Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-08-22 / 17. szám

Б házsorok helyén 10 évvel ez­előtt még szántóföld volt. Füstös Gábor emeletes házat épít magának, ezzel cáfolja meg a régi közmondást, — hogy a kőművesnek nincsen háza. Amint a virágot elrendezi az dívá­nyon, háromszor is visszatekint az ajtóból, úgy gyönyörködik benne. Tavaly költöztek az új lakásba, de azóta még úgyszólván minden nap van minek örülni. .. Ha a kertben kinyílnak a rózsák és a verandára felfutó virág kelyhet bont, vagy amikor új bútor kerül a lakásba. Legjobban a szép nagy konyhaszek­rényt kedveli — közben elpirul, ami­kor rajta kapja magát, hogy ki s be tologatja a fiókokat. Kislánya a rádiót nyaggatja. — Még elrontja a haszontalan, - pedig még csak tegnap hozta haza az apja a városból. A régi kis rádió kikerült a nyári konyhába, már nem illett a bútorok közé. A ház előtt pöfögve megáll a traktor — persze az az ember megint itthon felejtette a cigarettatárcáját. Felkapja az asztalon heverő tárcát és siet lefelé a lépcsőn. A traktor tovább pöfög. Nem, nem a férje, hanem a fiatal Mészáros Róbert hozott meszet a vakoláshoz. Le is ugrik fürgén a traktorról, hogy kaput nyisson, miközben a szomszé­dok vidáman élcelődnek vele. — Ejnye, ejnye, mikor hozod már az asszonyt, hiszen maholnap kész a ház. — Hja, a házépítés egy évig tart, az esküvő meglesz egy nap alatt válaszolja. Gécziné szinte szükségét érzi an­nak, hogy valakivel szót váltson. A cigarettatárcát kezében szoron­gatva, átmegy a szomszédba, Géza sógoráékhoz, — ahol az udvaron élénk beszélgetés folyik, mert összejött egy pár koma, hogy a kölcsönös segély­­nyújtás keretén belül megnyiratkoz­­zanak. Megáll az udvaron, elnéze­geti a festő munkáját, aki éppen a verandát festi. Sógornője nem sokat szól. Inkább a gyerekek körül fogla­latoskodik. Több mint tizennégy éves ellentét ez. Még akkortájt fakadt, amikor az ifjú Géczi Bálint feleségül vette. Az idősebb fiú felesége már bennfentes volt a házban, ahol bi­zony három asszonynak egy kony­hán főzni, nem volt valami nagy öröm, s az elfojtott bosszúság nagy­ságát legtöbbször a serpenyő-tolo-A HATALMAS LÁNG EGY SZIKRÁJA Ki tudja? — Alexander Márkusnak talán Ivan Olbracht örökszép regényének, a Proletár Annának hősnője jutott eszébe, mikor megismerkedett a rokonoknál cselédként tartott fiatal lánnyal, hogy első perctől kezdve Hónának szólította. A lányka tanulni szeretett volna, hogy majd ő is tanítson. — Vigyázz, ez a fiú kommu­nista — figyelmeztették Hankát, — s a kommunista az rosszabb, mint egy gyilkos! Kommunista, gondolta magában a tapasztalatlan lány, kár érte. én meggyőzöm, megmentem őt... Aztán Markus megtudta, hogy a lány tovább akarna tanulni és elhatározta, hogy segíteni fog neki. A fiatal középiskolai tanár a harmincas évek elején már kiforrott, harcos kommunista volt. Mint ilyennek, nem kerülhette el figyelmét a nők alárendelt helyzete, nemcsak a társadalomban, hanem a házasságban is. És amikor a két fiatal barátsága szerelemmé, majd házassággá érett, akkor sem feledkezett meg ígéretéről, hogy fele­^ A súlyos beteg asszonynak még a kórházi ^ ágyon sem hagyott nyugtot Mach kommu­nistaellenes rendőrsége. Az úgynevezett szlovák állam irattárában talált képen Markus elvtársnő még arcán viseli a kín­zások nyomait . . . Markus Hana emlékezik. Rózsa és gyermek, ez dísze. ségéből magához és Pártjához méltó élettársat nevel. Nehezen élt a két fiatal ember. Bár MarkuS tudását mindenütt elismerték, egy iskolában sem volt sokáig maradása. ,.Kommunista”, sütötték rá a bélyeget, s máris mehetett tovább. Munka után járt, hogy valahogy élni tudjanak és segítem az arra még jobban rászoruló elvtársokon. Vendég­látó ház volt a MarkuZ-ház, ahol nem egy fiatalt nyertek meg az eszmének, amelynek mindketten egy életre elkötelezték magukat. Ezért hót azon igyekezett, hogy társából jó harcost neveljen, aki ha kell, nélküle is megállja a helyét. Ez az idő hamar be is következett. 1938 október 9-én az uralomra jutott faszisztáknak első tényke­désük volt, hogy Szlovákiában betiltották a Kom­munista Pártot. A házaspár rögtön bekapcsolódott a földalatti mozgalomba. MarkuS irt, szervezett és agitált, mindenütt Honával az oldalán. 1939-ben mind­kettőjüket elfogták. Az illegalitásban élő kommunisták helyzete 194 I után egyre nehezebbé vált. A klerofasiszta rendőr­ség hajtóvadászatot indított mindenki ellen, akiről csak feltételezte, hogy valami köze van a kommu­nizmushoz. A fasiszta újságok tele voltak a „nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom