Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-22 / 6. szám
NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN... iszcpjának olyan nagy jelentőséget tulajdonítanunk. Sőt a városok és falvak tavaszi „nagytakarításakor" is lehetőség nyílik a komposztkészitésre. Ezzel is elősegíthetjük azt a célt, hogy ebben az évben minden hektár mezőgazdasági földterületre 3 köbméter komposzt jusson. Sok község nőbizottsága évről évre már hagyományosan részt vesz a rétek és legelők karbantartásában, trágyázásában. Befutnak tehát a jelentések, hogy ilyen és ilyen területen elvégezték a rét, vagy legelő javítását. Nos, sajnos, a terméseredményen ez nem látszik meg. Hát nekünk nem az ilyen „statisztikai trágyázásra és karbantartásra" van szükségünk. Inkább kevesebb, de alapos munkára. Tüntessük el a gazt, a felesleges bokrot, szedjük össze a köveket, mélyítsük ki az árkokat, aztán qlaposan trágyázzunk és meszezzünk. A szó szoros értelmében csak ezt nevezhetjük rét és legelőjavitásnak. Legtermékenyebb mezőgazdasági körzeteink, mint például Záhorie, Csallóköz, az egész Dél-Szlovákia és a kelet-szlovákiai kerület délkeleti része rendszeresen szenvednek a szárazságtól. A mezőgazdasági növények öntözése egyik leghatékonyabb eszköze a szárazság megszüntetésének, a nagy hektárhozamok rendszeresítésének s nem utolsó sorban az évenkénti két termés biztosításának is, mint például őszi keverék után silókukorica, stb. Segithelnek-e itt a nők? Igen, ha - főképp a mezei csoportokban dolgozók - tudotosilják, hogy a cukorrépa, a kukorica, a herefélék és egyéb növények cr.lözése munkájuk eredményességét a kétszeresére növelheti. Ha ezt tudatosítják, akkor bizonyára ők válnak a vízgazdálkodás kiterjesztésének legaktívabb szószólóivá. A nagy vízgazdálkodási építkezések rendszerint a falvaktól, városoktól messze készülnek. Ezeken a fontos építkezéseken a munkások, de főleg a brigádosok ellátása gyakran hiányos. A nöbizottságok és vezetésükkel a többi asszonyok védnökséget vállalhatnának az ilyen építkezések dolgozói felett. A dolgozókról való gondoskodássá' megbízott járási nemzeti bizottságok és maguk az építkezés dolgozói, illetve brigádosai is bizonyára szívesen fogadnák a segítséget. Az 1961-es év országrészeink szépítése és fásítása szempontjából jelentős esztendő lesz. Ezen a tavaszon több mint 8000 hektár terméketlen, mondhatnánk eddig kihasznalaflan terület fásításába fogunk. Asszonyaink itt is jelentős segítséget nyújthatnak. Megkezdjük a gyümölcsfák és egyéb bokros gyümölcstermők intenzívebb kiültetését is. Asszonyaink részére lehet-e hálásabb feladat, mint hogy az ifjúsági szövetséggel karöltve, a nemzeti bizottság vezetésével és irányításával a helyi viszonyokból és lehetőségekből kiindulva konkrét vállalásokat tegyenek e nagyszerű feladatok megvalósítására? Ez csak néhány feladat és lehetőség a talajjavítással kapcsolatban. Asszonyaink ezekben nemcsak segithetnek, hanem nélkülük - szocialista mezőgazdaságunk minden elismerést megérdemlő építői nélkül, megvalósításukat el sem tudjuk képzelni. MICHAL CHUDIK elvtárs, az SZNT mezőgazdasági-, erdő- és vízgazdasági megbízottja vét. Hiszen utóvégre nekik köszönhető, hogy a teheneknek márciusban is jut silótakarmány.- Olyan szaga van, hogy még az embernek is kedve támad megkóstolni — tartja orrom alá Kovács elvtárs a tejet szaporító tehéncsemegét. — Okosan kell vele gazdálkodnunk, hogy kitartson az újig. bz az okos gazdálkodásra való törekvés jellemzi az 560 hektáros pederi EFSZ távlati terveit is. A fő súlyt a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására helyezik. Nagymennyiségű komposztot készítenek és gazdaságosabbá teszik a trágyafelhasználást. Már az idén bevezetik 50 hektáron az öntözéses gazdálkodást, amit az elkövetkező években még nagyobb területre kiterjesztenek. Kevéshozamú rétjeiket felszántják mert tudják, hogy azokon így az eddigi terméshozamok háromszorosát is elérik. Hamarosan befejezik beruházási építkezéseiket is és teljes erővel hozzálátnak a tagok kulturális színvonalának emeléséhez — amit eddig eléggé elhanyagoltak. Ezzel kívánják megoldani szövetkezetük egyetlen égető problémáját is, a fiatalok bevonását a mezőgazdasági munkába.- Az első lépéseket már meg is tettük mondja Olajos Gizi, a fiatal pénztáros, aki nemrég került ki a mezőgazdasági iskolából. — Elhatároztuk, hogy televízort veszünk, meg székeket, asztalt. Egyelőre itt, a szövetkezeti iroda mellett rendezzük be a szövetkezeti klubot. Ha majd felépül az új kultúrotthon, egy helyre kerül minden: olvasóterem, mozi, színpad. Akkor jobban kívánkoznak majd hozzánk a többiek is. A szövetkezet anyagi téren is igyekszik kedvében járni a fiataloknak: azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik gyermekeiket mezőgazdasági iskolába küldik, magasabb családi pótlékot fizet. És biztos, hogy a fiataloknak is tetszik, ha minden egyes ledolgozott munkaegység után 16 korona üti a markukat, és ha nagyon szorgalmasak — még prémiumot is kapnak. Hát még akkor mit fognak szólni, ha Olajos Rózsika lakodalmára kerül a sor - mór menyasszony! — és az egész vigasságot az EFSZ rendezi, ráadásul még malacot is ad Rózsikénak — nászajándékul. Persze, hogy ilyen megbecsülésben részesüljön valaki, azt ki kell érdemelni. Rózsika nemcsak eddigi munkájával, hanem további vállalásával is ezt teszi. Az EFSZ-ek V. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ezentúl átlagosan 15 malacot választ el egy kocától. Hogy teljesíti-e vállalását? Aki olyan szorgalmasan rója esőben, hóban az utat, akinek nem engedi lelkiismerete, hogy késsen — az teljesíti. Mert ilyenek a pederi szövetkezet tagjai, nagy bennük a szorgalom — mint Görcsös elvtárs mondja. De, Görcsös elvtárs, ugye, nem haragszik, ha úgy fogalmazzuk meg, ez már nemcsak szorgalom, ez szocialista öntudat. H. Mészáros E. Foto: Tuleja Sándor Józsefnének ég a kezében a munka. Tavaly 850 munkaegysége volt. - Az idén sem lesz kevesebb - mondja.
