Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-10-19 / 21. szám

LEGFONTOSABB TENNIVALÓNK A Napnak már egészen fel kell kapaszkodnia az ég tetejére., hogy felmelegíthesse a csípős őszi levegőt, hogy eloszlathassa a határ felett húzódó vastag ködtakarót. A mezőn hajladozó asszonyoknak nincs idejük fázni a reggeli ködben sem, mert sietésre serkent a munka, a közelgő őszi esőzések, fagyok. Meg aztán minden asszony a háziasszony szemével méri a szövet­kezet számára végzett munkát is, a jó háziasszony pedig igyekszik, hogy a beköszöntő tél tele kamrát találjon, és üres határt. Jól vizsgáznak asszonyaink az őszi munkálatokban, ezt bizonyítják az eredmények. Gyors ütemben haladnak a munkák, a cu­korrépa betakarítása, felvásárlása csaknem zökkenőmentes. Azonban sok kicsi sokra megy — ezért a leg­kisebb hiányosságokat, hibákat is ki kell küszöbölni a betakarításból. Minden szövetkezetben és gazda­ságban százakra rúg a cukorrépában dolgozók száma. A nagy munkaütem közepette veszteségek mutatkoznak a raktározott répában, ennek egyik okozója a cukorrépa nem megfelelő kezelése. A cukorrépa között hagyotf répafej ugyanis bomlásnak indul, és ez káros hatással van a répára. Gazdasági szempontból jelentős ká­rok keletkezhetnek így, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amit az eddigi takarmánybiztosításnál el­mulasztottunk, most még pótolhat­juk a répafejjel és a répaszelettel. Nem szabad azonban halogatnunk a répafej begyűjtését, mert kiszá­rad és veszít az értékéből. Ezzel a mezőn dolgozó asszonyokon kívül a fejőnőknek is törődniük kell, hiszen a Földművesasszonyok Téli Iskolája keretében folyó tejtermelési verseny még nem ért véget. Az ered­ményt az dönti el, hogyan takarmá­­nyozhatnak a télen. Itt van tehát az utolsó lehetőség, hogy a hiányzó takarmányt biztosítsák. Az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy a cukorrépa betakarí­tása körüli hibák nagyobb gondos­sággal, körültekintéssel kiküszöböl­hetők. A mezőgazdasági üzemek nagyrészében szeptember végéig be­fejezték a cukorrépa betakarítását. Ugyanakkor azonban a burgonya betakarításában sok helyen lemarad­tak. Nélkülözhetetlen élelmiszerünk­ről, „második kenyerünkről” van szó. Minden asszony tekintse tehát kötelességének, legfontosabb tenni­valójának a burgonya-kiásásban való részvételt. Nem engedhetjük meg, hogy a földben maradjon, kárba­­vesszen, szükségünk van a burgo­nyára. Addig tehát egyetlen nőbizott­ság, egyetlen falusi asszony sem lehet elégedett munkájával, amíg az értékes kapásnövények bármelyikének ter­mése a határban van. -he-SZE.TE.: Gulyás Gábor még csak második eve kerteszkedik Szetén, ahová a sellyei kertészeti Mesteriskola elvégzése után került. Már csak néhány nap választja el attól, hogy bevonul­jon katonának, de addig is igyekszik, hogy a szövetkezet zöldségeséből betakarítsák a gazdag termést. Kisegítőjével — Ondrusek Jánossal és a szorgalmas asszonyokkal, Gréci Erzsébettel, Ondrusek Annával, Balcsi Ilonával, Balázs Edit­tel, a tíztagú állandó női munkacsoporttal együtt hozzáértéssel végzik munkájukat. Eredményeik azt bizonyítják, hogy,pénz­bevételi tervüket jóval túlteljesítik. (Beiányi János) ÁJ: Kovács Erzsébet, az örökké mosolygó harmincnyolc éves fiatalasszony az áji szövetkezet baromfitelepén dol­gozik. Azonban nemcsak a baromfiról gondoskodik lelkiisme. retesen, hanem becsülettel helytáll a helyi nemzeti bizott­ságban is, ahová tanácstagnak választották. Bizalommal for­dulhat hozzá mindenki, ami tőle telik., biztosan elintézi. TOMPA: A szövetkezet dohánytermesztő csoportjának tizenhét női tagja van, akik kora tavasztól késő őszig ,,ke­zelik" ezt az értékes terményt. Példás kollektíva az övék, csaknem tíz éve dolgoznak együtt. Ajkukról sosem fogy el a vidám tréfa és a dal, még akkor sem, ha a dohánysimltds a késő esti órákban ér véget. Reggel újra kezdik a munkát. A SZNF tiszteletére vállalt kötelezettségüket nemcsak tel­jesíteni akarják, hanem 100 ezer korona értékű áruval töb­bet termelnek. Reméljük, munkájukért, példás igyekezetü­kért nemcsak erkölcsi elismerésben részesülnek, hanem az idén végre megkapják a régen ígérgetett prémiumot is. (Tóth László, Tompa) PATH: A pathi lányok és asszonyok, számára jó erőpróba volt az idei aratás, amikor napi tizenegy-tizenk.ét órát dol­goztak a kapásoknál, a gabona tisztításánál, hogy a cukor­répa, kukorica is megkapja a magáét és a gabona is fedél alá kerüljön. Az igazi kitartásra azonban most, az őszi munkák, a betakarítás idején van szükség, amikor hidegben, szélben, esőben ott kell hajladozni a cukorrépa fölött, és a burgonya szedésénél. A pathi asszonyok — Máriási László­­né, Németh Ferencné, Domin józsefné, Pézman Ldszlóné, Baka Jánosáé és a többiek — azonban most is megállják a helyü­ket és köszönetét érdemelnek, hogy a szövetkezet jó gazda módjára, letarolt földekkel, tele kamrával nézhet a tél elé. (Kovács János, Path) SZÉCSÉNKE: A szövetkezeti tagok büszkesége a húsz hek­táros kertészet, ahol Hornyák András kertész vezetésével sok­szor harmincöt-negyven asszony is szorgoskodik. Villant Rozália, Torma Magda, Kukolík Ilona és Koncz Mária nevén kívül még sok ügyes kezű lányt és asszonyt említhetnénk. De felesleges mindannyiukat felsorolni — dolgosságukat. szorgalmukat az időben elvégzett őszi munkálatok, a szép termelési eredmények bizonyítják. Az elnöknő (Major Lajos, Szécsénke) A Gerlachov alatt elnyúló szántóföldeken a burgonyát szedik az asszonyok. Csoportjuk­ból fekete hajú, napbarnított arcú asszonyka válik ki. Kezét nyújtva fogad, bemutatkozik. — Brúziková, a HNB elnöke. így ismerkedtem meg Gerlachov község „fejével". — Könnyebb a szervezés, ha én is velük tartok, ha itt dolgozom a többiekkel — magyarázza. — Csak ennyit kell mondanom: megyünk, asszonyok — s egy se hiányzik, mind eljön. Nemcsak most, a burgonya ásá­sakor tűnnek ki nagy igyekezetükkel, szorgal­mukkal, így dolgoznak ők egész évben. így törődnek a takarmánybetakarítással is. Ez a titka annak, hogy szövetkezetünk az élen­járók közé tartozik a poprádi járásban. Ha­vonta tízezer koronás prémiumokat hoz az eladott tejtöbblet. A húsfelvásárlásban is az elsők között vannak, hiszen a hízómarháknál átlagosan napi 84 dekás súlygyarapodást, a sertéseknél 53 dkg-ot érnek el. A szövetkezeti tagok keresete, közös gaz­dálkodásuk fokmérője került szóba. — Egész biztosan felcserélné a saját ke­resetét bármelyik tagunk jövedelmével mondja az elnöknő. — Faix elvtárs például 2230 koronát, a hatvan esztendős Sefíík bácsi 2700 koronát, Bergerová 1880 koronát keres havonta... Amilyen a termelés, olyan a jöve­delem. Nem csoda hát, hogy a fiatalok nem kíván­koznak el innen. Legfeljebb csak arra az időre, míg elvégzik az iskolát. Ugyanis községünk­ben olyan értelmű határozat született, hogy minden egyes szövetkezeti családból legalább egy fiatal köteles mezőgazdasági iskolába menni. Pajerchín és Mlynár szövetkezeti ta­gok fiai például a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára járnak. A gerlachoviak jól bizto­sítják tehát az utánpótlást. A szövetkezet fejlődésével párhuzamosan változik a falu lakosságának élete is. Új la­kóházak épültek, sokan televíziót vásároltak, öt személyautó és huszonhét motorkerékpár került a faluba. A szépen berendezett szövet­kezeti klub, a gazdag könyvtár gyakori ta­lálkozóhelye a szövetkezeti tagoknak. De nincs olyan falu, ahol ne lennének problé­mák. Vannak Gerlachovon is. Ezekről maga Brúziková, a HNB elnöke tájékoztatott... — Nálunk a legnagyobb gondot a víz okoz­4 za. Kevés van belőle. A HNB-re vár a feladat, hogy megoldja a lakosság vízellátását. To­vábbi feladatunk a napközi otthon építésének befejezése, az utak, a községi parkok rende­zése, majd a kultúrotthon kijavítása. Az elnöknő a HNB-ban eltöltött néhány év alatt jó tapasztalatokat szerzett a munka­­szervezés terén. Igen nagy jelentőséget tulaj­­donítaz albizottságoknak, amelyeknek mind­egyike konkrét tervek alapján tevékenykedik. Legfőbb feladatuk: állandó kapcsolatot te­remteni a szövetkezeti tagokkal, még hatha­tósabban rendezni a cigány származású pol­gárok ügyét. — Hogyan képzeli el munkáját a jövőben a gerlachovi HNB élén? — kíváncsiskodom, mielőtt búcsút vennék az asszonyoktól, és a község vezetőjétől. — El sem tudnám végezni a munkámat, — mondja Brúziková, ha nem lennék állandó kapcsolatban az emberekkel, különösen a szö­vetkezetben. A nemzeti bizottság vezetője már reggel öt órakor,a munkaelosztásnál sem hiányozhat a szövetkezet telepéről, az embe­rek közül... és később, napközben sem. KÉZDY GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom