Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-20 / 6. szám

PÁLYAVÁLASZTÁS

ELŐTT...

A iskolás gyermek akkor érke/ÍZ zik el élete első döntő lépéséhez, amikor foglalkozást választ. Mennyi töprengés előzi meg a pályaválasztást, azt mi pedagógusok tudjuk a legjobban.

Kilencedikeseink — telve a kamaszkor gátlásaival, problémáival, rengeteg latolgatással, izgalommal kgszülnek a döntő szó kimondására. Ha a szülők és az önállóságot próbálgató fiú és lány között egészséges kapcsolat áll fenn, ha kölcsönös a bizalom, akkor nekünk, pedagógusoknak nem nehéz a dolgunk. A szülőkkel való beszélgetés és a gyermek képességeinek vizsgálata alapján — helyes irányba tereljük a kilencedikes tanulók érdeklődését és aránylag könnyen megoldódik a pályaválasztás kérdése.

Segiteniakarásunkat azonban nagyon megnehezíti az a tény, ha a szülő és a gyermek között nincs meg a bizalom, ha a szülő megfélemlítéssel eljátszotta gyermeke őszinteségét, vagy becsvágyból, félreismerésből rákényszeríti a pályaválasztó fiatalt nem kedvelt munka végzésére, vagy képességeinek nem megfelelő iskolán való tanulásra.

Előfordult, hogy egyik tanítványom édesanyja hozzám jött:

— Tessékmármegmondani,hová adjuk Magdikat, mihez van kedve?Otthon nem szól semmit, ha erről kérdezzük. Tanító nénivel szemben biztosan őszintébb.

Ez még a jobbik eset, ha a gyermek legalább a tanítójával szemben őszinte, hiszen mi ismerjük képességeit, kedvteléseit, tehetségét. Tehát semmi akadálya, hogy közösen döntsünk a legmegfelelőbb foglalkozás, vagy iskola választásáról.

..Henrietta", aki a Dolgozó Nő szerkesztőségébe küldte tanácskérő levelét, már nem volt bizalommal tanítóihoz sem, és a szerkesztőségtől is csupán névtelenül mert tanácsot kérni. Bizonyára nem a saját hibája, hanem a környezetében élő felnőtteké, hogy senki sem akadt közöttük, aki őszintén elbeszélgetett volna vele. Még testvérei sem, akik már választottak: mindketten a mezőgazdasági iskolában tanulnak tovább.

,.Kitüntetett tanuló vagyok" — írja a kislány. ,,Leghőbb vágyam, hogy egészségügyi iskolában tanulhassak tovább. De szüleimnek nem merek szólni, mert két testvérem már tanul és édesapám azt mondta, hogy nekem már dolgoznom kell, hiszen mindhármunkat nem tudják taníttatni.

Nem szívesen választok más pályát, mert ehhez van kedvem. így meg, nem tudom, van-e más megoldás, mint a beleegyezés szüleim akaratába, ami lehet, hogy keresetet jelent, de nálam munkakedvet nem.

A kilencedikes lányoknak felolvastam ezt a levelet. A hasonló korú és pályaválasztás előtt álló tanulók megkértek arra, hogy levélben válaszolhassanak Henriettának. A választ fogalmazó gyermekek között egy sem akadt, aki azt tanácsolta volna a kislánynak, nyugodjon bele a helyzetébe, próbáljon elhelyezkedni ott, ahol tud. Nem, mert a mi fiataljaink sokkal céltudatosabbak és igényesebbek nemcsak másokkal, hanem önmagukkal szemben is.

Kovács Mária ezt írta: ,,Nem azért vagyunk fiatalok, hogy az akadályoktól visszariadjunk. Tarts ki elhatározásod mellett. Csak úgy állhatjuk meg a helyünket, ha hivatásunkat- szeretni fogjuk és munkánkat örömmel végezzük. A pályaválasztás nem lehet egyszerűen magánügy."

És itt, ebben rejlik a dolog lényege, a nyitja. Nem szabad megengednünk, hogy a pályaválasztás egy-egy lány, vagy fiú magánügye legyen. Se nekünk tanítóknak, sem a szülőknek.

K. N. IZSA

A KICSINYEKET CSODÁLATOS MESEVILÁGBA VEZETI,

A FIATALOK MOHÓ TUDÁSSZOMJÁT KIELÉGÍTI,

ELSŐ, BÁTORTALAN VALLOMÁSUKHOZ ADJA A SZAVAKAT,

A FELNŐTT EMBER HŰ BARÁTJA, LÁTÓKÖRÉNEK SZÉLESÍTŐJE,

AZ IDŐSEK SZÓRAKOZTATÓJA:

Március a könyv hónapja. Ebből az alkalomból rövid könyvismertetéseinken kívül felsoroljuk a Szlovákiai Szépirodalmi Könvykiadó gondozásában nem régen megjelent és ebben az évben megjelenő könyveket, hogy olvasóinkat tájékoztassuk. Gyurcsó, Bábi és Monoszlóy már megjelent verseskötetén kívül hamarosan a könyvesboltok polcain láthatjuk Zs. Nagy Lajos és Gál Sándor verskötetét is.

Aki a prózairodalmat szereti, válogathat Duba, Mács elbeszélései és Dávid Teréz: Kísértetek a múzeumban c. elbeszélései, Barsi Imre

a/?m

riportjai között. Á regénykedvelők bizonyára örömmel veszik kézbe Egr i V.: Boldogok szigete c. új művét. A gyakorlottabb olvasó Fábry Zoltán irodalmi tanulmányait élvezheti.

Nagy. örömmel üdvözöljük Verseghy Erzsébet Verses meséit. Sietve hozzátesszük, több ifjúsági és gyermekirodalomra lenne szükségünk. És még egy kérdést, amelyet sokan feltesznek: Mikor látnak már napvilágot Simko Margit versei könyvalakban?

:SteíNER

GÁBOR

ZDENKA HOLOTÍKOVÁ: Steiner Gábor

Holotiková könyve 1963-ban jelent meg a Politikai Könyvkiadó gondozásában. Az írónő könyvében megismertet bennünket a csehszlovákiai magyar munkásmozgalom kimagasló egyéniségével, Steiner Gáborral. Az életrajzi adatokból kitűnik, hogy Steiner Gábor Komáromban született 1887-ben, majd Budapestre került és mint nyomdász dolgozott. Belépett a szakszervezetbe, később a megalakuló kommunista pártba és ezzel végleg a forradalmi útra lépett. A Tanácsköztársaság leverése után Komáromba menekült, — távollétében halálra ítélték. Bekapcsolódott a proletariátus harcába. A földmunkások harcát szervezi és a komáromi városi tanácstestületben állandó szóvivője a nincsteleneknek. Kitűnő szervező,, elméletileg képzett kommunista. Mindjobban bekapcsolódik a közéletbe. Nemzet gyűlési képviselő lesz, majd a CSKP Központi Bizottságának tagja. Tevékenységével hozzájárult a munkásmozgalom kiszélesedéséhez. Bátor, becsületes és tántoríthatatlan harcos volt, aki minden nehézséget, üldözést, börtönt vállalt és a buchenwaldi koncentrációs

16

táborban halálával pecsételte meg az egész életén át vallott eszméket.

A könyv nemcsak Steiner Gábor életével ismertet meg bennünket, de hű korrajzot is ad a 20-as és 30-as évekről és a CSKP küzdelmeiről ezekben az években.

S. I.

NYUGTALAN ÉNEK

(Gyurcsó István új verseskötete)

A költő szíve membrán, érzékeny lemez, az élet legkisebb rezzenésére is nyomban reagál. De át is alakítja a külső hangot, átszűri idegsejtjeinek finom szövetén, átformálja a maga világképére, megtölti sajátos értelemmel, csillogással, amely ritmus és zene, kép és gondolat.

Gyurcsó Istvánnak ez a harmadik verseskötete s egyben legérettebb költői műve. Tiszta költészetté ért a termés, sajátos izekkel színekkel. Mindegyik versében érezzük a villamos töltést, az energia lüktetését. De ott érezzük ebben a nyugtalanságban a mély emberséget is, a magamegmutatás emberi érvényét, az érett férfilíra forróságát. Természeti képeiben is megtaláljuk az embert, az emberközelséget, az együttérző őszinteséget A költő édesapjának ajánlja kötetét, aki ,,balták, kapák, faragókések között, minden időben megmaradt igaz embernek." Több ez, mint mottó. Ez Gyurcsó költészetének hitvallása.

Verseiben múlts jövendő találkozik, kapcsolódik szerves egésszé. Hol tiszta, egyszerű szavakkal mesél a tegnapról és a máról, hol elemző, az élet s a lélek legmélyére lehatoló szándékkal

Gyurcsó a valóságot mutatja, sokszor balladás komorsággal, de mindig a teljesség, az igazság teljességének igényével. Szerelmi lírája tiszta, mély emberi érzésekkel telített.

Gyurcsó István új kötetével ígéretet váltott be s aki szereti a lírát, a szépen megformált verset, megérzi költeményeiben a forró szívű embert, a költőt, akinek szava tovább él és visszhangzik lelkűnkben. - des —