Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1960-12-01 / 23. szám

AZ UTÓDOKRA IS GONDOLUNK Lakát. Olyan fogalom, amely mögött a kifeje­zitek egész tora rejlik. Fedél az ember feje felett, biztos pont családja életében, nyugodt tarok a pihenésre, tanulásra, szórakozásra. Lakások. Sosem volt és ma sem könnyű kérdés a megoldásuk. Megannyi pincelakást, nedves, egészségtelen, többszdzéves épületet hagyott ránk a tőkés rendszer örökségül. Hogy pontosan mennyit? Az 1950-es kimutatás alapján csaknem egymilliót. Számukra azonban ez nem okozott gondot. A gazdagok kis csoportja fényűzően oldotta meg lakóhelyét, a szegények tömege meg örült, ha csak tetőt is érzett a feje felett. De ma? Mindenki jól akar lakni. Az egész világon mi fizetjük a legkisebb ház­bért. Jó lakást kivétel nélkül minden dolgozó kaphat. A számtalan kérelemnek azonban nem könnyű és nem egyszerű dolog eleget tenni. 1948. óta kb. 630 000 lakást építettünk. A harma­dik ötéves tervben újabb 342 000 lakással lesz több. Ezzel a mennyiség kérdését meg is oldanánk. Itt azonban arról is szó van, hogy a lakások mind jobb kivitelűek, legmegfelelőbbek legyenek, hogy gyorsan és takarékosan építsük őket. A lakáskér­dés megoldása szocialista társadalmunk egyik alapvető kérdése. A C5KP Кв-пак 1959. évi ha­tározata teljes joggal követeli, hogy a lakáskér­dés országos feladat legyen. Miután az 1970-ig építendő lakások köztársaságunk lakásalapjának egyharmaddt képezik, megváltoztatják helysé­geink arculatát és befolyásolják dolgozóink életét. Ezért foglalkozott ezzel a kérdéssel pártunk és kormányunk is a közelmúltban s amint az már szocialista köztársaságunkban hagyo­mányos, a dolgozók széles tömegével szeretné a kérdést megbeszélni. Ezért indított ez ív no­vemberében és decemberében egyes járásokban, városokban, lakótelepeken és üzemekben széles körű vitát a lakásról. Ki ne akarna hozzászólni? A mi és a következő nemzedék lakásairól va szó, merítenünk kell tehát a bérházák és lakót« lepek lakóinak tapasztalataiból. Határozat született arra vonatkozóan, hog 1963-tól a lakások 60 %-a három- és többszobás s így az átlagos lakóterület is nagyobb lesz. Do gozóink bizonyára szívesen fogadják ezt az elho tározást. A lakások többsége eddig kétszobás volt s ez nem felelt meg egyrészt a többgyermeke: másrészt a gyermektelen családoknak, esetleg a egyedülálló személyeknek. A vitába dolgozóink már bekapcsolódtak - hisz tényleg mindnyájunk ügyéről van szó. Bizc nyára sok felszólaló akad még a lakás elosztásé illetően, főleg ami a hálószobák számát illeti. A eszményi az volna, hogy minden családtag sajc helyiséggel rendelkezne, ahol pihenne, tanulnc A Ickáskérdés az egyenjogúsággal is összefügg Megoldásánál ugyanis az eddiginél nagyob mértékben ügyelnünk kell arra, hogy a nőke mentesítsük a házi munkáktól. A tervezőknek figyelembe kell venniök, heg sok a dolgozó nő és számuk egyre növekszil Éppen ezért egy lakótelepről sem hiányozhatna a bölcsőde, óvoda, élelmiszer- és félkészáruüzletel közös ebédlő, tisztító, mosoda és javitámühel) A dolgozó nők bizonyára hozzászólnak máj a felvetett hoteltlpusú lakásépítés kérdéséhez i ahol még nagyobb mértékben biztosíthatnán a családok közszolgáltatását. A lakáskérdés magába foglalja a A konyhával kezdem. Nem kell, hogy hatalmas legyen, de ne legyen csak konyhasorok. Legjobb volna a 3X2,5 m-es. Az éléskamra a konyhából nyíl­jon, nem a folyosóról. A konyhaasztal felett egy négyszögletes, rolóval ellátott nyílást aján­lanék, melyen keresztül beadhatnánk az ételt a szomszédos szobába. Megszűnne a konyhá­ban való evés, és a felesleges szaladgálás a konyhából a szobába és vissza. Előnyösnek tar­tom a konyha beépített szekrényeit, sok helyet megtakarít kis helyen, amint az előszoba szek­rények is nagyon jól beváltak. Ami a padlót illeti, a konyhában és előszobában legyen köny­­nyen tisztán tartható, nem hideg műanyagból. Ami a szobákat illeti, legyen egy nagyobb, kb. 4X5 m-es, és három kisebb, 3X3 méteres. (Többgyermekes család lakásáról szólok.) Köz­ponti fűtést, lehetőleg a falban elhelyezve aján­lanék. A kis szobák megoldanák minden család­tag külön hálóhelyét. A gyermekek semmikép­pen se aludjanak a szülőkkel, a fiúk a leá­nyokkal. Nagyon sok családban van nagymama, esetleg nagyapa. Ezek számára is nagyon meg­felel egy kisebb szoba, hogy érezzék, saját he­lyiségük van és nem a gyermekekkel, esetleg a fiatal házasokkal aludjanak. A több kisebb szo­ba tehát mindenképpen megfelel. Helyes, ha a lakásban balkon van. A gyer­mekszobákba nem tennék parkettet, hanem cél­szerű műanyagpadlót. Előnyös ez a higiénia és főleg a takarítás szempontjából. A festés valahogyan elmaradt az egész lakáskultúra fej­lődésétől. Bizonyára meg lehetne oldani a le­mosható falakat, erre a műanyagok sok lehető­séget nyújtanak. Az Öltözőhelyiség megoldaná a sok helyet el­foglaló szekrények eltávolítását. Ami a fürdőszobát illeti, legyen szellőztethető és természetes megvilágítású. Nagyobb laká­sokban inkább a fürdőkádat ajánlom, mint a különben célszerű zuhanyozót. Egészségi szem­pontból jót tesz az időnkénti félórás fürdő. Semmiképpen sem volna szabad hiányoznia az ülőmosdónak. Ami a házakban elhelyezett mosógépeket, il­letve mosókonyhákat illeti, hasznosak, de mégis­csak a dolgozó nőt terhelik. Minden lakótele­pen legyen egy központi házi mosoda, néhány önműködő mosógéppel felszerelve. A piszkos ruhát egy lezárható kosárban (amely ugyancsak a mosoda tulajdona volna) hozná el a háziasz­­szony, megmondaná, milyen mosószerrel kívánja a mosást és másnap vagy estére átvenné a mosott, vasalt ruhát. Ezzel néhány nő munká­hoz jutna, az alkalmazott nőnek pedig nagy segítséget jelentene. Lívia Faturová, Povazská Bystrica 8 A kapitalizmus káros örökséget hagyó Bratislava polgáraira. A Zuckermandli a Váralját, a Zabost és hasonló lake telepeket, ahol a lakásviszonyok olyc nők voltak, mint amilyeneket a kapitalista tá; sadalom a proletároknak, a szegény emberei nek kívánt. Levegőtlen, szűk, vízvezeték, konc lizáció, napfény nélküli lakások, több csaló együtt. Keveset építettek és kik építettek kinek Maguknak a luxusvillákat, a bérházakat, mir spekulációt, ahol a lakbérek megfizethetetle magasak voltak. Külön akadályt jelentett gyerek. A felszabadulás után nagy mértékbe megszaporodott lakosság és a 15 év alatt alc pított új családok igényei megoldhatatlanna látszó lakóskrízishez vezettek. A mi szociálist rendszerünk nem ismer lehetetlent. Pártunk é kormányunk tervszerűen és következetesen ho; záfogott ezen probléma likvidálásához, mint c életszínvonal emelésének egyik alapvető félti teléhez. Bratislava épül, szépül. Hazánkban te Ián nincs olyan város, amely annyi gyönyört új lakóteleppel dicsekedhetne, mint ez a váró Elérhetetlennek látszó vágyálmok váltak valc ra. A sokgyermekes családok, a volt szegén telepek lakói összkomfortos 2-3 szobás, nap sugaras, gyönyörű lakásokba kerüjtek. így épül, szinte boszorkányos gyorsasággr - hála a korszerű építészeti technikának — Hostinského lakótelep is. Milliárdokat fektet b kormányunk ezekbe az épületekbe, a dolgozó kötelezettségvállalásukkal gyorsítják a műnk menetét. Mindennek ellenére olyan jelenséget kel találkozunk, amelyek elgondolkodtatno

Next

/
Oldalképek
Tartalom