Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-06 / 5. szám
Ezeket a sorokat Makszim Gorkij írta, a nagy humanista író, a szocialista realista irodalom megalapítója, ő már több mint negyedszázada halott, de szavai élnek ma is, ott dobog bennük emberséges szíve. „Az emberek mind Anyák gyermekei... Dicsérjük az Asszonyt, az Anyát, akinek szeretete határtalan, akinek keble táplálja az egész világot. Minden, ami szép az emberben, azt a napsugár adta és az Anyatej — belőlük fakad az élet szeretete. Minden pillanatban valahol a halál kaszája alá hull valaki, és minden pillanatban a föld valamely más zugában új embert ad a világnak egy asszony, győzelmet aratva a rombolás eleme fölött. Az asszony a világ anyja. Nemcsak azért anya, mert gyermekeket szül a világnak, hanem azért is, mert — s ez a legfőbb — neveli az embert, amikor az élet legszebb örömeit adja neki. DICSÉRJÜK Az anya csalhatatlan, mint az élet, mint a természet... Minden gyermek közel áll a szívéhez, ha egészséges az a szív... Napfény nélkül nem fakad virág, szeretet nélkül nincs boldogság, asszony nélkül nincs szerelem. Anya nélkül — nincs költő, se hős.! Az anyáknak köszönhetjük a világ minden dicsőségét. A szerelemből született minden, ami szép a földön. Az anya a halál ellensége. Az anya mindig szemben áll a halállal, és gyűlölt előtte a kéz, amely halált visz az emberek házába. Az anyák gyűlölik a támadó fegyvereket, csak azt becsülik, ami védi az életet. Sokmillióan, százmillióan vagytok anyák — miért nem kiáltjátok hát őrült gyermekeiteknek: „Elég az öldöklésből! Ne merészeljétek gyilkolni egymást. Életre, munkára, alkotásra szültünk benneteket, arra, hogy örömötök legyen az életben, s azt bölccsé, igazzá és gyönyörűvé tegyétek. Vesszen a légiháború, a mérgesgáz és minden egyéb ördögi találmány, amely egymás irtására szolgál!“ Anyák, Asszonyok! Tiétek a szó, tiétek a jog, hogy megalkossátok az élet törvényeit. Az élet belőletek fakad, és valamennyiötöknek az élet védelmére kell kelnetek a halállal szemben. Ti örök időktől fogva gyűlölitek a halált. Ti vagytok az az erő, amely lankadatlanul küzd és végülis győz. Dicsérjük az Asszonyt — az Anyát, a mindent legyőző élet örök forrását! Dicsérjük az Asszonyt ezen a földön, az Anyát, az egyetlen hatalmat, amelyik előtt alázatosan meghajol a Halál.” Nők a nagyvilágban. Igen, ma már valamennyi asszony tudatában van annak, milyen nagy felelősség terheli az emberiség sorsáért s azt is tudja, hol a helye a társadalomban. Minden nemzetközi nőnap alkalmával összegezni szoktuk a világ asszonyainak a haladásért, az új eszmékért s a békéért folytatott munkáját. Az elmúlt év eseményekben valóban gazdag volt. A Nők Moszkvai Világkongresszusának előkészületei megmozgattak minden haladó erőt. Kezdve az északon fekvő Finnország asszonyainak és leányainak békefűzéreitől, az amerikai és angol asszonyok békemenetén keresztül egészen az ausztrál és afrikai asszonyok nyilvános nagygyűléseikig a nők mind-mind a teljes egyenjogúságért, a teljes leszerelésért és a békéért emeltek szót. A Nők Moszkvai Világkongresszusán a négy világtáj asszonyai személyesen üdvözölhették a világ első űrhajósnőjét, Valentyina 6 Tyereskovát, az első szovjet állam —férfiakkal valóban egyenrangú — küldöttét. És szerteszállt a világba az asszonyok lelkes szava: „békét akarunk”. Meg kell ugyan állapítanunk, hogy sajnos akadt olyan női küldött Is, aki saját maga és gyermekei boldogságát mások otthonának romjain, más anyák szerencsétlenségén akarja kiépíteni. Ilyen hangnemben szólalt fel a kínai nők küldötte is Moszkvában. A mi szocialista ideológiánk semmiben sem egyezhet a kapitalista ideológiával. Mi a kapitalista államok egyszerű dolgozó polgárait sem akarjuk szerencsétlenségbe dönteni. Békében akarunk velük versenyezni, hogy többet, jobbat és olcsóbban termelve föléjük kerekedjünk. Ez a mi célunk és a világ asszonyai anyai szívükkel érzik a mi igazságunkat s a küldöttek túlnyomó többsége is ilyen értelemben szólalt fel s erre szavazott.
