Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-11-27 / 24. szám
I 1 KÖSZÖNET ÉRTE A terebesi járás női komissziója a napokban értékelte a nőbizottságok ez évi munkáját, valamint a szocialista munkaversenyben elért eredményeket. Ebbe a versenybe a járás nőbizottságainak 90 százaléka kapcsolódott be. Az asszonyok minden községben igyekeztek a lehető legjobb eredményeket elérni. A munkaverseny kiértékelése nem volt könnyű, mert a felvásárlásban elért eredményeken kívül a járási női komissziá figyelembe vette a komposztkészltést, a Földmüvesasszonyok Téli Iskolájának megszervezését és sikeres befejezését, a nőbizottsági gyűlések rendszeres megtartását, szlnvonqlát és a traktorosoknak megnyert nők számát. A kiértékelésen részt vettek a HNB titkárai, az NB elnöknői és a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok. A járási női komisszió a zétényi nőbizottságot nyilvánította a legjobb nőbizottságnak. Ez a község az állatfelvásárlási tervét mindenből 100 százalékon felül teljesítette, ezenkívül 4500 köbméter komposztot készített és legjobban szervezte meg a Földművesasszonyok Téli Iskoláját. A nőbizottságnak abban is nagy érdeme van, hogy a lakosság a tojásfelvásárlási tervet eddig 217,4 százalékra teljesítette. Hevesen dobogott a zétényi asszonyok szíve, amikor megtudták, hogy az 6 nőbizottságuk legjobb a járásban. Boldogan vették át Olenyák elvtárstól, a JNB titkárától a kitűzött jutalmat, vagyis az 1000 koronás betétkönyvet és a munkájukat elismerő oklevelet. A brezinai és bolyi asszonyok a második helyre kerültek. Az 6 szövetkezetük is 100 százalékon felül teljesíti az állati termékek felvásárlási tervét, ami nagyban érdeme az asszonyoknak is. Az oklevél mellé 800—800 koronás pénzjutalmat is kaptak. A harmadik helyet a vajdai és hriadkyl nőbizottságok érték el. ők 600—600 koronás pénzjutalomban részesültek. A bodrogi, brehovi és Slanská-Huta-i nőbizottságok a negyedik helyre kerültek. A 400 koronás betétkönyv átvételekor Szmoleneckl elvtársnő, a bodrogi nőbizottság elnöknője a következőket mondotta. — A múlt évben járási viszonylatban a mi nőbizottságunk dolgozott a legjobban. Az idén kissé megengedtük a gyeplőt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy év végére nem lehetünk a legjobbak. Megígérem községünk asszonyai és nőbizottsága nevében, hogy az év végi eredmények összegezése után, mi leszünk az első helyen. Kijelentését viharos taps fogadta. A zétényi asszonyok pedig azt gondolták, hogy ők sem engedik ki olyan könnyen a kezükből az elért első helyet. ha-Gács: Nagy elismeréssel beszélhetünk a gácsi (losonci járás) asszonyok tevékenységéről. A napokban fejezték be a varrótanfolyamot.amit a nőbizottság rendezett. A húsz résztvevő között voltak a község cigány származású asszonyai is, akik a legszorgalmasabbaknak bizonyultak. A tanfolyam sikere adta azt az ötletet a nőbizottságnak, hogy főző tanfolyamot is szervezzenek, főképp a cigány származású asszonyok részére. Idáig 18 asszony jelentkezett, de ez a szóm még nem végleges. A tanfolyam vezetőjének, Kuvik elvtársnőnek nagy segítséget nyújt a nőbizottság, főleg Pavlovics elvtársnő. A. V. A dunaszerdahelyi járás túlnyomó részt mezőgazdasági jellegű. Ipara a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányul. Nagy jelentőséggel bír országunk élelmiszer ellátásában. Ez a járás „úttörője“ a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés bevezetésének. Itt kezdődött az egyetemes gépesítés — az új technológia érvényesítése. Mezőgazdasági dolgozóinak többsége asszony. Az elért eredmények tehát nagy mértékben a nők odaadó munkájával és a nőbizottságok jó szervezési ténykedésével függnek össze. Ismerkedünk az ismeretlen funkcionáriusokkal-asszonyokkal, és örülünk az ismerősökkel való találkozásnak. Utunk célja a szlovákiai nőbizottság megbízásából összegezni a járás asszonyainak munkáját. ElsőállomásunkAlistál: Écsiné,a nőbizottság elnöknője régi ismerősünk. Az EFSZ-ben mint állandó munkásnő 78 asszony dolgozik. A szép kultúrház, sportpálya, mozi, agitációs központ, üzemi konyha, és a jó anyagi feltételek biztosítása — mind hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalságuk a mezőgazdaságban maradjon. Nagy kedvük van otthon dolgozni. Nyolc leány, akik jelenleg a mezőgazdasági iskolába járnak; az iskola befejezése után, mint szakemberek falujukba térnek vissza. A nőbizottság tagjai a nevelő munkából is kiveszik részüket. Megszervezték a Földművesasszonyok Téli Iskoláját — különböző szaktanfolyamokra küldték el az asszonyokat, melynek eredménye, hogy 2 női traktoristájuk, mechanizátornőjük van és az egyetemesen gépesített mezőgazdasági csoport vezetője szintén nő. A kertészetben dolgozó asszonyok a „Szocialista munkabrigád“ címéért versenyeznek. Szorgalmas és dolgos emberekkel találkoztunk Izsapon. Kevés olyan szövetkezetünk van, ahol 1 ha szántóterületről 260 kg húst, 800 liter tejet és 700 tojást adnak a közellátásnak. A „Z“ akció keretén belül épített kultúrház, a falu életének központja lett. Itt rendezik a gyűléseket, iskolázásokat és itt szórakozik Izsap község fiatalsága. NÁDASDI ESTE д i arika haját aranyos fénnyel cirógatja /VI a lámpa. A konyhában csönd van és meleg. A kislány előtt könyv, de a leckét már meg tanulta. Néha az órára pillant, mintha a ketyegése nyugtalanítaná. — Már hat óra és anyu még nincs idehaza! — sóhajt egy könnyűt és felveszi a kabátját. Kilép az esti sötétségbe. Talán valami baj van a csirkékkel — gondolja és indulna a baromfitelep felé, de eszébe villan, hogy még nem teljesítette, amit rábíztak. — A nemzeti bizottság értesíti az asszonyokat, de azért te csak menj el külön minden nőbizottsági taghoz, hogy este hétkor pontosan legyenek ott a gyűlésen — mondta az anyja, mielőtt a baromfitelepre indult. Lehockу Marika büszke az anyjára, a szövetkezet egyik legjobb baromfigondozójára, aki a nőbizottságnak is elnöke. A nőbizottsági munkát is olyan jól végezheti, mint a szövetkezetit, gondolja Marika, hiszen az egész dunaszerdahelyi járásból csupán két asszonyt küldött a JNB a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának négynapos jutalomkirándulására, ebből az egyik anyu volt. Dehogy felejtette el végigjárni a falut, hiszen segít anyjának amit tud, csak Bözsi nénit nem találta otthon, pedig délután kétszer is kereste. Végig fut a sötét utcán, bekanyarodik a másikon. Ott, az a fehér ház, a magas vaskapuval. Döngve csapódik az utcaajtó, a kislány már mondja is jövetele célját: — Bözsi néni, anyukám üzeni, hogy este hétkor a nemzeti bizottságon nőbizottsági ülés lesz. Lehockyné ezalatt a 2500 ,,növendék”-csirke között sürög-forog. A vacsorát már rég kicsipegették a vályúkból a két hónap alatt rántani valóvá ,,serdült" tollas jószágok, de éjszakára nem hagyhatja itt őket, míg gondosan át nem vizsgálja a szellőzőablakokat, nehogy megfázzanak, vagy túlságos melegük ne legyen. Még vizet tölt nekik, a sarokban szomorkodó csirkét felemeli. — Anyu, szóltam mindenkinek. Hat óra elmúlt, gyere már haza — Marika ott áll a kitárt ajtóban, a futástól kipurult arccal. —Jó, már megyek, csak ezt a csirkét ide teszem a kályha közelébe, hogy éjjel össze ne nyomja - többi. — Mór nem döglenek? — kérdezi Marika. — Mit gondolsz, én is olyan vagyok, mint az apád, meg te? De nem is megyek én többet négynapos kirándulásra! Hogy mit csináltatok ti, amíg nem voltam itthon. Marika mondhatná, hogy mindent, úgy ahogy meghagytad anyu, de nem szól, mert tudja, hogy nem Is az hiányzott, az ennivaló, meg a víz, hanem a gondoskodás, hogy minden este, minden reggel végignézze valaki a baromfisereget, hogy szerető kézzel és szóval bánjon velük, hogy ne csak tudja, de érezze is, mire van szükségük. Nincs is a nddasdi szövetkezet baromfiállományával baj, amióta Lehockyné gondozza. Eddig 5000 jércét adott át tovdbbtortásra, a 2500 csirke pedig karácsonyra kerül a piacra, hogy év végéig még néhány kemény ezressel gyarapodjon a közös kasszája. Hétkor pontosan ott ül a HNB titkára mellett. És megkezdődik a gyűlés. Lehockyné nem is érzi a kellemetlen éhséget, nincs ideje rá. A jólvégzett munka öröme százszorosán pótolja az ilyen apró egyéni áldozatokat.
