Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-08-23 / 17. szám

Ш

^Mielőtt elhangzik ш igen

amint Bocskai elvtárs, a titkár kérdésére határozott igennel felel.

Az ő házasságkötésüket nem előzte meg szülői siránkozás, rábeszélés, hogy emehhez menj, lányom, azt vedd el, fiam, az a hozzád való. Nem kell nehéz szívvel, valaki másra gondolva kötelességszerűen kimondaniuk az igent. Olyan derűs boldogsággal, nyugalommal mondhatják, amilyen az életük.

Marikát, Árpádot nem is kérdezzük, mit

Útban a nemzeti bizottság felé д

Micsoda? - kérdezzük.

— Ez, hallgassák csak!

És a hangszóróban, mennyasszonybúcsúztatónak, asszonyköszöntőnek küldik a nótát, hogy: — Itt hagyom a falutokat nemsokára . . .

De ez csak olyan szépítő bánat, az előtolakodó könnyek még jobban megszépítik Marika arcát és már mosolyog is, amikor megmagyarázza, hogy Árpád Slavosovcére való, Roznava mellé arln meav ő menvecs-