Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-24 / 2. szám
'1ХЩСуЩ9,рА/ — INDONÉZIÁBÓL Az ezer sziget országának nevezték el a költők Indonéziát és hogy mennyire találó ez az elnevezés, arról akkor győződhetünk meg a legjobban, amikor kitekintünk az Indonézia légiterét átszelő repülőgép ablakán. Csak néhány napot töltöttem ebben a csodaszép országban, mégis számos jóbarátot szereztem, sok-sok tapasztalattal és élménnyel gazdagodva tértem haza. Indonéziába dr. Szubandri asszonynak, az egészségügyi miniszter helyettesének és a Kongres Wamita Indonézia (Indonéz Nők Egyesülete) elnöknőjének meghívá sára érkeztem, aki múlt év szeptemberében látogatta meg hazánkat. 1963. december 21-én, a csehszlovák nők egyetlen képviselőjeként, részt vettem a Kongres Wamita Indonézia ünnepi ülésén, melyet az indonéz nőmozgalom egységesítésének 35. évfordulója és az Anyák napja megünneplésének 25. évfordulója alkalmából rendeztek meg. Az ünnepi összejövetelen, amelyet Djakartában, az elnöki palotában rú látvány a rongyokba öltözött, kolduló gyermekek sokasága. Vegyes érzelmekkel telítve tekint az ember a városokon keresztül száguldó riksákra is, amelyek a városi közjárműveket helyettesítik Djakartában, Palembangban és Medanban (Szúrna trán). A gazdasági és a kulturális élet terén mutatkozó hiányosságokat és nehézségeket az indonéz nép minden erejével és szorgalmával igyekszik megoldani, kiküszöbölni. És ez nem egyszerű feladat. Az embert bámulatba ejti az a lelkesedés, akaraterő és szívósság, amellyel az indonéz nép a problémák megoldásához látott. Meglátogattam a djakartai iskolákat és a palembangi egyetemet is, ahol sok kiváló pedagógussal és értelmes tanulókkal találkoztam. Természetesen a legtöbb időt az indonéz nők társaságában töltöttem. Hogy is jellemezhetném őket a legjobban? Elsőrendű feladatuknak tartják — mint azt az ország atyja, dr. Szukarno is mondotta — minden igyekezetükkel elősegíteni az indonéz nép nagy, országépítő feladatainak teljesítését. Valamennyi női szervezet együttes erővel támogatja az indonéz népnek a forradalom mielőbbi befejezésére irányuló törekvéseit. Mielőbb meg akarják valósítani a kongresszus célkitűzéseit: minden lakos részére elegendő élelmet biztosítani és javítani az ország Az indonéz nők kézi szőttes szőnyegei messze földön híresek. A színük sárga, vörös mintával, melynek a neve: Sárkányvér. A királyok temetkező helye A kagylószedő asszonyok sem ritkák a tenger partján. anyagi feltételein. Az indonéz anyák hazafias szellemben akarják nevelni gyermekeiket, amint azt dr. Szukarno elnök a szívükre kötötte. „A szülőföld iránti szeretet, a hazával való összeforrottság az az erő, amely arra készteti az embert, hogy becsületesen és kitartóan dolgozzon a nemzet szebb, boldogabb jövője érdekében“ — mondotta Szukarno elnök. És ezeket az érzéssel teli szavakat az asszonyok a szívükbe vésték. Az indonéz nőmozgalmon kívül sok szó esett az ülésen a világ asszonyainak mozgalmáról is. Szukarno elnök példaképül említette Klara Zetkint, a nőmozgalom nagy alakját. Nagyon fontos egymás megismerése, a kölcsönös tapasztalatcsere és a tanultak alkalmazása a helyi viszonyoknak megfelelően, mert ezek révén világviszonylatban megszilárdul a nőmozgalom. Abból kiindulva, amit a kongresszuson tapasztaltam, úgy látom, hogy indonéz asszonytársaink a helyes úton haladnak. Valamennyi találkozón, vitadélutánon meggyőződtem róla, hogy a problémákat határozottan, reálisan oldják meg. Az összejövetelek légköre vidám és szívélyes hangulatot tükrözött. Az ülések minden egyes alkalommal dallal, tánccal zárultak be. Szívesen hallgattam a melodikus indonéz dalokat. És mivel a mi dalainkra is kíváncsiak voltak, kénytelen voltam iskolázatlan hangomon néhány dalt elénekelni és lia előadásom nem is volt a legtökéletesebb, dalaink mégis nagy sikert arattak a hallgatóság körében. Szeretnek minket — erről lépten-nyomon meggyőződhettem. A haladás, béke és a barátság gondolata fűzi egyre szorosabbra a kapcsolatot az indonéz és a csehszlovák nép között. Ezért éreztem magam olyan otthonosan indonéz barátnőim között. Minden összejövetere'n azzal búcsúztak tőlem: tolmácsoljam otthon az indonéz nők szívélyes üdvözletét. És most eleget teszek kérésüknek. Ezen az úton igyekszem teljesíteni megbízatásomat — eljuttatni Önökhöz az ezer sziget országa asszonyainak forró üdvözletét. Doc. MÁRIA BRENCICOVÁ, A Csehszlovák Nfióízottság Szlovákiai Bizottsága elnökségének tagja. Bed. tud. kandidátusa tartottak meg, több mint ezer nő jelent meg. Az összejövetel jelentőségét nagyban növelte dr. Szukarno elnök, számos miniszter, diplomata, politikai és közéleti személyiség jelenléte. Az egész tárgyalás a forradalom mielőbbi befejezésének jegyében zajlott le. A fő beszámolókban dr. Szukarno elnök, a Nemzeti Front titkára és dr. Szubandri asszony az indonéziai nőmozgalom fontosságát méltatta. A Kongres Wamita Indonézia negyven női szervezetet egyesít. A szónokok ismertették azokat a jelentős feladatokat, amelyek nemcsak az indonéz nők, hanem az egész indonéz nép előtt állnak. Az egyik legsürgősebb feladat a gyarmatosítás maradványainak mielőbbi felszámolása. A gyarmatosítók minden országban egyformák: csak saját érdekeiket nézik, a helyi lakosságot pedig mind gazdasági, mind kulturális téren elnyomják, így volt ez Indonéziában is. Ezért találunk még ma is ebben a gyönyörű és gazdag országban a sok szép és jó mellett számos elszomorító valóságot. Egyik ilyen szomo9
