Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 1. szám
Szokatlan élénkség uralkodott azon a Januári fagyos reggelen a Lubochna környéki állomásokon. A naptár az 1921-es évet jelezte. A nehezen lihegő személyvonatokból ünneplőbe öltözött férfiak, elvétve nők szálltak ki. Látszott rajtuk, hogy о környezet új és ismeretlen számukra, de ez nem zavarta őket. A széltől cserzett arcú hegyi lakók, a magyarlakta alföld, a köztársaság keleti sarkának és német bányásztelepüléseinek munkásai mintegy jelszóra tartottak egy cél felé: a lubochnai Kollár-házba. Az, aki olvasni tudott arcukból, feszült tekintetükből és határozott járásukból sok mindent megtudhatott. Az már nemcsak a kemény léptű vrútkyi Juraj Siasnyt látta, de mögötte mindazokat, akik őt ide küldték és a búcsúzó kézszorftásnál még egyszer eszébe juttatták Kysuea vidékének nyomorát, a munkanélküliek reménytelenségét, az anyák kétségbeesését, az urasági ostor fájós helyét..A zvoleni Frantiiek Веско után mintha a vasúti műhelyek munkásainak sötét, szénporos tömege menetelne, a fűtők akiknek bőre alól már ki sem tehet mosni a szénport és szemükben oithatatlanul ott lobog a mozdony lángjának fénye, s_ mögöttük az örökös mosástól kimart kezű feleségek, gyermekek sora, akik hosszú heteken át nem is látják apjukat... Százötvenhárom hasonló eseményt olvashatott ki a nők és férfiak szeméből az, aki ezekből a szemekből olvasni akart és tudott. Mert 149 delegátus tartott a luboehnoi konferenciára a negyedmillió szervezett proletár küldötteként. Csakhogy mások is készültek erre a konferenciára ... Sőt, egy nappal korábban érkeztek Lubochnára. A szolgálatos csendőr helyiségében parancsolóan berregett a telefon. Türelmetlenül, áthatóan és mogorván, mintha az a néhány másodperc is zavarná, amíg felveszik a kagylót. Alig emelte fel a csendőr, máris rendelkezések és parancsok özöne zúdult felé.- A parancsnokság bekzél... A rybárpolei készültségre számíthatunk? intézkedjen a megbeszéltek alapján. Január 15-én 6 óra nulla perckor mindnyájan Lubochnán legyenek. Ne feledjék, hogy mindez Pivko főszolgabíró szóbeli intézkedése és személyes kívánságára történik. Nos tehát, tartsák magukat, hűk, ne legyenek álomszuszékoki Végei — A csendőr letette a kagylót. Természetes, hogy felkészültek. A fegyverek rendben vannak, a hangulat jó, örüljenek csak a vörösök Lubochnának, ők mqjd ellátják a konferencia baját! A szófogadó szolga ugyanúgy gondolkodott, mint felettesei. Mint például Skyíák parancsnok, aki ugyancsak a konferenciára készült. A lubochnai Kollár-ház nagyterme zsúfolásig megtelt. Nemcsak a beszéd, a gondolatok is szinte szárnyaltak. Mindenki el akarta mondani, mi keseríti elvtánsait, fel akarták sorolni a százféle nyomort és megaláztatást, mert ebben, illetve csak ebben volt igazán gazdag Szlovákia. És mindegyik felakarta vetni a kérdést: hogyan tovább, elvtársak? Mindnyájan készen álltak a felelettel is: Kerüljünk közelebb egymáshoz, zárkózzunk fel és aztán — aztán mi is csapást mérhetünk I Szervezetre, pártra van szükségünk... Ügy akarunk élni, dolgozni, mint elvtársaink a Szovjetunióban I Skyőák, a főszolgabíró helyettese - vörösen az elfojtott dühtől -felugrott. Abban a pillanatban fegyveres csendőrök jelentek meg az ajtóban. — Feloszlatjuk a konferenciát, ürítsék ki a termeti A lövésre kész csendőrök a küldöttek közé vágtatnak, itt lökdösődve, ott könyökkel törnek utat. Akadályt nem ismerve kergetnek ki mindenkit a teremből. Három elvtárs már megsebesült, valahol bútor recseg, kabátok szakadnak. Igen. A csendőrök jól végzik a dolgukat, a terem néhány percen belül kiürül. Valóban sikerült meghiúsitaniok a kongresszust azzal, hogy Lubocháát kiürítették? A küldöttek titokban a közeli Rufomberokban találkoztak és a Munkás-házban sikerrel folyt tovább a konferencia, amely kezdeményezője volt a CSKP megalakításának és a III. Intemacionálé 21 pontja elfogadásának. Lubochna, 1921. január 16. Felejthetetlen órák az egység és testvériség intemacionáléján. VIERA GAJDOSOVA A GYERMEKEK ÉS SZÜLŐK MŰVELŐDÉSÉÉRT Szeptemberben, az iskolaév kezdetén a gondos tanítókon kívül könyvek és füzetek, tollak és ceruzák fogadták iskolás gyermekeinket. Emellett kevesen gondoltak arra, hogy még egy sokkal nagyobb ajándék is vár reájuk — az új típusú iskola. A társadalmunkban történt gyökeres változások, a socializmus győzelme hazánkban megkívánta az iskolarendszer alapos átszervezését is. Társadalmunk átépítése, a kommunizmushoz vezető út sokoldalú, harmonikusan fejlett és művelt embereket követel. Olyan új iskolarendszer kialakítása vált szükségessé, amely lehetőséget ad a nevelés és oktatás új tartalmának megvalósítására. Hogy milyen lesz az új iskolarendszer, miként művelődik majd ifjúságunk és dolgozóink nemcsak az elkövetkező, de a további évek során is, azt részletezi az új iskolatörvény, amelyet 1960. decemberében hagyott jóvá a Nemzetgyűlés, s melynek tárgyalásakor szokatlan részvevők is jelen voltak. Pionírkendős iskolások, pedagógusok, üzemi dolgozók foglaltak helyet a balkonon, hogy részesei legyenek ennek a fontos ülésnek, amely az új ember nevelésének útját szabta meg. Az új iskolatörvény az 1959. évi párthatározatból indul ki és érvényesíti szocialista alkotmányunk elveit. Kifejezi, hogy az új ember nevelése a kommunista párt irányításával az egész társadalom ügye. Tehát nemcsak az állam gondoskodását jelenti, de megkívánja mindnyájunk egyre erősbödő befolyását és felelősségét, az egész társadalom figyelmét és segítségét. Az új törvény minden polgár művelődési jogát biztosítja. A tanulás teljesen díjtalan. Ugyanakkor biztató távlatot nyújt arra vonatkozóan, hogy a további anyagi feltételek is egyre kedvezőbbek lesznek. Az első lépést ezen az úton a díjtalan tanszerek jelentették. A törvény biztosítja, hogy a tanítás és nevelés a marxi-lenini tudományos világnézeten alapuljon, hogy a tudomány legújabb tapasztalataiból és a művészet haladó hagyományaiból merítsen, és a legszorosabb összefüggésben legyen az élettel és az emberek munkájával. A törvény kifejezésre juttatja azt a tényt, hogy köztársaságunk két egyenrangú, baráti nemzet egységes állama. Nevelési és oktatási rendszerünk egységes ugyanakkor nagyon változatos. Biztosítja a tanköteles kor előtti, általános, közép- és főiskolai végzettséget, lehetővé teszi az iskolónkívüli és érdekkörében történő iskoláztatást. A törvény az eddigi iskolákat továbbiakkal egészíti ki, mint pl. a dolgozók középiskolai, a művészeti általános iskolák, nyelvi, tánc- és zenei műveltséget nyújtó általános iskolák, üzemi műszaki iskolák és üzemi tudományos intézetek. Az iskolakötelezettség ideje egy évvel bővül. Ifjúságunk a kötelező alapoktatást a kilencéves iskolákban nyeri el. Ehhez fűződnek a különböző típusú további intézmények, amelyek eleget tesznek nemzetgazdaságunk és kultúréletünk sokrétű követelményeinek. Köztük fontos szerepe az újonnan létesített dolgozók középiskolájának lesz. Iskolarendszerünk egysége és célszerű összefüggése biztosítja a nevelés és oktatás kapcsolatát az élettel és a nép munkájával, szem előtt tartva azt, hogy a fizikai és szellemi munka idővel kölcsönösen kiegészíti egymást. Az államnak és társadalomnak az ifjúság nevelésére és oktatására gyakorolt mind nagyobb hatása megnyilvánul a tanköteles korelőtti nevelési intézményekben is. Az iskolai napközi otthon és klub az iskola közvetlen részévé válik és az iskola felel érte. Ténykedése mind színesebb, a gyermekek számára vonzóbb lesz. Fokozatosan létesülnek az egésznapi gondoskodást nyújtó, internátus típusú iskolák, melyek elsősorban a váltakozó műszakokban dolgozó szülők gyermekeiről gondoskodnak. Alkotmányunk biztosítja a nő egyenjogú érvényesülését a családban, munkában és a közéletben. Az iskolatörvény hozzájárul ezen jog biztosítósához. Következetesen valósítja meg a családdal kapcsolatos alkotmónycikkelyt is. Hangsúlyozza az iskola és szülők együttműködését, egységes nevelő hatását az ifjúságra. Rendszerünk mély emberiessége a különleges gondoskodást igénylő gyermekek és a csökkentett munkaképességű egyénekről történő nevelési és művelődési gondoskodásban is megnyilvánul. A CSKP 1959. évi áprilisi határozata hangsúlyozta, hogy a dolgozó nők művelődését és szakképzettségének növelését még jobban támogatni kell. Az új iskolatörvény lehetőséget ad erre a gyermekes anyáknak, szülőknek is. Fontos szerepet tölt be ezen a téren az iskolai munka új értelmezése, amely szerint a tanulókkal az iskolában teljesen megértetik az anyagot s otthon csupán a házi feladat vár rájuk. Nyugodtan monahatjuk, hogy ez az új módszer lehetővé teszi a gyermekek és szülők közös művelődését. Az új iskolatörvény egyaránt szem előtt tartja a nevelést és oktatást. Célja a kommunizmus építőjének, az új embernek kialakítása. Dr. Truda Sekaninová-Cakrtová 7Г ess O: se Ol sn о N C
