Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-07-10 / 14. szám
Serényen pöfög a traktor. Vetik a silókukoricát a porhanyós földbe. Körülötte sárguló gabonatáblák, a másik dűlőben meg egy silókombájn fújja a pótkocsira a szecskázott takarmányt. A vetőgépnél egy férfi hajladozik. A traktor nyergében meg — messziről úgy tűnik — nem is ül senki. Közelebb megyünk. Alacsony termetű lány markolja a kormányt. Kamasz fiúnak nézné, aki nem ismeri. Arcát barnára sütötte a nap, fiúsán nyírott hajával játszik a szél. Gyakorlott mozdulattal fordít egyet a kormányon, hátranéz a vetőgépkezelőre. Amenynyire a rázós traktor engedi, dúdolgat: )vAzt mondják rólad, másokhoz jobb vagy“... Ki ez a csitri lány, aki ilyen magabiztosan ül a traktor nyergében ? — A mi Irmánk? Az olyan traktoros, hogy férfiban is keresni kell a párját. Mindig jókedvű, sose fogy ki belőle a tréfa. Mindenki szereti — vallanak róla az apácaszakállasi szövetkezetben. — Mi van ezen csodálkoznivaló — mondja, amikor megkérdezzük öle, mit szól ehhez ő maga. — Egymásra találtunK, én meg a traktor. Örülök, hogy traktoros lehettem. Hát mért ne végezzem jókedvvel munkámat ? — Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy lány, aki azt állítja magáról, mindene a traktor ? Barátnője, Csémi Kati vall róla, akivel együtt járt iskolába. — Tíz éves lehetett akkor. A bátyjai körül sündörgött, akik valami vasat kalapáltak az udvaron. Azt mondták, motort szerkesztenek. Kérte őket, hadd segíthessen egy kicsit. — Nem lánynak való — küldték el fölényesen a „férfiak“. Nem tudta megérteni, miért játszanak a fiúk más játékot, miért kell a lányoknak mással foglalkozniuk. Gyermeki lelke minden keserűségét belesóhajtotta a mondatba: — Miért is nem lehettem fiú? Elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, bebizonyítja; a lányok is értenek mindahhoz, amihez a fiúk. Addig könyörgött az anyjának, míg megengedte neki, hogy nadrágot hordjon. Apja kocsis volta szövetkezetben. A tejet fuvarozta. — Csak maradjon itthon, majd én kiviszem a tejet — mondta. És boldogan fogta a gyeplőt. — Ez a jó munka — állta kipirult arccal a falubeliek álmélkodó tekintetét, akik a fejüket csóválták: — Hogy ez már megint mit talált ki? Kimaradt az iskolából. Már tudta, hogy női kocsisra nincs szüksége a szövetkezetnek. Ment a kertészetbe. De unalmasnak találta a palántázást, gyomlálást. — Jobb lenné valami mást csinálni. — Irma már megint sánrikál valamiben — mosolyogtak rajta. Traktorvezetői tanfolyam kezdődött a szövetkezetben. Irma is beiratkozott. Ekkor volt tizenhét éves — két évvel ezelőtt. — Lássuk csak, mit tud — méregették vizsgáztató tekintettel a traktorosok, amikor Irma bejelentette, hogy ő is traktort kér. Azóta már sokszor bebizonyította, hogy mestere szakmájának. Ott volt, ha szántani kellett, ment, ha a takarmány várt behordásra, nyáron pedig segédkombájnosként dolgozott, hogy segítsen a gabonabetakarításnál. A tél folyamán a lányok, asszonyok az ő példáját követték, amikor a Földművesasszonyok Téli Iskolája keretében jelentkeztek a traktorvezetői tanfolyamra. — Most már semmi különösebb kívánsága nincs ? — A munkámmal kapcsolatban csak annyi, hogy nagyobb gépjavítások nélkül, gyorsan learathassunk. A többi meg... Sok lemezem van, csak nincs hozzá lemezjátszóm. Szeretném minél előbb megvenni. De mint az eddigiek, ez a kívánság sem megvalósíthatatlan. ACSISZ- ben meg, ahol pénztáros vagyok, az volt a bajunk eddig, hogy nem volt megfelelő helyiségünk, ahol találkozzunk. Most már van. A szövetkezet azt is felépítette. Ilyen jó nekünk, mai fiataloknak. Ha jót akarunk, minden kívánságunkat teljesítik. H. E. I I HETÉN Y: A hetényi szövetkezetben az asszonyok és a lányok végzik a növénytermesztési munkálatok túlnyomó részét. A huszonhárom tagú kertészeti csoport Szabó József és Markacz István kertészek irányítása mellett áolgozik. Szorgalmas munkájukat bizonyltja, hogy eddig 66 340 áarab karalábét és 51 ezer fej salátát adtak át a felvásárlási üzemnek. Markacz Pista bácsitól megtudjuk, hogy sok gondot okoz az egyes munkálatok gyors elvégzése, hiszen a kertészeti tennivalókkal egyidőben a cukorrépa és a kukorica kapálása is az asszonyokra vár. Ezért kénytelenek úgy beosztani a munkát, hogy reggel és este a határban, napközben a kertészetben Irtják a gyomot, lazítják a talajt. Szabó Gábor, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke is elismeréssel nyilatkozik a hetényi asszonyokról. Markacz Pista bácsival egyetértenek abban, hogy Fonód Rozália, Szabó Eszter, Gál Jusztin, Csintalan Irén, Kis Eszter, György Margit, Csintalan Ilona, Rancso Zsuzsa és Fóris Margit tartozik a legszorgalmasabbak közé. De a többiek munkájával is elégedettek. A dohánykertészetben Herényi 4 Lajos irányítja az asszonyok munkáját. Az elmúlt évben, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a dohánynak, 300 koronával túllépték az egy hektárra tervezett bevételt. Itt Tornóczy Margit, Szabó Eszter, Szú Eszter, Hencz Erzsébet, Gál Ilona, Csintalan Gizella, Hencz Mária, Berták Ilona, Magyar Eszter, Dékány Mária, Horváth Eszter, a CSISZ tagok közül pedig Szú Gizella, Gál Magda, Farkas Margit, Csík Irén és Kocsis Margit dolgoznak a legjobban. (Andriskin József, Komárom.) TORNALJA: Szegediné a tornaijai ÁG borjúgondozója. Ez azonban még nem volna ok arra, hogy írjunk róla, hiszen minden szövetkezetben, állami gazdaságban találhatunk állatgondozókat. Szegediné Sajószárnyán lakik, ami nincs ugyan messze — csők néhány kilométernyire Tornaijától, de neki és férjének ezt a néhány kilométernyi utat naponta kétszer meg kell tennie. Hajnalban indul, hogy időben odaérjen a gazdaságba, ahol már éhesen várja a 42 darab gondjaira bízott borjú. Annak, hogy lelkiismeretesen ellátja az éhes állatokat, beszédes bizonyítéka az átlagos napi súlygyarapodás, amely eléri a 80 dekát. Ez a nagyszerű eredmény az oka, hogy Szegedinéről elismeréssel beszélnek az egész járásban, hiszen valóban példát vehet róla minden állatgondozó. (Okos József, Tornaija.) BAJCS: Az állami gazdaság szőlészetében 62 asszony dolgozik. 10 hektár szőlő nyitását, metszését végzik szorgalmasan és közben még IS hektár cukorrépa gondozását is vállalták. Boldizsár Erzsébet, Nagy Ilona, Stefankovics Erzsébet, Hegedűs Irma jó munkájával példát mutat a többi dolgozónak is. (Psenák József, Bajcs) MARCELHÁZA: Téglás Irén csak az elmúlt évben fejezte be kitűnő eredménnyel a kilencéves középiskolát és az idén már a marcelhdzi szövetkezet egyik kertészeti csoportjának a vezetője. Még nem is töltötte be a tizenhat évét, mégis felelősségteljes munkát bíztak rá. Szorgalma, ügyessége, jó munkája a biztosítéka annak, hogy továbbra is úgy teljesíti a feladatát, mint eddig. A marcelhdzi kertészet ugyanis idáig 300 ezer korai salátát, 600 ezer darab karalábét adott át a közellátás céljaira. (Trenka Tibor, Marcelhdza) VÁGSELLYE: A földművesszövetkezet kertészeti csoportjának női dolgozói az idén már 16 ezer karalábét, 20 ezer csomó hagymát és 7 mázsa uborkát adtak a közelid tdsnaк. Baluska Mária, Darázs Mária, Mészáros Anna, Hucskó Irén azonban nemcsak itt, a zöldségtermesztésben dolgoznak, a határi munkákból is kiveszik a részüket. Személyenként ISO ár kukorica és 50 ár cukorrépa gondozását is vállalták. (Psenák József, Vágsellye) .