Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-12-15 / 24. szám
KINEK VAN IGAZA? Az elmúlt években sok leve érkezett szerkesztőségünkbe. Anyák, felnőtt gyermekek kértek tanácsot és segítségei az ideológiai nevelés sokféle kérdésében. A felvetett kérdések legtöbbje a vallást érintette. Ez vezette szerkesztőségünket arra a gondolatra, hogy nyíltan megkérdezzük о .ásóinktól: mit gondolnak, kinek van igaza, az ateistáknak, vagy az istenhivőknek. Ez év 16. számunkban jelent meg ez a felhívó',, s azóta még több levelet kézbesített naponta a posta. De ezek már nem tanácsot kértek, Hanem válaszoltak a felvetett kérdésre. A beérkezett leveleket — tartalmuk szerint - két nagy csoportba osztottuk. Az elsőbe azokat soroltuk, amelyek i.z átélt személyi tapasztalatok és élmények alapján a tudományos világnézet mellett foglalnak állást, vagyis amelyek azt bizonyították, Hogy az ateistáknak van igazuk. A második csoportba a régi idealista viláanázet mellett kiálló — vallásos — olvasóink leveleit osztottuk be. Hogy milyen az arány a két csoport között? Körülbelül egyenlő, ami azzal magyarázható, hogy olvasóink közül - sajnos leginkább az idősebb nemzedék tagjai válaszoltak a felvetett kérdésekre. Az első csoportba tartozó legjobb hozzászólásokat leközöltük. A másodikba tartozó hozzászólásokra ezután szeretnénk felelni, önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy milyen érveket „hoznak fel” a vallásos emberek a vallás létjogosultságának megvédésére? Azokat a legáltalánosabb érveket fogjuk most megemlíteni, amelyek majdnem minden vallásos levelezőnk hozzászólásában előfordultak. A legáltalánosabb érvelés: Van isten, Így tanítottak a szüleim, ezt hiszem én is. A másik ilyen általános^érv: Van isten, mert nélküle semmi sem lehetséges. A következő érv: A nagy tudósok hittek istenben. A természetben uralkodó törvényszerűség és aprólékos pontosság arra vall, hogy van egy olyan lény, aki ezeket megalkotta. Egyik hozzászóló így érvel az isten létezése mellett: A hívő ember tudja szeretni embertársait és nemzetét. Akinek egy kis értelme van, az láthatja, hogy van isten. Egyik olvasónk hiányosnak találja a közölt hozzászólásokat. Szerinte nem így, személyes élmények leírásával kell az ilyen komoly problémát elintézni. Tudományos feleleteket vár a feladott kérdésekre. A szerkesztőség tagjait is megtámadta, mert „vagy nem tudnak, vagy nem akarnak feleletet adni a felvetett elméleti kérdésekre" - írja levelében. Mi nemcsak merünk, de tudunk is feleletet adni V-né somorjai olvasónk felvetett elméleti kérdéseire. De a szerkesztőségi kollektíva úgy határozott, hogy előbb közöljük a személyes élményeket és csak aztán adunk választ a felvetett elméleti kérdésekre. Melyek is ezek? Élt-e Krisztus? Ha nem élt, miért számítjuk időszámításunkat Krisztus születésétől? Honnan ered a kereszténység? Ha nem élt Krisztus, akkor hogyan keletkezett a biblia? A tízparancsolat? Hogyan alakult ki az egyház? Milyen szerepe volt az egyháznak az elmúlt évszázadok folyamán? Ezek azok a legáltalánosabb kérdések, amelyek a vallásos emberek argumentálásában a leggyakrabban szerepeltek. Az 1961. év első számaiban ezekre a kérdésekre fogunk kimerítő, történelmi dokumentumokkal igazolt elméleti válaszokat adni. Reméljük, hogy így kielégítjük minden hozzászólónkat s kérjüls, hogy ezeknek a cikkeknek elolvasása után is írják meg véleményüket. A Dolgozó Nő szerkesztősége eglepődött, mert a felesége sosem volt nagy újságolvasó. Rendszerint csak a nagybetűs címeket futotta végig, azt is csak úgy sietve, munka közben. Hiába, a három gyerek mellett mindig akad tennivaló, különösen ha az asszony munkába jár. Most mégis úgy ül az asztal mellett, mintha az egész újságot együltében akarná elolvasni. Olvas és számol. — Itt van, nézd! ,,A havi 2000 koronáig terjedő tiszta jövedelemmel rendelkező háromgyermekes szülők gyermekeikért a bölcsődékben, óvodákban és napközi otthonokban semmi illetéket nem fognak fizetni." Tehát mi sem. Olyan örömteljesen, vidáman néz férjére, mintha ő hozta volna ezt a rendeletet, de aztán tovább olvasták a hivatalos jelentést. ,,A kormány november 1-i hatállyal jóváhagyta azon illetékek új szabályozását, amelyeket a szülők gyermekeik ellátásáért fizetnek a bölcsődékben, az óvodákban és a napközi otthonokban." Az eddigi rendezés nem részesítette kellőképpen előnyben a kisebb jövedelemmel rendelkező többgyermekes családokat. Az óvodákban például eddig minden szülő, tekintet nélkül a jövedelemre és a gyermekek számára, egyforma illetéket fizetett. Az új rendezés szerint illetéket csak akkor szabnak ki, ha a szülők havi tiszta jövedelme meghaladja az ezer koronát, de a nagyobb jövedelemmel rendelkező többtagú családok ez esetben sem fognak illetéket fizetni. — Nézd, most mór Vali is biztosan elmegy dolgozni és a kicsit a bölcsődébe adja — kiált fel. „Ha a gyermeket csupán a szülők egyike látja el (özvegy, magános anyák), e szülőknek az illetéket úgy állapítják meg, mintha eggyel több gyermeke lenne — olvassa. Igen. Ez annyit jelent, hogyha az özvegy keresete és nyugdíja nem haladja meg pl. az 1500 koronát, a kicsi teljesen díjtalanul lesz akár a napi, akár a heti bölcsődében, később a napközi otthonban. — Mindenre gondoltak — mondja hálásan. Nézd, itt vagyunk mi is, és ceruzájával aláhúzza a táblázat egyik sorát. A szülők havi tiszta keresete 1000 Kis A NAPI BÖLCSŐDÉK ILLETÉKE Egy gyermek napi illetéke a család gyermekeinek száma mellett 2 5 1500 Kis 0,50 2000 Kis 1,50 2500 Kis 2,50 3000 Kis 3000-en felül 1.50 0 50 2,50 1,50 4,- 2,50 0,50 i 0,50 és több y&a&€é p é á Igen. Pártunk és kormányunk senkiről sem feledkezett meg. Az alaposan átgondolt határozat a többgyermekes családok életszínvonalának további emelkedését jelenti — teljesítve az országos pártkonferencia célkitűzését. Tudjuk jól, hogy az állam eddig is hatalmas összeggel fedezte a bölcsődék és napközi otthonok díját. — Most újabb 80 millió koronával járul hozzá a több mint 300 ezer gyermekről való gondoskodáshoz, ezzel az összeggel tehermentesítve a szülőket. A párt, a kormány tehát betartotta szavát. A sor most az üzemeken van, hogy ígéretűkhez és a kormányrendelethez híven az üdülőházak és egyéb rendezmények előtt elsősorban a bölcsődék és napközi otthonok építéséről gondoskodjanak. A nők munkábalépésének első nagy feltétele, hogy gyermekeiket biztonságban tudják. A pártkonferencia határozata alapján, a harmadik ötéves terv végén a bölcsődék, óvodák és mezőgazdasági napközi otthonok legalább 400 ezer gyermekről kell hogy gondoskodjanak. Az állam nagyvonalú. Tehát az üzemeknek, a szövetkezeteknek is biztosítaniok kell, hogy a nők ezrei munkájukkal is megköszönhessék a párt és a kormány bőkezű gondoskodását. 12 K. M.
