Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-04 / 7. szám

4 Ш?Е4 МШбШГШШ leérkezett a tavaszi munkák ideje, az az időszak, mikor a földeken csodálatos átalakulások mennek végbe. Ezeket a „csodákat" mi em­berek valósítjuk majd meg, mégpedig azért, mert magunk elé tűztük azt a feladatot, hogy Csehszlovákiában az egy lakosra eső évi élel­miszerfogyasztást a következő mennyiségre emeljük: 90 kg hús (ma ez kb. 58 kg-ot tesz ki), 26 kg zsiradék (most 17 kg), 331 liter tej, 275 tojás, 275 kg gyümölcs és zöldség, 108 kg burgonya, 40 kg cukor, 100 kg liszt és liszttermék. Más szóval a napi kalória-érték 36I2-öt tesz majd ki. E feladatok teljesítésében hatásos segítőtársnak bizonyult a kémia, mely már ma is, a jövőben pedig még fokozottabb mértékben lénye­gesen megkönnyíti a mezőgazdasági dolgozók munkáját, hiszen a ké­mia az utóbbi időben, szinte forradalmi fejlődésről tesz tanúságot. Miben segít Ha poliamid-lapokkal takarjuk be a zöldség- és paradicsom ágyakat, uborkát, melyek nagyon érzékenyek a késői, május reggeli fagyok iránt, nem éri károsodás a növényeket. A fiatal fák és bokrok nagyon jól érzik magukat a poliamid-zacskókban. Ez az áttetsző védőburok óvja őket a hidegtől és a perzselő napsugaraktól, amellett a növények nem szenvednek sem levegő-, sem világosság-hiányt. Vagy mit szóltok a plasztik raktárakhoz? A teherautó egyenesen a földekre szállítja az összerakható, plasztik anyagokból álló panelokat, melyeket nem egész negyven perc alatt fölállíthattok. Ezek az „épüle­tek“ néhány hektárnyi területen megvédik a veszélyben lévő érzékeny növényeket. Ismeritek a plasztik anyagokból készült csővezetékeket? Fokoza­tosan felváltják a víz- és tejvezeték csőhálózatát. Nagyon könnyűek, rozsdamentesek, nem kell őket gyakran kicserélni. Nagyon érdekesek La mezei keskenyvágányú vasutak plasztik sínpárjai, melyeken kukoricát, »agy cukorrépát szállítanak a cukorgyárakba. A munkát nagyon meg- Kpnnyítik a plasztik anyagokból szerkesztett könnyű kocsik, a marha­­állomány itatói és a növényházak. (A poliamidból álló plasztik lapok átengedik a nap ibolyántúli sugarait és több világosságot engednek át, HHLa klasszikus üvegből készült melegágyak.) A plasztik anyagok rendkívül rugalmasak, könnyűek, praktikusak és elpusztíthatatlanok. Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a mezőgazdasági gépek, traktorok, kombájnok szerkesztői mind­­gyakrabban cserélik ki a fémalkatrészeket plasztik anyagból készül- Hrekkel. Ennek következtében csökken a gépek súlya és természetesen ^kevesebb a hajtóanyag-szükséglet is. Nem is olyan régen, Nyugat-Csehországban megkezdték a plasz­tik csomagolóburkok gyártását. Most már nemcsak limonádé, hanem tej csomagolására is szolgálnak. Előnyük, hogy nagyon könnyűek, nem törékenyek, kezelésük egyszerű. Ajánlatos volna, hogyha a kö­zeljövőben bevezetnék a vékony, erős plasztik zacskók gyártását, melyek bizonyára jó szolgálatot tennének a káposzta, hús, bor, zöldség és gyümölcs csomagolásában. A kémia segítségével eredményes harcot vívhatunk az időjárás sze­szélyeivel. Nagy szárazság idején elég lenne a felhőkre száraz jeget szórnunk — 100—300 gramm is megteszi — hogy 100 tonna esőt kapjunk. A meleg felhőket esőre kényszeríthetjük hang által is, még­pedig úgy, hogy a hang-generátorokat ráirányítjuk a felhőkre, a hang rezgésbe hozza a felhők apró részeit, melyek aztán „könnyezni“ kezdenek. Hasonló eljárást alkalmazunk majd a sűrű esőfelhők szét­­hajtására is, mikor a föld már elég esőt kapott. Jó hatásúak a kombinált műtrágyák is, így egyszeri trágyázással a növény mindazon tápanyagok birtokába jut, melyek fejlődéséhez szükségesek. Ezek a műtrágyák elegendő mennyiségben tartalmaznak nitrogént, foszfort és káliumot. Vegyészeink alapos vizsgálat tárgyává teszik a „stimulációs (serkentő) anyagok“ alkalmazását, amelytől a búza 16 %-os, a kukorica 29 %-os terméshozam-emelkedését várják. Egyre nagyobb teret hódít Az ústeci vegyészek 1957 őszén feladatul tűzték maguk elé, hogy segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak a hektárhozamok növelésében. Mégpedig úgy, hogy fokozzák a műtrágyák gyártását és a vegyszeres gyomirtók, előállítását. Dr. Vodák és dr. Szilágyi megkezdték a kuta­tást. Olyan vegyi anyagot kellett előállítaniuk, amely a kétszikű gyom­féléket elpusztítja, a gabonafélékre azonban nincs káros hatással. Fontos, hogy ennek az anyagnak alacsonyak legyenek az előállítási költségei, azonban ne növekedjenek a gabonafélék termelési költségei és, hogy gyenge oldat formájában is hatékony legyen; a gyomfélék ne csak a föld felett, hanem gyökerestől kipusztuljanak. így jött létre a laboratóriumban az a fehérszínű vegyszer, amelynek vízzel hígított oldata a várakozásnak megfelelően elpusztította a kísér­leti gyomnövényeket. A vegyszer az Agrion nevet kapta. Még a tavasz beköszöntése előtt átállítottak négy, Dynocid-gyártó berendezést azt Agrion előállítására. És az első négy tonna Agrion csakhamar megkezdte kísérleti útját a termőföldeken. A különböző körülmények között kipróbált új vegyszeres gyomirtó kitűnőnek bizonyult. Ma már vegyiparunk annyi Agrionnal rendelkezik, hogy országos méretben is lehetővé válik vele a gyomirtás. Az idén gabonaféléink 30 százalékát gondozzuk Agrionnal, harmadik ötéves tervünk végén pedig több mint 60 százalékát fogjuk. Ez hektáronként négy mázsával magasabb hektárhozamot jelent. Matematikusok, érdemes kiszámítani, hogy ez mit jelent... Nemcsak a gabonaféléket. Vegyészeink kitűnő eredményei sokszor elérik — nemegyszer még túl is szárnyalják — a világszínvonalat. Például vegyszeres gyomirtónk, a Dikotex alkalmazásával kiküszöbölhető a len kézi gyomlálása. Ha alkalmazásán kívül a vetőmagot még Hermal L. vegyszerünkkel is csávázzuk, akkor a vetőmag és a kikelt növény egyaránt védve van a kártevőiből és a hozamok 25 százalékkal növelhetők. Ma növényeink 30 százalékát gondozzuk ezzel a módszerrel. Országos méretben ez 30 millió korona jövedelmet jelent. Nem görnyedünk a cukorrépa mellett Ez most még csak a kezdet. De már az is olyan, mint a varázspálcáról szóló mese. Nemcsak nálunk, hanem az egész világon a cukorrépa közt tenyésző gyom vegyszeres irtására irányul a vegyészek kutatásának legnagyobb igyekezete. Olyan vegyszeres gyomirtóra van szükség, amelyet közvetlenül a cukorrépa elvetése után hintenek szét a termő­­területen. A gyommagvak apróbbak és a föld legfelsőbb rétegeiben helyezkednek el. A cukorrépa magvai nagyobbak és mélyebben fek­szenek. Ezért a gyom kel ki hamarább. Azt pusztítja el a vegyszer, a később kikelő cukorrépának már nem árt. Ha tehát a gyom vegysze­res irtásán kívül még szovjet módszer szerint koptatott (egycsírájú) cukorrépamagot vetettünk, nemcsak a kapálást, hanem az egyelést is kiküszöbölhetjük. A harmadik ötéves terv végére — vegyészeink vállalása szerint — nagyobb mértékben alkalmazhatjuk majd ezt a vegyszeres gyomirtót is. A kémia teret hódít mezőgazdaságunk minden területén. Alkalma­zásával növekszik a munka termelékenysége, a termelés, csökkennek a termelési költségek és az emberi munka. 1965-ig a növények fejlő­dését meggyorsító szerek gyártását 34 százalékkal, a foszforos műtrá­gyák gyártását pedig 18 százalékkal növeljük. A harmadik ötéves terv végén minden hektár mezőgazdasági területre 133,5 kg tiszta tápanyagot adunk, ami a mai tápanyagadag kétszerese lesz. Vegyiparunkra tehát nem kis feladatok várnak. Rymarevié V. Altmansky és P. Kettner : О c <-£ A sertések hizlalása a magángazdálkodás idején kizárólag az asszonyok hatáskörébe tartozott, mely megerőltető munkát jelentett. Erről azonban felesleges írni, ezt minden falusi asszony ismeri. Ma már más időket élünk. A szövetkezetben bevezettük a malacok nagyüzemi hizlalását, minden megerőltető munkát gépesítünk. Ahol mór megkezdték a gépesítést, ott elmondhatjuk, hogy a sertések ,.önkiszolgáló” módon gondoskodnak magukról és a hizlalás kézi munka nélkül valósul meg. Mint mindenbe, ami újat és forradalmit jelent, az állami gazdaságok is bekapcsolódtak és bevezették a sertések automatizált nagyüzemi hizlalásának módszerét. Néhány példával szem­léltetjük, hogyan megy végbe ilyen művelet az olomouci állami gazdaság Új Udvar nevű farmján. Képzeljünk el egy könnyű anyagból összeállított nagy csarnokot, mely felülről kapja a világosságot. A csarnok közepén, az előírt magasságban folyosó fut végig a gondozó számára, aki innen ellenőrzi az etetési folyamatot. Lent, a folyosó alatt vannak a tartályok a száraztakarmány számára. Minden sertés elkülönített ketrecben jut az élelemhez. A sertések nagyüzemi h,zlalása kézi munka nélkül A tartályok aszerint töltődnek meg, milyen étvá­gyuk van a sertéseknek. Az etetőnek csak az a gondja, hogy felnyissa, vagy elzárja a tartályok ajtaját. Ha a malacok jóllaktak, félrevonulnak az úgynevezett ,,hálószobába”, ahol száraz, meleg szalmán átadhatják magukat a tétlen szunnyadás­nak. A padló szigetelve van és a malacok saját testük melegével tartják az egyenletes hőmérsék­letet. Az etető-helyiség betonból készült,ide torkoll­nak a ketrecek, a sertések itt oltják a szomjukat is. Italuk savóból, esetleg lefölözött tejből áll. Mivel a helyiségben hideg van és a levegő párás, ez szükségletre ingerli az állatokat. Mikor ez megtörtént, a sertések maguk keresik fel a meleg nyugvóhelyeket. Most működésbe lép az önműködő lapát, mely a csarnok végébe gyűjti össze az állati ürüléket. A gondozó vízzel lezuhanyozza az etető­­helyiséget és a csarnok újból tiszta. Ebben az etetőben évenkint 2400 sertést hizlal­nak. A gépi berendezés költsége egy sertésre átszámítva 586 Kis-t tett ki. A malacok napi súlygyarapodása 0,44 kg. A Novy Dvúr-I automatikus sertéshizlalda egyik rés». Font láthatjuk a gondosé számára létesített A nedves eleség elákéssftése a Znojmo melletti rasovlce nevű szövetkezetben. A kész keverék tartályokba folyik, Innen szivattyú segítségé»! ve­zetik a vályúkba. Fényképezte: Vladimir Lämmer A sertések száraztakarmánnyal történő etetése megkívánja, hogy a szövetkezetek elegendő gabo­nával rendelkezzenek, elég korpájuk legyen. De a szövetkezetekben sok a különféle hulladék, melyet nagyszerűen fel lehet használni a sertések hizlalására. Ezért alakultak a nagyüzemi hizlal­dák. melyekben elöljáró szerepet játszik a kásás keverékek automatikus etetése. Ezt a keveréket különféle takarmány-anyagból állítják össze: főtt vagy silóburgonyából, korpából, savóból, tejcsarnoki lefölözött tejből, takarmányrépából és minden takarmányféleségből, ami elősegíti a serté­sek fejlődését. Ma már sok helyen bevezették az erjesztős takarmányt, mely nagyon jól bevált és szép eredményeket hozott. Ehhez hasonló nagyüzemi hizlaldát létesítettek Znojmóban is. Lényegében ugyanaz, mint az elő­zőkben leírt hizlalda, csupán abban különbözik, hogy az automatikus etetőket lecsapódó fedelű tálak helyettesítik a kásás keverék számára. Ezeket a tálakat szintén automatikusan töltik, de eltérő elgondolás alapján. A kásás keveréket központi előkészítőben egy nagy keverőkádban készítik, ahol mindent jól összekevernek és fel­melegítenek. A kész kását fogas szivattyúk szállítják a ma­gasban levő tartályokba. Ezekből a tartályokból folyik aztán az élelem az etető-tálakba. Ha ezek megtelnek, a fedő lecsukódik, ha a tálak kiürülnek, újból megkezdődik az étel adagolása. A gondozók diszpécser-pultról irányítják a mű­veletet különféle gombok segítségével. Ezek a különféle megvilágítású gombok adják tudtul, hogy a tálak üresek-e, vagy töltésre szorulnak. Amint látjuk, az így megoldott nagyüzemi hizlal­dában elmarad a megerőltető emberi munka, mely csupán a berendezések irányítására és az állatok felügyeletére korlátozódik. A munkatermelékeny­ség összehasonlíthatatlanul nagyobb. A szokásos etetési 'módszerrel egy-egy nő 20—40 sertést gondoz, ma egy etetőre két műszakos beosztás mellett 300, sőt még több sertés jut. A termelé­kenység tehát tízszeresére emelkedett. Érdemes elgondolkoznunk az új technológiai eljárás felett. JOZEF LASKOT 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom