Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-08 / 5. szám
Tibor Bórtfay: Marina Szabó Gyula: Kévehordók 4 nő minden időben ihletője volt az alkotóművésznek, aki benne látta a gyönyörűség, az egyéni boldogság forrását, — az élet letéteményesét, a ! jövő biztosítékát. Mert a nő, az egykor „gyengébb nem" képviselője hatalmas szerepkört tölt be. Testi és lelki szépségével szenvedélyt ébreszt, szerelmet sugall, ellentéte és kiegészítője a férfinek s a jövő nemzedék hordozója. Volt idő — az ős társadalomban amikor minden gond, de minden hatalom is reá nehezedett. De volt úgy is, hogy rabszolgája lett a férfinek. Később az imádat és rajongás tárgyát képezte s megszépítve, felmagasztalva ábrázolták és dicsőítették a kor költői és művészei. — Az eszményített nő gyakran csak játékot és múló szeszélyt jelentett a férfi számára. Ebből az alantas helyzetből a társadalmi fejlődés során fokozatosan szabadult fel, hogy végre egyenrangú társa legyen a férfinek, hogy nem csupán érzéseiben, de gondolataiban és törekvéseiben is osztozzék. A múltban is harcolt a nő a maga és népe szabadságáért, a jobb és igazságosabb világrendért. — Még nem is olyan rég, a történelem mindmáig legsötétebb rendszerének: a fasizmus borzalmainak idején a nő együtt vérzett és pusztult a Jan Hucko: Vidéki asszony párjával, akit sokszor el kellett siratnia, de gyermekét s az eszmét tovább oltalmazta hősi elszántsággal. Ma szabad szocialista hazánk építésének minden szakaszán ott látjuk a falu és város lányait, asszonyait. Helytállnak az izzó, napfényes mezőkön, a gyáróriások géptermeiben, iskolákban és kórházakban, kísérleti intézetekben és színpadokon, műtermekben és hangversenydobogókon. Látjuk ma még gyermekes vonású, de holnap már az érett nőiesség jegyeit viselő arcát, ábrándos és várakozó mosolyát, öntudatos pillantását. Látjuk feszülni sportban Frono Gibala: Menekülés az égő faluból és munkában edzett ruganyos testét. — Halljuk ajkáról felcsendülni a mozgalmi dalok forró lüktetését, s halljuk a legszebb, a legtisztább dallamokat, melyeket halkan dúdol gyermeke bölcsője fölött. Kell-e ennél gazdagabb és nagyszerűbb mondanivaló festő ecsetje, szobrász vésője számára? Felelnek rá az alkotások, melyekbe országunk művészei a nő testi-lelki valóságát, legfőbb lényegét sűrítették mindannyiunk lelkesítésére, gyönyörűségére. Milena Komrsová: Lidice Bárkány Olga
