Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-23 / 2. szám

QCöézimM frelyett

Jelenet a „Különös házasság“ I» felvonásából (Rózsar József, N adasd у Károly, Lőrinci Margit)

Dávid Teréz: ,,A Vidor család“ c. drámáiénak egyik jelenete (Lőrinci Margit, Nádasdy Károly, Sxentpétery Aranka)

A két felvonás közt, a félsötét színházi folyosón egymás után libegett át a hercegnő (Nagy Eszter), az üde Hanicska (Lelkes Jultka), a büszke és délceg molnár (Nádasdy Károly), Klászekné (Lörincz Margit), az udvarmester (Tories János) vagy Franz úr (Siposs Jenő) és a csodaszép költői néprege hősei — melyet Jirásek a Lámpás cím alatt dolgozott fel. Mi Iszap apóba ütközünk! (Király Dezső), hosszú szakálla egészen befedte a zöld jelmezt — neki mondtuk el mi járatban vagyunk. Az 1963-as esztendő műsorórát szeretnénk valamit megtudni. Csakhamar ott ültünk a férfiöltözőben.

— Mielőtt a műsorra térnénk — mondotta Siposs Jenő, hadd búcsúzzunk el ezen az úton is egy régi kedves társunktól, Műnk Istvántól, aki már nem rendez soha többé színműveket, s akit épp a Lámpás rendezése közben, néhány nappal a bemutató előtt, ragadott ki körünkből a halál. Munkáját Konrád Józsefnek kellett befejeznie. Fazekas Imre segédrendező közreműködésével. Tíz évvel ezelőtt в lett a színház első műszaki vezetője és rendezője. Nagy munkát végzett.

Néhány másodpercre csend ülte meg az öltözőt, majd Siposs eivtárs rátért kérdésünk megválaszolására.

— Az 1963-as évi terv műsorunkba iktatta Osztrovszkíj: „Holló a hollónak“ című darabját — mely minden bizonnyal „Kéz kezet mos" cím alatt kerül színpadunkra. Nem feledkezünk meg a szlovákiai magyar írókról sem. A másik mű Dávid Teréz darabja „Asszony és a halál“ címen. Harmadikként Shakespeare „Makrancos hölgyét" tűztük műsorra.

— Szeretnénk valami közelebbit megtudni az „Asszony és a halálról" fűztük tovább a beszélgetés fonalát a magyar színészek kollektívájával. Erre a kérdésre viszont Fazekas Imre válaszolt, aki a darab rendezője, Monoszlóy Évával együtt.

— Azt hiszem — mondotta Fazekas Imre — már maga a cím sokat sejtet. A történet 1913-ban indul, felöleli a két háború apokaliptikus korát, közben az első köztársaság miliőjét is, amikor a főszereplő otthagyja a táncparkettet, hagy egy baloldali újságíró felesége legyen, s kitartson mellette a koncentrációs táborok poklán is túl. Ősbemutatóját most január végére terveztük.

És a további műsor?

A felsoroltakon kívül — szólalt meg ismét Siposs Jenő, műsorunkra tűztünk egy szovjet, cseh és magyar darabot, egyelőre csak ennyit árulhatunk el, mert meglepetésnek szánjuk.

— Mit üzennek a közönségnek az új esztendőben, abban az évben, amikor fennállásuk tizedik évfordulóját ünnepük?

— Sokszor köszönjük azt a szeretetet, melyet ez alatt az évtized

alatt oly meleg szívvel tapasztaltunk. Igyekszünk a jövőben még jobban kiérdemelni a szeretetet, elismerést, sokkal jobb, színvonalasabb teljesítmények révén. M. László

Renátó Lelli: „Éjféltől reggelig“ ,c. lélektani drámájának egyik jelenete (Lengyel liana, Turner Zsigmondi, Várady Béla)

Alois Jirásek: ,,A lámpás“. (Nagy Eszter és Nádasdy Ká roly)

Nagy László felvételei

' Péter, a férfi (Tóth László) és Júlia, az asszony (Ferenezy Anna) Az „Asszony és a halál“ című drámából