Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-11-30 / 24. szám
Foto: Fr. Spá£il Hanusová elvtársnő, a HNB titkára, Drienice: — A mi falunk asszonyai örülnek, hogy a téli iskola hetedik évfolyamában nemcsak az állattenyésztésben dolgozó nőket, hanem a növénytermesztésben dolgozó asszonyokat is értékelik. &branyainé, Dolny Piaf: — A mi nőbizottságunk nemcsak a szövetkezet munkájából veszi ki a részét. A tél folyamán,» A lakás- és az öltözködés kultúrája címen tartunk előadásokat és műsoros esteket is rendezünk. — Eredmények és feladatok a lévai járásban. Egy sokat dolgozó nőbizottsági tag nemrég azt mondta szerkesztőségünkben: ,,A nők egyenjogúsága ma rengeteg munkát, megfeszített tanulást, a szükségesnél kevesebb alvást és pihenést, sok-sok fáradságot jelent”. Nem panaszképpen említette, hanem mint tényt. Mert ő is tudja, hogy jelenleg még csak a többletmunka, a kevesebb alvás és sok tanulás árán teremthetjük meg a feltételeket ahhoz, hogy az alvás óráinak megrövidítése nélkül is jusson idő mindenre, tanulásra, szórakozásra egyaránt. A lévai járásban sincs ez másképpen. Ezek a problémák nálunk is fennállnak. Eddig is az elsők között voltak, ha a termelés növeléséről, a felvásárlási feladatok biztosításáról volt szó. Megtanulták a fejőgépek kezelését, a traktorvezetést, bekapcsolódtak a Földművesasszonyok Téli Iskolájába. Most, a hatodik évfolyamban 97 szövetkezet és 110 kollektíva jelentkezett a fejőnők versenyébe, hogy növeljék a tejhozamot és jobb munkafeltételeket teremtsenek az állattenyésztési részlegek dolgozóinak. Az eredmény most sem maradt el. A vállalást, hogy járási viszonylatban idén 1,650 193 liter tejjel termelnek többet mint az elmúlt évben, a harmadik negyedév végéig 1,089 117 literre teljesítették. Ehhez nem kell magyarázat. A számok önmagu// У V / Ш 1/ f Srncová tanítónő, Maié Kozmálovce: — Az óvodák létesítését és a két műszakos munkaidő bevezetését tartom a legfontosabbnak a falusi anyák szempontjából. Ky séf óvá, a szocialista munkabrigád címért versenyző fejőcsoport tagja, Damásd: — Felhívást intéztünk a járás fejőcsoportjaihoz, asszonyaihoz, hogy kapcsolódjanak be a tejtermelés növeléséért folyó versenybe. Vállalásunk teljesítésében helyt is álltunk. Szeretnénk azonban végre tudni, hogy három évi versenyzés után jogunk van-e a címre, vagy sem? _ Strbáné, Fámád: — Nálunk az utóbbi években nincs a szövetkezet vezetőségének nőtagja. Ez nem helyes még akkor sem, ha a gazdálkodás, a lakosság kulturális életének biztosítása körül minden rendben van. Mert a nők munkakörülményei megjavításának feltételeit az asszonyok ismerik igazán, és ők foglalkozhatnának vele a vezetőségen belül. Litavajová, a KNB képviselője, Santovka: Az állattenyésztési részlegeken zuhanyozókra, öltözőkre van szükség. Erélyesebb követeléssel kell az asszonyoknak fellépniük ezen a téren éppúgy, mint az óvodák létesítésében és kibővítésében. kért beszélnek. A damásdi Csók Mária tehenenként átlagosan 397 literrel többet fejt, mint az elmúlt évben, és sorolhatnánk a garamkeszi, a sikenicai, a fegyverneki, a palásti, a sárói asszonyokat, a járás sok-sok szorgalmas fejőnőjét és állatgondozóját, aki két keze munkáját adta, hogy több legyen a tej. De nemcsak a tejtermelésben születtek szép eredmények A járás tojásfelvásárlása 30 százalékának biztosítását is a nőbizottságok vállalták. A harmadik negyedév végére a vállalt 1,300 000 tojás helyett 1,334 960 tojást vásároltak fel. A hontfüzesgyarmati, a fegyverneki, sikenicai, Maié Kozmálovce-i asszonyok és a többi nőbizottság, kiváló munkájukért, a JNB és a járási termelési igazgatóság pénz- vagy tárgyjutalmában részesültek. A nőbizottságok és a versenyző fejőnők segítségével sok szövetkezetben sikerült bevezetni a meleg víz használatát, a törülközők rendszeres váltását, az alapvető higiéniai követelmények betartását. Vannak azonban olyan falvak, ahol az állattenyésztési részleg dolgozói még munkaköpenyt, kötényt sem váltanak, abban a ruhában mennek végig a falun — sokan az üzletbe is útközben — amiben fejtek, vagy trágyát hordtak. Itt természetesen nemcsak a tej tisztaságáról, higiénikus kezeléséről, hanem elsősorban az emberek egészségéről, a munka kultúrájáról van szó. Ha sokat jelent is az asszonyok igyekezete, csupán ez nem elegendő. A járási termelési igazgatóság hathatós segítségére és határozott javaslataira van szükség, hogy a szövetkezetek vezetősége ezen a téren is következetesen teljesítse az EFSZ-ek VI. kongresszusának határozatait. Ugyanez vonatkozik az óvodák létesítésére, a szolgáltatások tökéletesítésére. A mezőgazdasági üzemeknek, nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük, hogy létrejöjjenek a napközis óvodák. Kissallón, Sárón, Mytné Ludany-ban és még néhány faluban az óvoda befejezése a lakosság jóindulatára, brigádmunkájára vár. Pedig a termelésről van szó, ha nem is közvetlenül arról beszélünk. A jó munkakörülmények több tanulási lehetőséget, tehát szakmai tudással végzett munkát, alkotó kedvet és lendületet jelentenek és így még jobb eredményeket, nagyobb anyagi jólétet. Ha pedig az anyagi jólétet, a kulturális élet feltételeit biztosítjuk, a fiatalok megnyerése és ott-tartása a mezőgazdaságban sem okoz majd problémát. Az asszonyok — és velük együtt a lévai járás mezőgazdasági üzemei azonban nemcsak ebben várnak, joggal, több segítséget és támogatást. A Földművesasszonyok Téli Iskolája VI. évfolyamában huszonkilenc kollektíva (Devicany, Damásd, Alsószecse, Drzenice, Hontfüzesgyarmat, Felsőtúr, stb.) indult versenybe a szocialista munkabrigád címért. A versenyző csoportok példás munkával, vállalásaik teljesítésével bizonyíthatják elhatározásuk komolyságát. De hogyan vélekedhetünk az illetékesekről (ugyan még az sem dőlt el, ki ebben az illetékes), mikor vannak évek óta versenyző csoportok, amelyek változatlan lendülettel és eredményekkel dolgoznak, mégsem akad szerv, vagy szervezet, amely értékelje őket. A damásdi fejőnők kollektívája például elsőként vállalta a járásban, hogy az elmúlt évhez viszonyítva háromszáz literrel növeli a tehenenkénti fejési átlagot. A harmadik negyedév végén járunk, és évi vállalásukat már most túlteljesítették. Előzőleg már évek óta versenyeztek és valóban szocialista munkabrigádhoz méltóan dolgoztak, mégsem tudják még ma sem, hogy megkapják-e, megérdemlik-e végül is a címet, vagy sem.