­nyes, nálunk ritkán hallott művének. Bejutok Paul Klecki öltözőjébe. — Mit szól, milyen kiváló énekes­inő ez ia Soukupová — mondja lelke­sen, még a főpróba hatása alatt levő mester a Mahler-mű, női szólamát éneklő, Ihangversenyénekesnőnkről. A Cseh Filharmónia szeretett, jó ba­rátom. Európa egyik legnemesebb ze­nekari testületének tartom ezt a ze­nekart. Nemrég játszottam fel velük és a Berlini Staatsoper szólistáival, Beethoven IX. szimfóniáját. Montreu vendégszereplésünknek is én voltam a karmestere, Mahler „Dal a Földről“ című művét adtuk elő és boldog va­gyok, hogy 'itt (Prágában -is előadha­tom, mert 'hisz 'Mahler sokat vezé­nyelt itt. Egyszer Bruno Walterrel találkoztak valahol Csehországban. Walter nem győzte csodálni a cseh tájak szépségét. — Bizony itt minden fát beiktattam muzsikámba — mon­dotta erre Mahler. Ebből láthatja, mennyire összeforrt Mahler munkás­sága hazájukkal. De nemcsak Mahler, hanem Klemperer, Zemlinsky és Klei­ber Is Prágában kezdték el Iművészl pályafutásukat és ezért joggal tekint­hetjük a fővárost a közép-európai zenekultúra bölcsőjének. Ha jól em­lékszem, folytatja mosolyogva laz ősz maestro, Prágában, valaha, amikor a péklegények széthordották a friss ke­nyeret, Mozart dallamait fütyörész­­ték, úgy mint bécsi kollégáik Bruck­­neréit. Beszélgetésem a világ egyik legjelentősebb karmesterével, Paul Klecklvel, őrök élményem marad. A Salzburgi Mozarteum hangver­senye egy kis balsikerrel járt. A ked­vezőtlen Időjárás nem tette lehetővé a kiváló együttes óhaját, hogy a Bertrámkában, a DuSek villa közelé­ben, ahol Mozart lakott, lépjenek a prágai közönség elé. A Művészek Há-Véra Soukupová zába helyezték át a hangversenyt. Délelőtt itt próbál a zenekar; amíg Paumgartner professzor befejezi a próbát a zenekar igazgatója, Schnei­der professzor nyilatkozatát rögzítem magnóra. — A Szovjetunióból jövünk, Moszk­vában és Klevben adtunk hangver­senyeket — kezdi nyilatkozatát va­lódi bécsi közvetlenséggel Schneider professzor. — Boldogan jöttünk Mo­zart Prágájába, mely tulajdonképpen rokon városunk. (Itt volt a Don Juan premierje, a Titusz nagy része is Prágában íródott. Sajnáljuk, hogy nem tudunk a Bertrámkán játszani. Ennek ellenére igyekszünk Mozart üzenetét a leghívebben tolmácsolni. Már jön azonban Bernhard Paum­gartner professzor, a Mozarteum ze­nekar karmestere és a világhírű Salzburgi Ünnepi Játékok elnöke. Ter­mészetesen az ez idei Ünnepi Játékok után érdeklődöm. — Több mint 40 éve vagyok Salz­burgban. Max Reinharddal együtt szerveztük meg az Ünnepi Játékokat, aminek nemsokára 50 éve lesz. Min­dig arra törekedtünk, hogy a lehető legmagasabb színvonalat képviseljük Salzburgban. Oly karmesternagysá­gok, mint Bruno Walter, Arturo Tos­canini, Clemens Krauss biztosították e nívó megőrzését. 'Idén szintén nagy eseményeknek nézünk elébe, |hisz Musszorgszkij „Borisz Godunov“-ját adjuk elő orosz nyelven. A címszere­pet Nyikolaj Gyaurov a világhírű bolgár operaénekes énekli. 400 em­ber mozog majd ebben az előadásban a színpadon. 103 előadás hangzik él egy hónap alatt Salzburgban, melyre már minden jegy elkelt, — fejezi be nyilatkozatát a Mozart-kultusz e ki­magasló képviselője. 'Schneider pro­fesszor, aki jelen van beszélgetésün­kön, egy örömhírrel Is szolgál. A Mo­zarteum zenekar októberben Bratisla­­vábu látogat és '2 hangversenyt ad. Solti Györggyel a Londoni Symphony Orchester magyar származású kar­mesterével sajnos nem sikerült talál­koznom. Egy telefonbeszélgetés ke­retében fejezte 'ki csupán örömét, hogy (Prágában vezényel. E legrégibb angol szimfonikus zenekar hangver­senye hatalmas sikerrel járt. Szűnni nem lakaró tapsvihar jutalmazta a ki­váló zenekar és karmester rendkívüli^ teljesítményét. Dvofák XV. szláv tán­cát ráadásként és köszönetként ját­szotta, egyedülálló lendülettel ez a kitűnő angol zenekar. Cesare Siepi a Metropolitan és a Milánói Scala világhírű basszusa fe­lejthetetlen teljesítményt nyújtott a Tyll színház színpadán, Mozart Don Juan 'című operájának címszerepében. A nagy művész a kosztümpróbáról visszatérve, szívesen nyilatkozott. — Prágában énekelni a Don Gio­­vannit, még hozzá annak a színház­nak a színpadán, ahol az opera pre­mierje Mozart vezénylete alatt fel­hangzott — nagy, erős élmény szá­momra — jelenti ki meggyőződéssel Siepi. — Sajnos, itt-tartózkodásom túl. rövid, hisz csupán egy előadásom van, tehát nem sok idő arra, hogy megismerjem a színpadot, a számom­ra teljesen új imezcenációt és ter­mészetesen a csehül éneklő együt­test! Remélem, az (akadályok nem lesznek áthidalhatatlanok és iá prá­gaiak nem csalatkoznak .majd 'telje­sítményemben. Hat hónapig a Metro­politan színpadán vagyok és hang­versenyeket adok az USA-ban. Ez év Cesare Siepi, a Metropolitan és a Miiénél Scala basszus énekese novemberében., hosszú idő óta ismét megnyitom a Római Opera-évadot és Fülöp király szerepét éneklem a Don Cnrlosban Remélem, hogy módomban lesz hosszabb időre visszatérni e cso­dás városba, mely felejthetetlen él­ményt nyújtott Inekem. Elbúcsúztam Cesare S'iepitől és az éneklő, muzsikáló Prágától, mely örökké hirdetni fogja a zeneművé­szet mindenkit magához ölelő humá­numát. BORÄROS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom