Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-08 / 3. szám

„Kötelező-e“ télen a meghűlés? Ymummm llllili |йи Minden évszak magával hozza egészségügyi, táplálkozási és öl­tözködési problémáit. Mihez tartsuk magunkat a zimankósabb idők­ben? — Legfontosabb teendőnk a betegségmegelőzés. Ennek előfelté­tele az egészséges életmód. Ne féljünk a szabad levegőtől Sétáljunk annyit, amennyire csak időnkből futja, természetesen szélvédett helyeken, ha lehet, hegyekben, erdőkben. A gyerekek otthoni tanulását is osszuk be úgy, hogy jusson idejük sétákra. Aki rendszeresen úszott, most se hagyja abba, csak arra ügyeljen — és ez áll felnőttre és gyerekre egyaránt —, hogy az uszodából távozva, töltsön 20-25 percet a fűtött hallban, nehogy a szabadba lépve meghűljön.- Nem a száraz hideg idő okozza a megbetegedéseket. - A ren­delőintézetekben a ködös, nyirkos esős napok után nő a forgalom. Az ősz és a tél kellemetlen velejáróit azonban a helyes életmód mellett az ésszerű táplálkozással és megfelelő ruházkodással el­kerülhetjük. A kalória, a vitamin mint „védőtáplálék" Erősítsük szervezetünket vitaminokkal: a kelkáposzta, a savanyí­tott káposzta, a retek gazdag vitaminforrás. Értékes vitamint tartal­maz a sárgarépa, főleg nyersen. Étrendünkből ne hiányozzanak a folyékony gyümölcsök, gyümölcsszörpök, különösen a csipkebogyó­szörp és a csipkebogyótea. Ne mellőzzük a tejtermékek fogyasztását. Ezek nemcsak vitaminban dúsak, hanem kalóriatartalmuk is felbe­csülhetetlen érték szervezetünknek. Télen különösen ügyelnünk kell arra, hogy szervezetünk elegendő kalóriához jusson. Sokan úgy gon­dolják, hogy ezt csak sok zsiradék és szalonna adja, holott a fehér­jékben, szénhidrátban dús tésztafélék kalóriatartalma is magas. A téli egészségvédelem ábécéjéhez tartozik a helyes öltözködés is: ne a naptárhoz, hanem inkább a hőmérséklethez igazodjunk. Ha egész napra megyünk el hazulról, mindig úgy öltözködjünk, hogy egy-egy réteget levethessünk, mert a meleg és hideg gyors változá­sára a szervezet általában érzékeny. Ne öltözködjünk túl melegen, ne húzzunk vastag gyapjú harisnyát és túl szoros cipőt. De éppen ilyen káros az üvegnylon harisnya és a vékonytalpú cipő; az utób­biban megfagyhat a lábujj és a régebbi fagyások is kiújulhatnak. A tűsarkú cipő megerőlteti a lábizmokat, könnyen reumát szerez­hetünk, ha télen is viseljük. Szellős, nem tapadó nadrág, szoknya sokkal praktikusabb téli viselet még fagypont alatt is, mintha a szűk ruha alá beszorul, meg­reked a levegő. A kötött alsóruhában a test jól levegőzhet. Torkun­kat lazán bugyoláló sállal védjük. Legfontosabb a mellkas védelme. Ám arra is vigyázni kell, hogy ránk ne fülledjen a ruha. Az egészséges életmód íratlan parancsai Egyébként testünk szinte jelzi: milyen óvintézkedések szükségesek. Nem éppen „bogaras öregúr" az, aki az utca napos oldalán kigom­bolja kabátja felső gombjait, de rögtön újra begombolkozik, ha árnyékba ér. A homlok megfázása könnyen homloküreggyulla­­dást okozhat. Sokszor látjuk az utcán, hogy a férfiak és a nők haja­donfővel járnak. Pedig elég egy élesebb, zordabb fuvallat és máris kész a baj. íratlan parancs még egészségünk érdekében, hogy egyenletesen fűtsünk: a szoba hőmérséklete 1&-20 foknál ne legyen magasabb. Kereszthuzattal 3—5 perc alatt még nagy szobában is kicserélődik a levegő, anélkül, hogy a falak lehűlnének. Helyes, ha reggel és este szellőztetünk néhány percig. A HALÁL KÜSZÖBÉN Hiába várták, a huszonhároméves traktorista, Vlagyimir Harin nem ér­kezett vissza traktorával. Előző nap vad hóvihar dúlt vidékükön, keresésére indult tehát a szovhoz. Fagyva találták meg a traktor mellett. Azonnal a közeli kórházba szállították. Nyitott szemét áttetsző jégkéreg fedte, alatta a szélesre tágult, zavaros pupillák látszottak. Testét zúzmara fedte, s ütésre olyan hangot adott, mintha fán kopogtak уolna. A kórház főorvosa, Pavel Abrajman tüzetesen megvizsgálta a fiatal traktorost és megállapította, hogy sajnos, lélegzete kihagyott, szíve nem dobog, testén azonban nem mutatkoztak a jellegzetes kékvöröses foltok. A fagyott ember először egy adrenalin-adagot kapott, testét szesszel dör­zsölték. ,.Kezelésbe vették" szemét és megtettek minden szükséges orvosi beavatkozást, hogy életre keltsék. Feszülten várták az eredményt. Hat óra múlva Harin önállóan lélegzeni kezdett, ugyanakkor alig észrevehetően, de érverése is megindult. További öt órát vett igénybe, amíg Harin fokozatosan visszanyerte eszméletét. Rendkívül izgatott lelkiállapotban, szaggatottan beszélni kezdett az átélt viharos éjszakáról, a traktor üzemzavaráról, a fagyos ködről, az életén folytatott küzdelméről,... majd mély álomba merült. A szovhoz szerelői és ácsmesterei engedélyt kértek egy különleges állvány elkészítésére, melyre villanykörtéket szereltek és így melegítették fel a beteg testét. Állapota némileg javult is, azonban mindinkább mutatkozni kezdtek a sokórás lehűlés következményei, a szervezetben beállott zavarok. Az orvosok másnap súlyos tüdőgyulladást és idegzavart állapítottak meg nála. Amikor Harin túljutott a válságon és kissé megerősödött, amputálták jobbkeze négy, balkeze három ujjának két-két fagyott ízületét. A beteg állapota aztán javulni kezdett, lassan már a hazamenetelre gon­dolt. A szovhoz dolgozói azzal fogadták, hogy családját egy tágas, modern lakásban, a lakótelep legszebb helyén helyezték el. XXX Vlagyimir Harin már hazakerült a kórházból. Járadékot kap az államtól, de valami nyugtalanítja. Hiányérzete van. Úgy látszik, nemsokára visszatér munkájához a szovhoz dolgozói közé. A LEGSIKERESEBB SPORTOLÓ Január második hetében a sportolók Bra­­tislavában adtak találkát egymásnak. Az „1960 tíz legjobb sportolója" ankét ünnepi befejezésére gyűltek itt össze, hogy szívből gratuláljanak a „győzelmi emelvényen" álló fiatal nőnek — Éva Bosáková érdemes spor­tolónak és a további kilencnek. Evá Bosáková sportteljesítménye ismert az egész világon. Róma, Leningrad, Moszkva közönségét már elkápráztatta teljesítményé­vel, itthon pedig sportrajongóin kívül tanít­ványai szeretete veszi körül. A gimnasztika szinte a vérében van, hisz édesapja, Véchet is híres tornász volt, a múltban nem egy dicsőséget szerzett ha­zánknak. Bosáková céltudatos felkészültsége azonban prágai tanulmányai idején kezdő­dik, amikor alkalma nyílik a rendszeres ed­zésre. Később férje, dr. Bosák (ugyancsak kiváló gerelyvelő volt) edzője, orvosa és tanácsadója egy személyben, tudományos alapokra helyezi edzését. Az eredmény 1951-ben jelentkezik a berli­ni VIT-en, ahol a 3. helyen végez. A lenin­­grádi nemzetközi verseny, ahol nagy küzde­lem után győzedelmeskedik, további munká­ra serkenti. Muratovával és Latyinyinával, a világviszonylatban is legjobb szovjet tornász­nőkkel kötött barátsága és útmutatásaik megváltoztatják edzési rendszerét. Gyakor­latait ezután a balett és akrobácia gazda­gítja. A melbournei olimpián ezüstérmet szerez szertornában, de átülő sikerét a moszkvai világbajnokságon szerzi. Az ered­mény: két arany-, egy ezüst- és egy bronz­érem. Legnagyobb sikere a Rómában szer­zett aranyérem. A pedagógiai főiskolát végzett edzőnő saját gyakorlatán kívül két leánycsoport ed­zését vezeti. Nem véletlen, hogy második legjobb tornásznőnk és legfiatalabb érde­mes sportolónk, Viera Cáslavská is Bosáko­vá tanítványa. Éva Bosáková gazdag és sikeres 13 éves sportteljesítménye után valóban megérde­melte a hazai legmagasabb elismerést — az 1960-as év legsikeresebb sportolójának címét. Hisszük, hogy Éva még sokáig nem hagy­ja el a küzdőteret és további tanítványaival hozzájárul a csehszlovák tornásznők jó hír­nevének növeléséhez. - Zem

Next

/
Oldalképek
Tartalom