Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-06 / 5. szám

A FÉRFIAK VÁLASZTOTTÁK A falu legjobban öltözött asszonyá­nak tartják Demeter Károlynét, a Szegeddel határos Deszk község­ben. A Táncsics termelőszövetkezet elnöke valóban ért az öltözködéshez, ruhái egyszerűek, ízlésesek s magas, karcsú alakjához jól illenek. De amennyire ismeri a divatot, legalább annyira tisztában van a gazdálkodás ezernyi fortélyával. Mezőgazdászi képesítéssel rendelkezik s ezért kérték fel a Táncsics termelőszövet­kezet gazdái az elnöki tisztség elvál­lalására. Korábban párttitkár volt a községben s gyakran beleszólt a gyengén gazdálkodó szövetkezet ügyeibe. Megfontolt, józan tanácsai nagy szakmai hozzáértést árultak el s éppen ezért egy szép napon a szövetkezet brigádvezetői — vala­mennyien férfiak — felkeresték és meghívták elnöknek. Tudom — mondja — hogy száz tsz közül legfeljebb egynek van női elnöke. Mégis elvállaltam, de csak egy kikötéssel s ezt megmondtam a férfiaknak: Ha szavukat adják, hogy feleségüket is elengedik a tsz-be. — Voltak, akik azt mondták erre: elég lesz, ha a tsz-ben dirigál, ne szól­jon bele az otthoni dolgainkba, a mi asszonyainknak van elég munkájuk: mosni, vasalni, főzni, gyerekek gond­ját viselni. Ha Demeterné csak egyet is elvállal e munkákból, akkor kivisz­­szük az asszonyokat a földekre. Addig azonban erre ne számítson. — Én azt tartom, hogy szépszóval, meg egy kis asszonyi furfanggal sokat el lehet érni. A'mikor beléptem a tsz irodájába, összeültünk a pénztáros­sal, — szerencsémre ő is nő — meg­csináltuk az első „nagy” beruházást. Mosógépeket vásároltunk. Ezek az­óta is pontos beosztással vándorolnak házról-házra. S az asszonyaink meg nevettek a szavukon fogott férfiakon és ezt mondták: Demeterné gépei mosnak helyettünk. Elintézte azt is, hogy a gyerekek napközibe, bölcső­débe jussanak. — így sikerült ötven dolgos asszonyt behozni a szövetkezetbe. Egyszerű módon nyertük meg a fia­talokat is. Minden hónapban osztunk előleget, hogy jusson pénz rend­szeresen ruhára, szórakozásra, ez volt a fő kívánságuk. — Kezdetben zsörtölődtek a fér­fiak, de a zárószámadáskor rájöttek, hogy érdemes volt az asszonyokat bevonni a közös munkába. Ez az év volt az első, amikor a tsz nem szorult idegen munkaerőre. Egy év alait két esztendő fennmaradt adósságát tör­lesztettük s tagonként átlagosan 15 000— 20 000 forint jövedelemmel zártuk az évet. A mindig mosolygó asszony szinte megfiatalította a szövetkezetei. Olyan lelkesedéssel beszélt a tervek­ről, a nagyszerű távlatokról, ahogy csak romantikus fiatalok tudnak. Alig hihető, pedig így van, hogy egyik lánya már 16, a másik 18 éves, most érettségizik. Demeter Károlyné, a t«z elnöke. — Sokat várok az új gazdasági évtől — mondja. Tavaly ilyenkor volt a bemutatkozásom a tsz-ben. Akkor főleg munkaszervezési prob­lémákkal kellett megbirkóznunk. Ezen túl vagyunk, most függetleníteni akarjuk a terméshozamot az idő­járás viszontagságaitól. Tizenegy éve áll ez a tsz, de még senki sem gondolt erre, pedig itt folyik el előttünk kihasználatlanul a bővizű Maros. Éltető vizét megfogjuk s megvédjük vele a termést a pusztító aszálytól. Ez csak rajtunk áll! A férfiak választották — de ezt ma már mindenki így mondja a fa­luban — az asszonyok is jól jártak vele. Szöveg és fénykép Magyar Kultúra Demeter Károlyné, tsz-elnök a brigád­vezetőkkel tanácskozik. 6 Ф 1Л 0) *J Ф X Ф X-X •O c V •o (Л о N ъ •о z AJ « *>■ о N V) < > о ь ш a. < —< >­ü-j a AJ i­o i­‘ö E >o N (Л :0 Z ю N О u> о Ü < Moszkvában, június 24-én megkezdi munkáját a nők világkongresszusa. A több mint 80 ország 200 millió asszonyát egyesítő Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség hívja össze. Ez a női szer­vezet röviddel a második világháború után alakult. Azóta fáradhatatlanul küzd a nők igazságos társadalmi helyzetéért, a gyermekek boldogsá­gáért, a békéért és a népek barátságáért. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség azzal vívta ki a tekintélyét a népek között, hogy korunk legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban mindenkor határozottan és világosan foglalt állást. Nemzeti szervezetei a harc kellős közepén tevékenykednek, aktivistái nem rettennek vissza a megtorlásoktól, a harctól, az anyagi nehézségektől, ha a nép ér­dekében kell kiállniuk. Nagy változások történtek az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok életében. Sok tőkés ország asszonyai is kivívták politikai jogaikat. A nők egyenjogúságának kérdése azonban koránt­sem oldódott meg és még elszántan harcolni kell azért, hogy megszűnjenek a nők alacsonyabbren­­dűségét hirdető elméletek, a társadalomban és a családban a nőket függő helyzetben tartó törvények, és megszűnjenek a nők megkülönböz­tetésének összes módjai. Korunk legégetőbb problémája a béke megőr­zése. A béke és a háború kérdései különösen fog­lalkoztatják a nőket. Tudják, ha kiiörne a termo­nukleáris háború, egész országok tűnnének el a föld színéről. Az atomkatasztrófa következ­ményeit sok nemzedék megsínylené. A háborús veszély, gyermekeik jövője, fölöttébb aggasztja a világ asszonyait. Mindinkább megértik, hogy amikor az emberiség sorsáról van'szó, senki sem lehet közömbös. Ezért a nők az általános és teljes leszerelés hívei, és követelik, hogy valamennyi állam az éhínség és a betegségek felszámolása érdekében irányozza elő költségvetését lakóházak, iskolák, kórházak, napközi otthonok és bölcsődék építésére. Tavaly márciusban a világ asszonyainak bécsi találkozója is korunknak ezzel a fő problémájával foglalkozott. A nők leszerelési értekezlete a világ asszonyainak békeakaratát fejezte ki. Hozzájárult a különböző gondolkozású és ideológiai beállított­ságú nők kölcsönös megértéséhez, erejük egye­sítéséhez a békéért, az általános és teljes lesze­relésért folyó küzdelemben. Tavaly nyáron kétszáz nő vett részt a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson. A kong­resszus keretében tartott külön összejövetelükön felszólították az összes női szervezeteket, a békét védelmező nőket, fogjanak össze országuk vala­mennyi békeszerető erejével az egyetemes lesze­relésért, gyermekeik békére és a népek közötti barátságra neveléséért. Múlt év szeptemberében a montreali női érte­kezleten 17 ország képviselői — különböző nézetű és felekezetű emberek — szintén egyöntetűen szó­lították fel a világ asszonyait, támogassák az ENSZ-пек azt a szándékát, hogy a béke és a gyér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom