Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-09-06 / 18. szám

-Aim puszta csupán A kechneci EFSZ-nek a legtöbb hasznot a tehén­­állomány hozza Tóth Erzsébet fejonő nyolc gyermek édesanyja. Ez azonban nem akadályozza őt abban, hogy mun­káját a legjobban végezze А ш őst, amikor a kommunizmus építé- Ш Ш/Я sének nagy tervén ómul a világ W W W S^ dolgozik a szovjet nép, kell, ^ * hogy munkánknak újabb lendüle­tet adjunk és számot vessünk, hogyan vált­juk be ígéretünket, miszerint harmadik öt­éves tervünket 4 év alatt teljesítjük, s ez­által hazánkban is meggyorsítjuk a fejlett szocialista társadalom kiépítését. Tudato­sítanunk kell, hogy jó munkánkkal erősítjük a szocialista tábor erejét. Nagy örömünk­re szolgál, hogy becsületes munkájukkal mindenütt kitűnnek az asszonyok. Nézzünk meg egy szövetkezetét, mely feladatait jól teljesíti, hogyan dolgoznak ott az asszonyok és milyen szerepük van a terv teljesítésé­ben. Szlovákia délkeleti határán fekszik Kech­­nec község. Amennyire kicsi, annyira híres eredményeiről. S nemcsak a kelet-szlová­kiai kerületben, hanem az egész ország­ban. Már ez év első felének értékelése megmutatta, hogy ez évben is a járás leg­jobb szövetkezete. Szarvasmarhaállomá­nyának tervét 108,5, a szarvasmarhahús fel­vásárlásának tervét 174,4, a sertéshúsét 135,2, a tejet 117,8, a tojásét 101,4 %-ra teljesítette. Az első félévben egy ha mezőgazdasági területről átlagosan 25 kg marhahúst, 150 liter tejet, egy hektár szántóföldterületről pedig 48,7 kg sertéshúst és 163 tojást adott a dolgozók asztalára. Szép eredmény, melyet a szövetkezeti dolgozók becsületes munkájával értek el. Sok jó dolgozó van a kechnecei szövetke­zetben. A jó eredményekhez nagyban hoz­zájárul a haszonhozam utáni prémiumrend­szer és a már második éve érvényben levő szilárd jutalmazás. Sándor Jolán és Szilvási Ágnes anya­kocagondozók az első félévben átlagosan egy anyakocától hét malacot választottak el. A malacelhullást nem egészen 3 %-ra csök­kentették. Az elválasztott malacok tőlük vándorolnak át Szabó Erzsébethez, aki egy­maga 200 darabot gondoz egészen 40 kg­­os súlyig, s e fiatal malacoknál eléri a 0,36 kg-os napi súlygyarapodást. Tőle ke­rülnek át Csabala István bácsihoz, ahol napi 0,57 kg-os súlygyarapodással elérik a legjobb hússertéssúlyt, átlag 89 kg-ot. A kechneci EFSZ azok közé a szövetke­zetek közé tartozik, ahol a legtöbb jöve­delmet a tejtermelés hozza. Az első félév­ben egy tehéntől átlagosan 606 liter tejet adtak a közellátásnak. Sok gondjuk van még a tehenek TBC-betegségével. Ezért minden egészséges üszőborjút mindjárt az ellés után elkülönítik az anyjától, mert saj­nos, a tehenek között eléggé elterjedt a TBC. Ennek a betegségnek a terjedése el­len küzd Pásztor Rozália és Vajda Erzsé­bet. Jelenleg 30 borjút gondoznak nagy szeretettel egészen 110-kg-os súlyig. Sze­rintük a borjú nevelésénél a légfontosabb az első 2-3 hónap, hogy ellen tudjanak állni mindennemű betegségnek, így a TBC- nek is. Prekop tehéngondozó- és fejőházaspár együtt dolgozik a szövetkezetben. Az első félévi fejési átlaguk 7,7 liter tej volt. A tej zsírtartalma pedig 3,69%. A házaspár fi­zetése januárban 1433 Kcs, márciusban 1828, júliusban pedig 2493 Kcs volt. fbbői is láthatjuk, hogy a második félévet is szép eredménnyel kezdték, hiszen fizetésüket a tejmennyiség után kapják. Tóth Erzsébet fejőnő sem marad el a többi asszony mö­gött. Nyolc gyermek édesanyja, de amint mondja, ez még jobb munkára ösztönzi. Hiszen nemcsak jelenleg biztosít a szövet­kezet jó megélhetést egész családjának, hanem a jövőben is itt dolgoznak majd gyermekei s a jó szövetkezetben számukra is könnyebb lesz az élet. Ezen szép eredmények bizonyítják, hogy a kechneci EFSZ-ben nem puszta szó az ígéret, hanem valóság. Megígérték, hogy négy év alatt teljesítik a harmadik ötéves tervet. Szavukat állják is. Iván Sándor levele nyomán {Fényképezte: I. S.) Az édesmostohák: Pász* tor Rozália és Vajda Erzsébet borjúgondozók Szabó Erzsébet keze alatt gyorsan nőnek a malacok

Next

/
Oldalképek
Tartalom