Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-10-19 / 21. szám
TISZTÍTÓ-at>/7c?<r& Országos problémáink homlokterében manapság az ökonómiai, a termelési kérdések állanak. Velük összefüggésben jelentős helyet foglal el a közszolgáltatás kérdése, mert ez a láncszem is fontos szerepet tölt be a termelés és a kulturális élet színvonala kérdésében. Minél eredményesebb és kiterjedtebb szolgáltatást nyújtanak ezek az üzemek, dolgozóink annál több szabadidőt nyernek, illetve annál több időt fordíthatnak kulturális igényeik kielégítésére, továbbképzésükre. Jelenleg a közszolgáltatási üzemek kb. 180 millió korona értékben nyújtanak szolgáltatást a lakosságnak, ebből 1963-ban az egy főre eső rész 200, 50 koronát tesz ki. Ezzel az átlaggal nem lehetünk elégedettek. A nyugat-szlovákiai mérleg ugyanis 23 koronával mutat kevesebbet az országos átlagnál. A kerületen belül első helyen Bratislava, míg a sor végén Komárom áll. A célból látogattuk meg a komáromi mosoda üzemét, hogy fényt derítsünk a lemaradás okára. Pillár elvtárs, igazgató-helyettes, elsősorban a kiöregedett, elhasználódott gépeket okolja. Jónéhány vizsgáló bizottság és jegyzőkönyv támasztja alá állítását. Mindegyikük megállapította a siralmas helyzetet, de ennél többet nem tettek. Amint mondta, nem is igen tehettek, mert megszüntettük a mosó -és tisztítógépek külföldről történő behozatalát, és belföldön T и jjg 11 Polaéek Margit, komáromi lakos, már évek óta igénybe veszi a tisztító szolgálatait még nem gyártunk ilyeneket. Talán a jövő év folyamán a tmavai Kovosmaltban megindul a szükséges gépek gyártása, ez azonban csupán ígéret és nem időhöz kötött kötelezettség. A gépek egymás után maradnak ki az üzemeltetésből. Ennek következtében az amúgy is alacsony tervet sem tudják teljesíteni. A tisztításban a terv szerint 0,56 kg helyett, 0,48 kg-ot. A kerületi átlag 1,62 kg, illetve 2,07, Bratislava viszont 4,80 kg-t ért el a tisztításban és 9 kilót a mosásban. Az elhasználódott gépekhez több üzemanyag és a mosáshoz több vegyszer kell. A trichlórethilen külföldi behozatal, tehát nagyon takarékoskodni kell vele. Mivel ezek a gépek többet fogyasztanak, az üzem viszont a jó gépekhez mérten kapja a mennyiséget, ezért gyakran az is előfordul, hogy nincs mivel tisztítani, mosni. Ezáltal a mosási és tisztítási határidő is nagyon kitolódik, azaz a megszabott 8—10 nap helyett 21—28 napig várakozhat a lakosság. Ez elégedetlenséget szül, nem beszélve arról, hogy az express-tisztítás már több mint 4 hete megszűnt. Az elégedetlenség a reklamációkban is kifejezésre jut. Ebben az évben már 87 ízben érte panasz a munka minőségét, s legtöbb esetben az üzemnek meg kellett térítenie a kárt. Ebben viszont nemcsak a régi gépek a hibásak. A mosoda és tisztító üzem 63 alkalmazottja közül csupán 2—3 rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. Igaz, hogy ezt a hibát az üzem vezetősége azzal igyekszik kiküszöbölni, hogy létrehozta az üzemi iskolát, melyet ebben az évben minden dolgozó köteles látogatni. A számos objektív és szubjektív fogyatékosság felsorolása után az ember akaratlanul is felteszi a kérdést, mikor lesznek ezek a problémák megoldva. Hiszen ennek az üzemnek 106 ezer lakost kell ellátnia úgy, hogy meg legyenek elégedve a munka minőségével és kielégítsék az egyre növekvő igényeket. Szerintünk az üzem ökonómusainak, szakembereinek és vezetőinek mégegyszer felül kell vizsgálniuk az üzemadta lehetőségeket, hogy minél rövidebb idő alatt oldják meg a problémákat. B. Sole Gita A nők szorgalmasan dolgoznak, hogy minél szebben vasalt öltönyöket, szoknyákat kopton vissza a lakosság A tisztító és mosoda gépparkjához szükséges tér 2,4 m2-el kisebb, mint ezt az előírások megkövetelik Fr. Spáíil felvételei
