Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1960-12-01 / 23. szám

SM М5 ШI) £ Й A szélesen hömpölygő Amur fölött^oírog, sötét felhőt kerget a szél. Akár e<jy fekete sző­nyeg, úgy úszik az erdő borítotfa4ankák fölött. A hegyek hosszan Jjjgyéjtva vissztyjjitfezzák a mennydörgéseket. A távoKkeleti Amurszkbart'Jarunk, ahol lelkes fiatalok új várost epitenek Az egyik állványon egy kőműveslány leteszi egy pillanatra a vakolókanalat, és vidáman át­kiált barátnőjének, a darukezelőnőnek. — Rája, kapd el cMfelhőt, nedves-e? A fülke ablakán kihajol egy szőke lány, ki­nyújtja a kezét, mintha valóban meg Gkarná tapogatni a felhőt, és csengő hpngon, incsel­kedve kiáltja:- Ne Félj, csontszáraz! A helyzet magaslatáról Rája végignézi a tere­pet, Mint a gondos asszony, úgy ügyel rá, hogy ,,csa ládja", a brigád egy percig se maradjon munka nélkül. Rája nemrég mega is kőműves volt, s nagyon jól tudja, milyen bosszúsagvTfw abba kell hagyni a falazást. A kőműves a meg­szokott mozdulattal nyúl a tégláért, de csak a levegőt markolja: elfogyott a tégla . . . A szél tovább kergeti a felhőt. Az ég alja tisztul, az Amur vize is megvilágosodik, de a napot még nem látni. Rája a tovatűnő felhő után pillant, aztán észreveszi, hogy a kőművesek mellett fogytán a tégla, hirtelen elfordítja a darut, s a téglá­val teli kas néhány perc múlva ott himbálódzik az állványok fölött. Viktor Potapov kőműves brigádjáról sok jót hallottam Amurszkba utazásom előtt. De azt nem tudtam, hogy az iménti beszélgetés sze­replői: a fitos orrú kőműveslány, meg a szőke Rája is a Potapov brigád „leányai". A fiatal darukezelőnővel aznap este ismerkedtem meg a leányszálláson, ahol a brigád nőtagjai lak­tak. Rája épp a kultúrházba készült. Amikor meg­tudta, hogy írni akarok róla, nézett egy nagyot, azután zavartan rakosgatni kezdett a szobában. Bocsánatot kértem, amiért feltartom, de ő csak legyintett:- Annyi baj legyen, úgyis äjpajdffem minden este táncolunk Barna képű legény kukkantott be az ablakon, nyilván ő volt a „lovag". Rája intett néki, hogy jöjjön be. Ш I /,?- Mutatkozz be — mondta, aipikorj&fiú be­lépett, és enyhe pír futott át az arcán.?— Leg­alább kisegítesz, ha nem; jut eszembe valami.- Ugyan mi ne jutna eszedbe? - kérdezte vidáman a fiú. — Igazán nem .olyan hoslzé még az életrajzunk! ^ Valóban, mindketten csupán tizenkilenc esz­tendősek. Nyikolaj egy éve jő t Amurszkba, Rája 4iárom фге. Ч — Rájáriak három szakmája is van, és mind­egyikben kiváló vajfoló, kőműves és darukéze­­lő - sorolja Nyikolaj büszkén, ф - Akkor nem is olyan Vövid az életrajza! HáESzAáS Amurszk! Új város a távol-keleti nagy fokúi erdős-hegyes partján, a hétéves.terv újszülöttje. Alig verték le az első sátrakat a Padali-tó fes tői partján,]máris megindilt á fiatalok áradata az ország minden zugából Rája Moskovics ti­zenhat éves volt, amikor áz első önkéntesekkel teli vonatod kigördültek a pályaudvarokról^TM! béria és a Táv|l-Kelet felé. Akkor még arról ábrándozott hogy falusi "tanítónő lesz, akár a nővére. -;; t; De egy reggaT amikor a postáról hazafelé tartott, a kis éllomáspn megállt egy vonat. Rája kíváncsié : odc' legközelebbi ka I — Szállj be, gyere velünk kon egy fekete hajú leájÉM — szólt ki az abla Hová mentek? — A kommunizmust építen Fütty hprsant, a kocsisor meglód el is tűnt jelöle az ablakj amelynek nevető szemű leány állt. — Talál] még találkozuní cl Az Amurnál! — kiáltotta, és sokáig integetett napbarnított kezével. Egész nap szótlanul tett-vett a házban, este íibedig kijelentette, hogy az Amurhoz utazik. Kn X X X Amikor megkapták a beosztásukat, Ráját a Koraszomolszk közelében fekvő Elbanba irányí­tották, ahol nagy lakótelepet építettek. Az épí­tésvezető megkérdezte, hány éves, mit tud, az­tán némi gondolkodás után így «ólt:- Akkor egyelőre ázf fogod csinálni, Jtislány. amit éppen kel!.- És azután? Azután? Majd meglátjuk nőj egy kiősit. v Ufl Rája begyszer, a kőműveseknek, másszor a va­­kolóknak segített, és alaposan megfigyelte mun­kájukat. Mind a két szakma megtetszett neki. Szabad idejében megpróbálta a falrakást meg a va kofást ■— és úgy érezte, hogy egész jól megy. Az építésvezető egyszer azt mondta neki: — No kislány, véget ért az .„egyelőre", elér­kezett az. „azjitán". Tanuld meg a falazást, már elég nagyra nőttél. Akkoriban alakult meg Viktor Potapov brigád­ja, tíz fiiból és hét lányból. Érdekes véletlen folytán valamennyi fiúnak — a brigádvezetőnek is — Mihtjjlovics volt a neve. A lányok gyakran (■«tréfálták őket, elkiáltották magukat: „Mi­­hajlovics" - aztán jót nevettek, amikor mind .g.ttjglkapta 4 fejét. A brigád nem sokáig maradt Elbanban. Meg­tudták, hogy az Amur mellett, a Padali-tó kö­zelében új város épül, és kijelentették, hogy ott akcrnak dolgozni. Potapov brigádjára bízták az első amurszki ház felépítését. Nyolclakásos épület volt. Rája addigra elsajátította a kőművesszakma minden csínját-bínját, és hosszú levelet írt haza arról, mennyire szereti szakmáját. Azt írta róla: a „.csodaszép szakma". „ . . . Képzelj el magad­nak, ípnyus|<ám, egy bozótos, lakatlan folyó­partot. És ennek a bozótnak a helyén egyetiety hónap alatt felépül egy háromemeletes házf csjjpa összkomfortos lakással. Ha látnád, milyen ragyogó arccal, milyen boldogan veszik át az új lakók a kulcsot! És velük együtt örülünk mi, kőművesek is " Bekösb§ntött a hóviharos zord tél. Néha olyar/ hideg áradt az Amur felől, hogy amíg föladtá' a maltert az állásra, megfagyott a teteje. Ilyen­kor úgy segítettek rajta, hogy több klórmeszet kevertek beleél A téglák besüppedtek a puha malterba, gyor­san nőttek a falak. í A brigád abban a farkas­­ordjló hidegben is megőrizte elsőségét. ^ Rajának azonban kiváltképpen egy derűs, melgajájári http maradt emlékezetes. Délfelé egy nagyobb felhő'tolakodott a nap elé, kis zápor is kerekedett,, majd szivárvány tarka íve feszült az Amur fölött az égre.- No lányok, a szivárvány szerencsét jelent! ^jegyezte meg Rája, s mintha valóban így len­ne: aznap szinte magától ment a munka. Vá­laszfalat húzott A műszak végére már akkora lett a fal, mint ő maga. A brigádvezető azon­ban rápillantott, és a fejét csóválta:- Nem jó. Le kell bontani. Rája értelmetlenül bámult.- Miirt? , . I- Hát nem látod? Görbe. fájának egyszeriben melege lett, a lélegze­te is elállt, ördög vigye, valóban görbe. : addig

Next

/
Oldalképek
Tartalom