Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-02-15 / 4. szám
Janu Mrázková-Docekalová, Csehszlovákia 1960. évi női műkorcsolyázó bajnoka. Hazatérte után néhány nap múlva találkoztunk. Prágából Csehszlovákia női műkorcsolyázó bajnoki címét hozta haza. Ugyan mi másról is beszélgethettünk volna, mint a korcsolyázásról, a bajnokságról. Hétéves koromban, Brnóban kezdtem korcsolyázni - tér Jana is mindjárt a tárgyra a bratislavai Téli-stadion kis hotelszobájában. — 14 éves voltam, amikor a női versenyben 9. lettem, 1956-ban már a negyedik, majd a következő három évben a második helyet tartottam. Nem is a szabadgyakorlatban volt a hiba, a kötelező gyakorlatoknál volt mindig pontveszteségem. A nyáron aztán a bratislavai Slovanba léptem. Az itteni kitűnő felÁl Ú) MJHOKHÖ tételek, Mádra trénernő gondossága s természetesen a fokozott edzés végre eredményt hozott.- Naponta negyed ötkor kelek, ötkor már a jégen vagyok. De nem egyedül. Férjem maga ajánlotta, hogy velem tart reggelenként, amíg megjelennek a többiek. Kilenctől kettőig a Matador-üzemben dolgozom mint rajzolónő, félnapos munkaidőre. Azután gyors bevásárlás, vacsorafőzés következik, hogy négyre, legkésőbb ötre ismét a jégen lehessek.- Nagyon elfoglalt asszony férje vagyok - szólal meg végre a fiatal férj is, Franta Mrázek. - Jana tulajdonképpen utánam jött Bratislavába, mivel én itt dolgozom. Ismeretségünk régi, de Jana csak tavaly nyáron érettségizett, így hát utána volt az esküvőnk.- A férjem is sportoló, de egészen más jellegű. így aztán felváltva kísérjük egymást. Télen velem jön minden versenyre, Prágában is velem volt, bár vakbélműtét veszélyeztette, nyáron meg én kísérem a motorkerékpár-versenyekre, sőt, én vagyok a mechanikusa - húzza ki magát büszkén Jana. — Remek mechanikusom és jó feleségem van - ismeri el Franta. - Kitünően tud a pénzzel is bánni, ő tehát a pénztáros. Ami a főzést illeti — az lát neki, aki korábban ér haza, de jobb, ha Jana főz. Hat kilót híztam, mióta a főztjét eszem. Nem, még nem volt miért civakodnunk - meg azután a hotelszoba fala is olyan vékony... Valóban, ideje lesz, hogy befejezzük a beszélgetést, ne zavarjuk a szomszédokat. Már csak egy kérdés Jana Docekalová- Mrázkovához: — Mi a leghőbb vágya, s mit mond olvasóinknak?- Minden sportoló egy bizonyos célért küzd. Én ezt részben már elértem Prágában, amikor elnyertem Csehszlovákia 1960. évi női bajnoka címét. De ez még nem minden. Az Európa-bajnokságon, a téli olimpián és a kanadai világbajnokságon is a legjobban szeretnék helytállni Ez pedig sok-sok munkát igényel. Magánvágyam is nagy: egy szép lakás. S ha már az olvasókhoz is szólhatok, üzenem a szülőknek, hogy ha csak egy kis jégpálya is akad a közelben, tegyék lehetővé, hogy gyermekeik korcsolyázhassanak. Őszintén örülök, hogy a magyar asszonyokat is érdekli, hogy s mint élek, dolgozom. Beszélgetésünk elején nem is tulajdonítottam ennek olyan nagy fontosságot. Most azonban tisztán látom, menynyire összeköt bennünket, cseh, szlovák és magyar nőket népi demokratikus hazánk. Éppen ezért megteszek mindent, hogy e haza színeit a legjobban képviseljem a nemzetközi jég-küzdelmeken. Szépen mondta ezt Jana. Reméljük, hogy a szerény, egyszerű, 19 éves aranyszőke asszonynak sikerül szavát beváltania. MARIA LUKACOVICOVA Jana férje, Franta Mrázek az 1959-es a ,,Csehszlovák Köztársaság nagydíja1* brnói versenyén barma* dik lett a 125 cm3-es kategóriában. Felesége volt a mechanikusa. A munkába visszatérő asszony jogai a betegségi biztosításban A szocialista jogrend megszüntette a férfi és nő, valamint a férj és feleség közti különbséget. Államunk lehetővé teszi, hogy a férjes asszony is bekapcsolódjon a munkaviszonyba és a férfivel azonos munkabért kapjon. Sok férjes asszony, aki valamikor állásban voltj majd — amikor jöttek a gyerekek — otthon maradt és csak a háztartással foglalkozott, később, amikor a gyerekek már felcseperedtek, visszamegy dolgozni. Keresőképtelenség esetén táppénzt kap. Azonban a jelenlegi törvények szerint a táppénz magassága attól is függ, hány beszámítható éve van valakinek. A legmagasabb, 90 %-os táppénz annak jár, akinek több, mint tíz beszámítható éve van. Gyakran megesik, hogy az üzem a táppénzt vagy hasonló segélyt csak annyi év után folyósítja, amennyit szerzett a dolgozó nő a munkába való visszatérése óta, vagyis nem veszik figyelembe a megszakítás előtti éveket. Ez sokszor helytelen. Az érvényes rendelkezések ugyanis kimondják, hogy annál a dolgozó nőnél, akinek utolsó munkaviszonya a terhesség ideje alatt szakadt meg, vagy pedig azért, mert gyermekéről kellett gondoskodnia, a megfelelő munkaéveket be kell számítani, feltéve, hogy a gyermek nyolcadik életévének betöltésétől, vagy a gyermekről való gondoskodás szükségességének megszűntétől számítptt hat hét letelte előtt úiból munkaviszonyba lép. Vegyünk egy példát: Valaki férjhezmenetele előtt 5 évet dolgozott s a rákövetkező terhesség nyolcadik havában, 1950 júniusában kilépett az üzemből. Szülés után sem ment vissza. Amikor az első gyermek öt éves volt, megszületett a másik. Ezt 3 éves korában boodta a napközi otthonba, és 1958 októberében újból munkába állt, más üzemben. Ha 1959 október havát megelőző időben kerülne sor táppénz (anyasági segély vagy családtag ápolása esetén járó segély) folyósítására, helytelen volna őt úgy elbírálni, mint akinek csak egy évi munkaviszonya van s neki pl. 50 %-os, illetve a negyedik naptól 60 %-os táppénzt fizetni. Tekintve, hogy az újból való állásbalépéskor volt nyolc éven aluli gyermeke, akiről gondoskodott, a határidő letelte előtt lépett munkába, — be kell számítani a megelőző több, mint ötéves munkaviszonyt is és így mint öttől tíz évig terjedő munkaviszonnyal rendelkező dolgozónak 65, illetve a negyedik naptól számítva 80 %-os táppénzre van joga. Hogy áll ez a dolog az öregségi biztosításban? Az érvényes törvény szerint, ha valaki két alkalmazás között öt évnél kevesebb ideig nem dolgozott, a megelőző éveket minden további nélkül be kell számítani. Ha a megszakítás öt évnél tovább tartott, úgy a megelőző éveket csak három új év ledolgozása után lehet beszámítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a három új év ledolgozása után már igény nyílik a járadékra. A rokkantsági járadéknak alapfeltétele, hogy a dolgozónak az utolsó tíz éven belül legalább öt éve legyen ledolgozva. Ez azt jelenti, hogy öt éven felüli megszakítás esetén az igényhez legalább öt új évet kell szereznie, öregségi járadéknál mindegy, hogy milyen megszakításokkal mutatható ki az előírt húsz év. Azonban az öt éven aluli megszakításnál is ajánlatos legalább öt új évet szerezni a rokkantság beállta, vagy a korhatár elérése előtt. A járadékot ugyanis az utolsó tíz, vagy öt év átlagos keresetéből számítják. Márpedig, ha teljesítve is van az igény valamennyi feltétele, a közbeeső üres évek lényegesen lenyomják az évi átlagos keresetet. Ez a hátrány nem áll fenn ott, ahol az igény beállta előtt valakinek legalább öt évig folyamatos munkaviszonya van, mert akkor járadékát ennek az utolsó öt évnek az átlagából kell kiszámítani, ha ugyan a tíz éves átlag nem lenne — a megszakítás ellenére is — kedvezőbb. 12 Dr. Bitvai Gábor
