Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-06 / 3. szám
£М&ъ< — A kongresszusi határozatokat olvasva mindnyájan éreztük, nem lehet csak általánosságban beszélni róluk. Konkrét, komoly elemzést kívánnak, minden munkahely sajátossága szerint. A minőség ellenőrzésekor például ma már nemcsak a hibát fedezzük fel és jelöljük meg színes szállal. Kikutatjuk, hol történt a hiba, s ezt figyelembe vesszük az illető részleg értékelésekor, prémiumosztáskor is. A szortiment, a minőség és anyagmegtakarítás a három fő kérdés, melyre a legnagyobb figyelmet fordítjuk s higgyék el, igényesek vagyunk. Minden vágyunk az volt például, hogy elnyerjük a CSKP XII. kongresszusa üzeme címét. S amikor munkánk értékelésekor a minőséghez jutottunk, — talán túl szigorúan és bírálóan önmagunkhoz — úgy találtuk, van még tennivalónk a színezésnél, a kivételezésnél. S így, bár egy részleg, egy műhely és három brigád kiérdemelte a CSKP XII. kongresszusának címét, az üzemet nem terjesztettük fel kitüntetésre. Ügy éreztük, ezzel az önbírálattal hűségesebbek leszünk a pártkongresszus szelleméhez, mint egy formális értékeléssel. S ez a szigorú mérce vezet majd bennünket ebben az évben is... ...Hogy még mindig nem tértem rá asszonyaink munkájára? Hisz mindennek, amit eddig láttak és elmondtam, ők is részesei. Kozliková Anna és Biela Mária újitóktól kezdve a laboránsnőkig, az üzemi tanonciskola fiataljaitól a szőnyegszövőkig. Hét műhelybizalmink közül öt nő, s az üzemi bizottságban csaknem minden fontos albizottság egy asszony vállán nyugszik. A versenymozgalom kibontakozása, a munkahely tisztasága, a szociális intézmények, a kultúra, lakáskomiszszió. S hogyan is lehetne ez másként ott, ahol annyi lányt és asszonyt találunk a sokrétű termelés minden szakaszán, mint nálunk, a ZlLINAI SLOVENÄ-ban? Talán nem emeltem ki eléggé egyes elvtársnőinket, de hosszú felsorolást kellene végeznem. S ugyan mi bizonyítja jobban a munkásbecSületre méltó munkát, mint készítményeink minősége, vállalásaink teljesítése ? Nem kevesebb, mint hatszázötven féle és színű anyag kerül ki tőlünk. Nézze csak ezt a sokszínű szövetpalettát! S szép szőnyegeink! Mindezek előállításának asszonyaink is részesei. 5 felelőssége arányában nagy érdeme van ebben ennek a halk szavú, magabiztos asszonynak, aki este hatkor még a gyárat járja velünk az asszonyok dicséretét bizonyítva. Munkaidejét nem a nyolc óra, hanem a problémák, a megoldatlan kérdések szabályozzák. Munkásnő és technikus bármikor bizalommal kopoghat be az ajtón problémájával, melyen az a névjegy áll: Vilma Öuratná, az üzemi bizottság elnöknője. És amikor arra kerül a sor, hogy végre magáról, a munkájáról beszéljen, ismét elüti a feleletet: sok szépet tudok még asszonyainkról... Szívesen elmondom, mert büszke vagyok rájuk. ÜJVÁRI MAGDA 1. Vilma Öuratná elvtársnö a iilinai SLOVEN A üzemi bizottságának elnöknóje 2. A kockás teszil anyagot különösen éber szemmel kell vizsgain., nehogy hibásan kerüljön az üzletekbe 3. Anna Liskova az üzemben töltött kot ev alatt alaposan megismerten sxönyegszovés titkait ma csak Kvardáné és Vassné szolgálatosak, Mikóciné csak „beugrott” segíteni a tojásokat tisztogatni. Később megtudtam, hogy két váltásban dolgoznak. A legnagyobb tapasztalattal Vass Ágnes rendelkezik, a csoport legfiatalabb tagja, de egyúttal a baromfitelep legrégibb dolgozója. Az asszonyoktól távolabb egy nagy katlanban vizet forralnak: cukorrépa főzésre, a takarmánykeverék leforrázására és az itatásra — amit természetesen megfelelő hőfokra hűtenek le. Beszélgetésünket az idei télre tereltük. — Nem árt ez a nagy hideg a tyúkoknak? — Eddig még nem. Még tojnak is — úgy ahogy elterveztük — válaszolja mosolyogva a csoport legidősebb tagja, a 41 esztendős Mikóci Erzsébet. Aztán felállt és vette a kabátját. • Csak nem megy már haza?- De bizony megyek. Szvettert kötök a legkisebbnek, aztán sietni kell vele. mert hideg van. Hány gyermeke van? Négy, mint Kvardánénak. — A férfiak nem haragusznak, hogy ilyen sok időt töltenek a baromfitelepen? — Nem. Ők is a szövetkezetben dolgoznak. U. Mar csak a szélét kell eldolgozni és kész a szőnyeg. Jú lia Ceteiová az üzemi tanonciskola növendékéként minden munkát meg kell hogy tanuljon 5. Massányi mérnök cs Cernanská Anna laboránsno munkahelye a laboratórium. Innen indulnak ki a műszak' újdonságok a meqvalósitas útjára Fr. Soaiíil felvételei Az én férjem traktorista, Mikócinéjé a növendékállatokat gondozza — mondja Kvardáné. Csak még egy percre. Szeretném megkérdezni, milyen feladatokkal kell megbirkózniuk ebben az esztendőben? Szövetkezetünk terve ebben az évben: 110 q baromfihús és 480 000 tojás termelése. Egy tyúktól legkevesebb 120 darab tojáshozamot akarunk elérni. Megindult a beszélgetés. Az asszonyok helyesen értelmezik a CSKP XII. kongresszusának határozatait. A feladatok sikeres teljesítésében a szövetkezet mindenben segítségükre siet. A telepen még hatékonyabb baromfitenyésztést szándékoznak bevezetni. Rendbehozatnak egy eddig ki nem használt gazdasági épületet. Alig várják, hogy elkészüljön. Azt állítják, ebben az évben 140 darabra növelik a tojáshozamot. Ez az első határozatuk. Valamivel meg kell téríteni az átépítés költségeit. így dolgoznak a Zlaty Klas-i szövetkezet baromfigondozónői. Az elnök büszke rájuk — állítólag többre értékeli munkájuk eredményét, mint a teljesen gépesített csoport eredményeit, amely a legjobbak közé tartozik a járásban. Ez már nagy szó. JOZEF SLUKA
