Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-04 / 7. szám
1 i ónnak dolgok, amelyek minden körülmények között érvényesek. Ilyen többek között a nők életkora. Senki sem szívesen vallja be húszegynéhány fölött, hogy hány tavasz, nyár szaladt el fölötte. Még akkor sem, ha olyan fiatal, mint a budapesti „Agrotröszt" igazgatónője, Szántó Györgyné. Ha társaságban találkoznék vele és nem tudnám róla, hogy az egész ország mezőgazdasági gépeinek ügyét tartja kezében, jóval kevesebbnek vélném koránál. Azonban hivatalában látogattam meg, mégpedig olyan munka közben, amely nagy felelősségtudatot, komoly élettapasztalatot feltételez: tizenhét vállalatának ezévi beruházási tervét, és a távlatokat beszélte meg munkatársaival — akik valamennyien férfiak. Ki ismerné fel benne a hajdani csepeli munkás lányt? Az egyszer hopp, máskor kopp gyermekkor tulajdonosát, akinek álmai hosszabbra nyúltak, mint az éjszakák, és mindig ki akart törni о társadalmi ranglista neki adott sorából. Négy polgári — ennyi jutott számára a szülői adományból, de ennél többet nem engedett volna a tórsadálom sem, mondván: minek egy fuvaros lányának gimnázium, továbbtanulás? Menjen gyári munkásnak. Találgatjuk mi lett volna belőle, ha megkezdett útján megy az élete, s fiatal lányként nem jön el az a tizenhét év előtti tavasz, amely elsöpri az előítéleteket, rangot ad az addig rangnélkülieknek: emberi méltóságot. — Mi lett volna belőlem? — kérdti, s a múltban próbálja folytatni, — 1945-ben. — Beállók egy gyárba .. . Ha olyan valaki jön, aki vállalja velem a szegénységet, férjhezmegyek és . . . és élem a többi szegényasszony életét. Nagy variációk nem lettek volna. Ez az elképzelt élet még a legsimább, — a proletárasszonyok százezreinek hajdani távlata. A tizenhét évvel ezelőtt fiatal nő „eszmei szabadságlevélleT', nyitott sorompókon át indult egy vágyait befogadó, neki termett új világba. Csepel és Pest még bombaroncsolt, sebektől sajgó utcák, házak színtere. A jövő útjából \még el kellett lapátolni a törmelékeket, még újjá kellett építeni a várost. És ahogy százezrek tették akkoriban, lapátot fogott, talicskával romot takarított, s fizetség nélkül, de sorsot alakító elszántsággal segített eltűntetni a háborús nyomokat. Egy ideig tisztviselősködött, aztán asszonyfejjel tanulni kezdett. Hamar kivált társai közül, s különféle megbízatások teljesítésével felkeltette maga iránt a figyelmet: nehéz helyzetekben számítani lehetett rá mindig. Az ötvenes évek elején, amikor a mezőgazdasági gépellátás még szervezetlen volt, 18 férfi után, ő vállalta el mostani vállalata elődjének megszervezését. Akkor még az ország parasztságának elenyésző százaléka volt csak termelőszövetkezetben és Szántó Györgynének elsősorban az egyénileg gazdálkodók gépi ellátását kellett biztosítania. Rá várt az a feladat, hogy a majdani szövetkezetesítésig felmérje, milyen gépből mennyire van szükség. Napról-napra meg kellett birkóznia a feladatokkal, s e küzdelmek egybeestek a női egyenjogúság kiverekedéséért folytatott harcával. Irányító munkája mellett elvégezte a közgazdasági egyetemet, s miközben munkájában is helytállt, nőtt a tekintélye mások előtt. Amikor a mezőgazdaság kollektivizálása befejeződött, vállalata az ország egyik legnagyobb vállalatává nőtt. Már nem a kisparasztok gépi ellátását kellett megszerveznie, hanem a nagyüzemi mezőgazdaságét. Amikor a múlt év végén, három, — az ő vállalatához hasonló — mezőgazdaságot ellátó vállalat egyesült, mindenki természetesnek tartotta, hogy ő legyen a nagy tröszt vezetője. A földművelésügyi miniszter, Losonczi Pál elvtárs, aki nemrég még egy nagy termelőszövetkezetnek volt az elnöke, szintén dicsérőleg nyilatkozott Szántó Györgynéről. Aktív termelőszövetkezeti elnökök fordulnak hozzá bizalommal ma is, ha gépet, vagy gépeket szeretnének, s aratáskor ajándékba küldött búzakoszorúktól illatos a szobája. izenhét tavasz után Nyuglaíltlan kísérletező. Voltak vidékek, ahol tiltakoztak az esőt permetező gépek ellen. Élőszóval hiába érvelt Szántóné a többte melés lehetősége mellett, a szövetkezetek féltek a gépvásárlással »járó kiadósoktól. Gondolt egyet: ingyen küldte le a vízszivattyúkat, s azt mondta: „Őszig használják, s ha nem tetszik, adfolCTvissza". — Valamennyi termelőszövetkezet megvásárolta az öntöző-berendezéseket. Igazi, modern vezető, aki gépek nélkül nem tudja elképzelni az ember jövőjét. Ha falun, termelőszövetkezetekben jár, olyan helyen, ahol kevés a munkaerő, mindig számításokkal érvel. Magánéletében szerény, feleség és anya. Kislánya csaknem anynyi idős, mint a szabadság — tizenhat múlt. Már csak elbeszélésből tudja követni anyja keserves lánykorát. Számára történelemkönyvből tanulandó iskolai anyag mindaz, ami tizenhét évvel ezelőtt volt. És csodálkozik: miért ne lehetett volna régen is igazgató egy nő? Édesanyja személyes emlékeinek elmondásával igyekszik kiegészíteni a történelemkönyvet... SZEMES PIROSKA az ország fővárosában, Szaigonban keres most híveket. Erőszakkal már sikerült is neki beöltöztetnie az első ,,önkéntesnőket’’. A bábparlament ,,nagy lelkesedéssel” szavazta meg törvény - javaslatát, amely szerint a szaigoni nyilvános házakat becsukják, s lakóikat katonai szolgálatra kötelezik. A nyilvános házakban 2000 szerencsétlen nő sínylődött, akiket valamikor rabszolgaként adtak el hozzátartozóik. Hogy igen kétes értékű testőrséget fognak képezni Nu fővezérnő számára — nem kétséges. ALGÉRIA A gyilkosság mindennapi eseménnyé vált Algírban. Még a francia-algériai megállapodás nyilvánosságra hozatala után is tömegestől gyilkolták az algériaiakat az OAS tagjai. így vesztette el a fiát egy öreg. magatehetetlen algíri édesanya is. Kis kocsmájuk volt egy elhagyatott csendes utcában Tirechéknek, ahol olcsón és jól lehetett étkezni. Az üzletet a fiától 30 éves Acheme vezette. Egy szép napon, amikor éppen ebédet szolgált fel a közeli szálloda alkalmazottainak és néhány idegennek, akik betévedtek hozzá, egy fiatal ember lépett be, akit úgy látszik Acheme azelőtt soha sem látott. A férfi elővigyázatosan — minden sietség nélkül hozzálépett az arabhoz, kihúzott a zsebéből egy revolvert s gondosan célzott. A négy lövés Acheme fejét találta. A merénylő még fegyverrel a kezében az ajtóhoz sietett és eltűnt az utca forgatagában. A vendégek kiáltozására néhány perc múlva megjelent a rendőrség s körülzárták a bejáratot. A tömeg közben vagy 100 főre nőtt az ajtó előtt. Voltak közöttük fiatal arabok, iskoláslányok, egy kövér esőköpenyes francia... A felháborodás legkisebb jelét sem mutatták. A gyilkosságok, a terror, a jogtalanság szörnyen elfásította már őket. Mintha a borzalmas merényletek és gyilkosságok nem is őket érintenék! Azaz mégsem \ Az át ellenben álló ház harmadik emeletének egyik ablakában megjelent Acheme édesanyja. Kétségbeesetten tárta ki karját a szemben levő kocsma felé, de valaki hátulról visszarántotta. Újból megjelent az ablakban és egy rekedt, fájdalmas kiáltással a járdára zuhant. Egy órával a gyilkosság után a halottas kocsi együtt szállította el az anyát a fiával. (es) 7
