Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-01-15 / 2. szám
Torna munka közben, torna a szabad időben —. A Tatrasvitben a spartakiád gyakorlatait m hanyagolják el. Az utóbbi időben mind több szó esik arroi, milyen jótékonyan hat a testnevelés az ember szervezetére, egészségére, munkakészségének fokozására. A testnevelés egyik fontos, nálunk eddig eléggé ismeretlen válfaja a munka közben végzett torna, az ún. munkagimnasztika, amely döntő jelentőségű az összes dolgo zók, de főleg a nők szempontjából. Az üzemekben, különféle műhelyekben, hivatalokban és minden más munkahelyen a nők legtöbbje munkájával kapcsolatos egyoldalú mozgást végez, amely kihat a végtagokra, a hátra, a belső szervekre, aminek következménye a helytelen testtartás, a hajlott hát, fájó derék, erősebben fejlett kéz vagy láb. Az egy helyben végzett álló vagy ülő munka, illetve mozgáshióny károsan befolyásolja az anyagcserét es a vérkeringést is, aminek káros következménye a dagadt láb vagy kéz stb. Minden munkafolyamatnál bizonyos idő múlva lankadtság, fáradtság lép fel. Ezen természetes jelenség leküzdésére s az egyoldalú munka folyamán ismétlődő mozdulatok ellensúlyozására szolgál az 5—7 percig tortó aktív pihenés, a munkaszünetben végzett torna. A helyesen végzett tornával megelőzhetjük a fáradtság fellépését, fokozhatjuk a munkateljesítményt, megőrizhetjük egészségünket és testi rátermettségünket. Célja az is, hogy a munka közben végzett rendszeres gyakorlatokból kiindulva dolgozó nőink megszokják a testgyakorlatokat. Hogy a testnevelés, a munkagimnosztika a fontos termelési feladatok mellett sem foglal el másodrendű helyet, annak bizonyítéka az elmúlt év végén Tátralomnicon tartott, az üzemi dolgozók és ifjúság testnevelésével foglalkozó háromnapos konferencia. A megbeszélésen részt vevő tudományos és testnevelési dolgozók, orvosok, az üzemek gazdasági vezetői egyhangúan rámutattak arra, milyen jótékony hatással van a munka közben, főleg a délutáni és éjszakai műszakban végzett testgyakorlat a dolgozók szervezetére, a balesetek elhárítására. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió tizenkétezer üzemében több mint négymillió dolgozó kapcsolódott be a munkagimnasztikóba, hogy a népi Kína, Románia, Magyarország és Bulgária munkahelyeinek egész sorában fokozatosan természetessé válik ez az aktív pihenés. Szlovákiában a sviti Tatrasvit és Chemosvit női dolgozói és ifjúsága bizonyíthatja c munkagimnasztika előnyét. A kezdeményező üzemek közé sorolhatjuk a púchovi Makyta- és trencini Merina-üzem dolgozóit is. Szükséges lesz azonban, hogy lépésről lépésre minden munkahelyen — tehát nemcsak a gyárakban és üzemekben, hanem о szellemi dolgozók körében is - megvalósuljon a szakképzett vezető irányításával végzett torna, a munkagimnasztika. 2-a. A Tatrasvitben az üzemi tanonciskola növendékei kezdték meg a munka közben végzett tornagyakorlatokat. A kezdeményezés fokozatosan minden műhelyben megvalósul. LEONYID MARTINOV: Ях első hó Elment még késő délután, Szólt: Dolgom van. Ne várj I Lehullt az első hó puhán S fehér lett utca, táj. A kioszkban egy telt pohár Bor állt az asztalán. „Dolgom van ..mondta egyre már „És nem az én hibám.“ A térről még telefonált:- Alszol? S hallotta: - Nem!- Nem alszol? Akkor mit csinálsz?- Szeretlek, kedvesem I ... Másnap, déltájban ért haza, Tizenkét óra volt. Körülnézett; a kis szoba, Mint erdő ráhajolt; Mint erdő, ahol feketék A törzsek s az az ág És sötét valamennyi kép, A sarkok - éjszakok; Sötétszürkék a fotelek, Hallgatnak körbe' mind. Az asszony némán, búsan állt És lehajtott fején Egyszerre látta, - mit talán Az maga sem tudott: „Az első hó" arany haján Fehéren csillogott. Végigsimitva kedvesét Akkor értette meg: Kinek aranyát szórta szét? Kiével fizetett? ... Azt kérdezte:- Mi van, szívem?- Semmi, csak hó esett I Fordította i. K. 13
