Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-11-27 / 24. szám

Talán Jana az egyetlen, aki elégedetlen a mama mun­kájával. Szó sincs róla, az iskolában nagyon jól esik, ha a lányok megjegyzik: Tegnap megint láttuk a mamádat! Mondd csak, ö otthon is tanul? Milyen ruha volt rajta? — s ekkor a beavatot­tak biztonságával számol be arról, mennyit olvas, tanul a mama, s egy­általán, milyen rendkívüli a munkája. De őzért az sincs rendjén, hogy ő most egyedül nézi о Duna felett sziporkázó pompás tűzijátékot, mert a mama már öt óra előtt elment hazulról. Azóta már biztosan kész a frizu­rája Szegény, hetenként ötször ül a televízió műhelyében a szárítóbúra alatt, de hát ez is hozzátartozik a foglalkozásához. A maszkmesternő az utolsó simításokat végzi az arcán, mert pontosan fél hétkor már ott ül a bemondóasztalnál és a reflektorok fényében még egyszer átfutja a szöve­get- Blazsenka, kicsit előbbre! Bla­­zsenka, a fejet kissé oldalra! — követi közben az operatőr utasítását, hogy mire a kamera végérvényesen ráirá­nyul, minden műszaki hibától mente­sen jelenthesse: Jóestét kívánunk, kedves nézőinknek! — A közvetlenségével nyert meg, kedves Blazsenka — kapja a leveleket Blozsena Koitúchová, a bratislavai televízió bemondónője. És éppen ezzel A mama szabadnapos... ilyenkor Jane is elégedett V a tulajdonságával hódította meg két évvel ezelőtt a szovjet nézők szívét is. A Barátsági Hónap folyamán egy este a csehszlovák televízió műsort sugár­zott a moszkvai stúdióban és az egészet Blazsenka mondta be oroszul. Itt van tehát mindjárt a válasz annak a kislánynak, aki levelében ezt kérdi kedvenc bemondónőjétől: ,,Azt mondják, csinos vagyok, jó a fellépé­sem. Lehetek televíziós bemondónő?'' — Igen, mindez feltétel — válaszol­ta neki Blazsenka és vele együtt mi is azoknak, akik hasonló levéllel for­dultok szerkesztőségünkhez. — A pró­bafelvételre jelentkezőket elsősorban a kamera elé ültetik, mert amint kitűnt, a képernyő nagyon csalfa. Gyakran a legcsinosabb arc nem érvényesül, míg a nem kifejezetten szabályos arcvonal sokkal jobban mutat. Csakhogy ez egymagában nem elég. A szép beszédstíluson kívül nyelvismeret, széleskörű tudás, ter­mészetes viselkedés és közvetlenség szükséges. E nélkül a legcsinosabb lány sem állná meg a helyét. Hogy Blazsenka megállja, annak köszönheti, hogy az orosz nyelven kívül németül és angolul is beszél a Filmalkotó iskola esti tagozatának hallgatójaként pedig nemcsak egy újabb szakképesítést szerez, de mű­veltségét is állandóan növeli. — Arra is gondolnom kell, — mond­ja a szép fiatalasszony — hogy ez a munka nem ,,nyugdíjképes". Sajnos, az ember nem marad örökké fiatal, s míg más munkakörben egyre nagyobb gyakorlatot szerez az ember mintegy öregségére, nekünk tulajdonképpen újra kell kezdenünk. — De azért nem cserélnék senkivel — erősíti meg mindjárt, nehogy panasznak minősítsük ezt a komoly megállapítást. — Már az iskolában vonzott a mikrofon, ha csak tehettem, bejelentettem valamit. Amikor aztán közelebbről megismerkedtem vele — először a rádiónál — láttam, mennyi fortélya van. S miután televíziós be­mondónőket képző iskola nincs (ezt is sokan kérdezik levélben) nagyon hasz­nos számunkra, hogy vezetőnk, Gábor elvtárs sokat segít abban, miként kell a különböző szöveget feldolgozni, beolvasni. — Ruháinkat magunk választjuk ki és varratjuk meg. A televíziótól minden n И 2 ч* О "О •» о м -ж 3 О-5 с ** É1 N I JÓ ÉJSZAKÁT, Á/,;: » V _. évben csak еду öltözéket kapunk, ezért elég sok leleményességet igényel, hogy mindig változatosan jelenjünk meg a nézők előtt. Egy ruhát több­féleképpen módosítunk, hogy mindig másnak hasson — fedi fel a további ,,műhelytitkot” Blazsenka. Ma a sötétkék kivágott ruháját vette fel egy néző levélbeli kérésére. Szívesen tett eleget, hisz valóban úgy érzi, csa­ládlátogatásra indul esténkénta televí­zióstúdiójából. Egyetlen adás alkalmá­ból távoli városokba és falvakba jut el — néha az országhatáron is túl. Rá mosolyog a televíziós készülék mel­lett ülő szerelmesekre, bámuló gyer­mekarcokra és nagymamákra, akik tiszteletteljes csodálkozással nézik a bűvös masinát. Valahogy úgy érzik, kimondottan rájuk mosolyog a kedves, fiatal arc. Jó éjszakát, kedves nézőink! — búcsúzik Blazsenka a közvetítés végén és szinte hallani véli, hogy nagyon sokan viszonozzák köszöntését: jó éjszakát, Blazsenka! Fr. SPÁClL felvételei ÚJVÁRI MAGDA A bemondónő szép frizu­rája Műnk elvtársnő ér­deme Blazsenka televíziós mo­solya

Next

/
Oldalképek
Tartalom