Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-03 / 7. szám

Szlovákia asszonyai 1957 óta nagy utat tettek meg mind a kulturális, mind a szakmai fejlődés terén. S ezt az örvendetes tényt kívánja részletesen értékelni a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága által Bratislavában összehívott nők szlovákiai konferenciája ez év április 20—21-én, ahol kitűzi munkánk irányát és célját az elkövetkező időre.

Kommunista pártunk XII. kongresszusa új fejezetet nyitott hazánk, s a nők fejlődésében is. Hogy ezeket az épitö feladatokat teljesíthessük, szükséges, hogy a nők teljes tudásukkal vegyenek részt szocialista hazánk építésében. Ennek elsődleges feltétele, hogy asszonyaink elnyerjék szakképzettségüket és még több asszony kapcsolódjon be a társadalmi és ellenőrző munkába.

Sokszor tapasztaltuk, hogy asszonyaink nagyon sok esetben nem élnek jogaikkal, és az üzemekben nem vesznek részt a termelő értekezleteken. Pedig a termelő erők nagy részét éppen ők képviselik. így van ez a közszolgáltatási üzemek vagy a napközik bevezetésével is. Habár a nők tudják, hogy joguk van rá, mégis hagyják, hogy a házi munkától megszabadító szolgáltatásokat mostohagyermekként kezeljék.

A nők szlovákiai konferenciája egybeesik a szakszervezeti kongresszus, a nők országos konferenciájának és a Nők Világkongresszusának előkészületeivel. Ezért fontos, hogy a nőket és anyákat érintő valamennyi problémát megtárgyalják az üzemi gyűléseken, a falvakon, a nők nyilvános gyűlésein, ahol egyúttal megválasztják a konferencia küldötteit is.

Jó tehát, ha elgondolkozunk felette, mi is az, ami még hátráltatja a nőket abban, hogy törvényes jogaikkal élve elfoglalják helyüket a vezetésben olyan arányban, mely őket munkájuk nyomán megilleti. Ha ez a szakképzettség hiánya, mi mindent kell tenni, hogy megszerzésére idejük legyen. Elégtelenek a szolgáltatásoki Hogyan lehetne megszervezni? Félnek a nők a felelős állásoktól? Milyen módon lehetne a kultúrnevelést javítani? Lenézik a nők munkáját falun, nem tekintik a férfiakkal egyenrangú munkásnak? Vizsgáljuk meg azt is alaposan, miért. S mindezt jegyezzék fel a konferenciára küldött képviselőjüknek, hogy vitafelszélalása az egész falu, illetve az egész üzem asszonyainak problémáját tükrözhesse. Ilyen problémákról írjanak kedves olvasóink szerkesztőségünknek is, hogy ezeket továbbíthassuk a konferenciát vezető felelős személyiségeknek.

Ezen a kongresszuson választják majd meg a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága plénumának és elnökségének tagjait. A kétnapos konferencián megtárgyalják mindazon kérdéseket, melyek asszonyainkat érintik. Ezért nagyon fontos, hogy minden asszony aktivan részt vegyen a konferencia előkészületében, hiszen a mi érdekeinkről van szó.

Távoli kapitalista vagy gyarmati országokból érkező látogatóink ámulatba esnek, ha hallják, hogy nálunk a nők bármilyen funkciót betölthetnek s be is töltenek, s mindezt alkotmányunk biztosítja.

Ez igaz, de nekünk végre meg kell tanulnunk ezt az adott jogot élvezni is. Azt a női egyenjogúságot, amelyért a világ valamennyi haladó asszonya évszázadok óta harcolt, sőt rengeteg vért is ontott.

A mi asszonyainknak munkájukban, a társadalmi életben s úgyszintén a családban is teljes egyenjogúságot kell élvezniök, mert csak így tudják alkotó erejüket teljesen szocialista hazánk építésének szentelni. Hogy ez mikor valósul meg mindenütt, ez senki számára sem lehet közömbös.

SZARKÁNÉ-LÉVAY E.