Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-02-01 / 3. szám
A a 2izka-iskolások is ropják a táncot. Az egyenruhás kis katonák karján lejtették a lányok polonézt. Л/ Tavaly kezdődött az egész. Október 4-e volt az első vasárnap délelőtt, amikor a lányok könnyű kabátja alól kikukkantó széles szoknya, a fiúk pillangó-nyakkendője elárulta, Hogy itt valami készül. Úticéljuk a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja volt, ahová — a „vasárnap délelőttök" első átütő sikerei után — a város fiataljai azóta hetenként eljárnak. Itt találkozik az a néhány száz diák és ipari tanuló, akik ahelyett, hogy céltalanul rónák az utcákat, színvonalas műsort, kellemes társaságot találtak a park nagy termében. Ki hinné, hogy a gyümölcsszörptől ilyen jókedv kerekedhet? Vagy a jóritmusú zene, a gondtalan fiatalság a titka az itt uralkodó derűs hangulatnak? Legyen bármi, de a jó rendezés érdeme, hogy szívesen jár ide a fiatalság. Megszerették ezeket a zenés vasárnapokat, hálásan tapsolnak a jó műsornak, vidáman lejtik a táncot. Néha azonban felhangzik energikus, gúnyos tapsorkónjuk is. Tudják már jól, mit jelent, ha tánc közben hirtelen félbeszakad a zene, s a színpadon megjelenik a bemondó: „Kedves vendégeink, olyan táncospár van a parketten, amely kihívó viselkedése, tánca miatt, nem közénk való." Nem is kell, hogy tovább mondja. A „bűnösök" körül rés támad, s mit tehetnek egyebet, a megzavart táncosok ütemes tapsára kivonulnak. Mert itt már nincs más segítség. Mielőtt ugyanis nyilvános korholásra kerül sor, a szolgálatos pedagógiai felügyelőtől baráti figyelmeztetést kapnak, a szünetben is elbeszélget velük. Rendszerint eredménnyel. Akinek ez sem használ, azt a közösség kényszeríti távozásra. Nem célja senkinek, hogy lebeszéljen valakit a szép, modern táncokról. A tangó és keringő mellett ropják már a lipszit is és maga a Kultúra és Pihenés Parkja rendezi a fiatalok tánciskoláját, ahol ez évben is csaknem ezer 10. osztályos leány és fiú vett részt, hogy elsajátítsa a helyes viselkedés, a kulturált tánc alapjait. Mielőtt elhangzik a „Szabad kérnem?* Leánycsokor. A 36 táncára befejezése után, január egyik estéjén teljes díszben sorakoztak be a fehér-, kék- és rózsaszínruhás lányok, a fehérkesztyűs fiúk, hogy kicsit izgatottan ugyan, de bemutassák szüleik, a tánctanárnő és a Park vezetői előtt, hogy ezt az iskolát is eredménnyel végezték. Az örökszép polonéz, keringő, mazurka váltakozott a modern táncokkal, s a fiatalok is változtatták táncospárjukat. Egy körre szüleiket választották. A délceg fiúk karján keringtek a mamák, az édesapák titkolt büszkeséggel táncoltatták elsőbálos leányukat. Boldog fiatalok, elégedett szülők távoztak ez este a Kultúra és Pihenés Parkjából. Léptüket a lassan szállingózó hópelyhek kísérték. A szép táncestély, a sok vidám vasárnap délelőtt sokáig megmarad emlékezetükben. K. M. (Foto: Schreiber) A francianégyest is megtanulták a fiatalok.
