Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-01-15 / 2. szám
a L (/ fOxAÍvi/ныг^Л^ ШЩ TELI Wínnrrn Hogyan nevelünk a leggazdaságosabban jő minőségű szarvasmarhán Az emberi táplálkozás legfontosabb szükségleteit: a fehérjét és a zsírt a szarvasmarha szolgáltatja. A húson, tejen és vajon kívül nyersanyagot ad élelmiszer-,, bőr- és zsíriparunk számára. Mellékes terméke a trágya, mely nélkül nem lehet növelni a talaj termőképességét. Így tehát életszínvonalunk emelésének fontos tényezője. ф Éppen ezért a harmadik ötéves tervünk irányelvei igényes és felelős feladatokat tűznek a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése elé. 1965-ig 326 ezer darabbal keli növelnünk az állományt s ebből 102 000 darabbal kell szaporítani a tehenek számát. Az állomány növelésén kívül, a költségek egyidejű leszállítása mellett fokozni kell a hasznosságot és a termékek minőségét. Az 1960 évi 1660 literrel szemben 2300 literre kell növelnünk a fejési átlagot. A borjak számát száz tehén után az eddigi 62-vel szemben 80 darabra, a vágósúlyt 370 kg-ról 400 kilogrammra kell növelnünk. Ezeket a feladatokat csak a munka új formáival, az új technika, a technológia, az automatizáció érvényesítésével és a helyes tenyésztéssel lehet megoldani. Az eddigi un. klasszikus tenyésztéssel az új termelési feltételek között nem tudjuk teljesíteni a kitűzött feladatokat. Az elégtelen táplálkozás és a zárt istállók hátrányosan befolyásolják az állatok életkorát és termékenységét, tipikus istállóbetegséget okoznak. (Bang-kór, TBC. paratifusz, stb.) Ezért gyorsan és széles méretekben, komplex módon kell bevezetnünk az új termelési technológiát a szarvasmarhatenyésztésben. ф A természetes életkörülmények megteremtésével egészségessé kell tenni állományunkat, olcsóbbá kell tenni a beruházási építkezéseket. Az állatgondozók számára kulturált környezetet kell teremteni és a magas termelékenységet biztosító feltételeket. A nyitott istálfózás jelszava: Több napfény, levegő és mozgás. Ez megköveteli, hogy más szemmel nézzünk a gazdasági építkezésekre. Az egy, vagy több oldalon nyitott istálló csökkenti a költségeket, tehát olcsóbbá teszi az építkezést. A Nyitrai Állami Gazdaság Óder farmjának eredményei — ahol egy kilogramm hús termelési költségeit 26,2 százalékkal csökkentették és az egész állomány egészséges - igazolják az új technológia előnyét. A szabad istállózás nemcsak a fiatal állatoknál, de a teheneknél is, - ahol a leggyakoribb a Bang-kór és a TBC — jól bevált. A levegőn való mozgás és a teljes értékű tápanyag kialakítják az állatok jó testi felépítésének, magas életkorának és hasznosságának feltételeit. A nyitott istálló azonban nem valamilyen univerzális gyógyszer. Nemcsak az istállóról van szó, hanem a jobb, természetesebb életfeltételekről és az egész tenyésztési folyamat megjavításáról. Ф A szabad istálló megjavítja ugyan a tenyésztési feltételeket, lehetővé teszi az állatok mozgását, de a legeltetés nélkül nem vezet célhoz. Nagyon fontos kérdés az elegendő és jó minőségű takarmány biztosítása. Ezek a széna, a fehérje- és szénhidrát-tartalmú silótakarmány. Ezen takarmányok etetése — részleges vagy teljes önetetési módszerrel — lehetővé teszi a munkaerőszükséglet csökkentését, a munka megkönnyítését és emellett a termelékenység növelését. Ezért a korszerű technológiát komplex módon kell bevezetni, tehát nemcsak valamelyik részét. Az istálló építésének kezdete előtt biztosítani kell az elégséges takarmányalapot, mégpedig oly módon, hogy a vegetációs időszak alatt az állat legelhessen. A farmerszerű takarmányvetésforgó bevezetésével, mikor legalább a fele takarmányt legeltetéssel biztosítjuk, száz tehénnél évente 120 000 koronával csökkenthetjük a kiadásokat, nem számítva azt a hasznot, melyet az állatok egészsége révén nyerünk. Fontos tehát, hogy minden építkezést, a csűrök és más helyiségek átalakítását a fiatal állatok számára, a szabad istállózáshoz alkalmazzuk. Meg kell vizsgálni a régi rendszerű istállóknak az új technológiához való alkalmazását is. A tehenek számára is szabad istállókat építünk vagy négysorosokat kifutókkal, automatikus fejéssel. § E feladatokkal egyidöben az állatállomány feltöltését és minőségi feljavítását is meg kell oldani. Kevés gondot fordítunk a borjúnevelésre. Azonkívül, hogy a nevelésre alkalmas háztáji borjúkat nem igyekszünk a közös tenyésztésbe beyinni, sokszor még saját borjainknál is takarékoskodunk a tejjel és később is elégtelenül tápláljuk őket. így sokáig tart felnevelésük — sokszor 24 hónapig is —, az állatok nincsenek kifejlődve, nem jó a minőségük és alacsony a hasznosságuk. A háztáji gazdaságokból származó borjúkat fokozott mértékben kell bevinni a közös 2. Ellenőrző kérdéseink Hogyan lehet leggazdaságosabban nevelni elegendő egészséges szarvasmarhát, különösen fejőstehenet? ■ c) Szövetkezetük milyen eredményeket fog elérni a szarvasmarhatenyésztésben 1965- ig? Mit tesznek a szövetkezeti dolgozók, különösen az asszonyok annak érdekében, hogy biztosítsák ezen feladatok teljesítését? b) A szarvasmarha- és fejőstehéntenyésztés terén az új módszerek alkalmazásával kapcsolatosan milyen tapasztalataik vannak? Melyek azok, amelyek eddig a legjobban beváltak és melyeket terveznek még bevezetni? Mi akadálya van annak, hogy a termelésbe gyorsabban bevezessenek újításokat? Hogy harcolnak a tehenek, általában a szarvasmarhák tuberkulózisa ellen? c) Tudjók-e, hogy egy kilo hús termelése mibe kerül? Hogyan lehetne többet és olcsóbban termelni? tenyésztésbe. Ezek viszonylag a legegészségesebbek a községben és jó utódokat adnak. A termelési tervben száz háztáji tehén után 60 borjút kell tervezni a közös tenyésztés számára, s részükre meg kell teremteni a jó tenyésztési feltételeket. Itt jó alkalom nyílik értékes vállalásokra abban az irányban, hogy a háztáji gazdaságok adják át borjúikat a szövetkezeteknek és ne vágják le feketén. ф Nagy gondot keli fordítanunk a tehenekre, a tenyésztés alapjára. A tehén biztosítja a tenyésztés továbbfejlesztését. A tehenekről való elégtelen gondoskodás óriási nemzetgazdasági károkat okoz, mert az így beállott betegségek következtében a fiatal állatok még azt sem adják vissza, amit beléjük fektettünk. Hiszen a fiatal tehén felnevelése az első laktációig öt-hatezer koronába kerül és a kiselejtezett tehenekért csak kb. 2000 koronát kapunk. Az ilyen tehénnél minden laktáció ezer korona költséget jelent, amely 2500 literes tejelés mellett 40 fillérrel terhel meg minden liter tejet. Ha a tehenet gondos ápolással nyolc laktációig neveljük, ez a költség 20 fillérrel csökken. Azonkívül a tehén hozama a negyedik laktáció után állandóan emelkedik, egészen a kilencedik laktációig. Ezután már fokozatosan csökken. Például a folyatás egyhónapi elhalasztása 200 liter tej veszteséget jelent. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a tehenek és a borjúk nevelésére nagy gondot kell fordítani. Ez is, mint minden új, sok ellenkezéssel találkozott. Éppen ezért számítunk asszonyaink, nőfunkcionáriusaink, az állatgondozók, etetőnők és fejőnők segítségére, akik saját testükön érzik a nehéz munka következményeit. Bízunk benne, hogy ki fogják mondani a döntő szót az új termelési módszerek bevezetése érdekében. A szövetkezeti tagok és az AG dolgozói most dolgozzák ki a harmadik ötéves terv javaslatait. E tervekben az állattenyésztésnek a többi ágazatokkal összhangban az első helyen kell állnia. E tervek teljesítésének az egész nép ügyévé kell válnia, mivel mezőgazdaságunk megnagyobbodott feladatairól és népünk életszínvonalának emeléséről kell döntenünk. JAN HUCKO, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója. CALOVO Értesítem önöket, hogy a „Dolgozó Nő" Bratislavában megtartott ankétja után járásunkban megszerveztük az alant felsorolt falvakban - a HNB-ok mellett működő nöbizottságok közreműködésével — a „Mezőgazdaságban dolgozó nők téli iskoláját". Szilas 22 hallgató Csicsó 88 „ Alistól 20 „ KI. Néma 50 „ Zem. Olca 40 „ Ekecs 30 Padány 20 Patas 25 Sokolovce 80 „ Ton 30 ERDÉLYI ZSUZSANNA, II It a JNB mellett működő női komisszio titkára 11
