Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-02-15 / 4. szám

ц 1 1 * ос < *— z Ui Г f 0 * ' ffc < »— z ш 1 2 О * £k£ Í z Ш 2 2 О * Cfe£ < b-Z ffi Z z о У <* < t— z ш z z о 2* A hazánkban járt Alban Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjai Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt KB első titkára és Mehmet Sehu, az Albán Munkapárt KB tagja, a minisztertanács elnöke Antonin Novotny köztársasági elnökünk tár­saságában. A közös nyilatkozat, melyet, kiadtak, a többi között hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia és Albánia teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának a berlini kérdés rendezésére és a német békekonferencia összehívására vonatkozó javaslatait, valamint a német békeszerződés szov­jet tervezetét. A prágai geofizikai intézet egyik dolgozója a Nap megfigyelésére irányítja a spektrohelioszko­­pot. 47 éves korában meghalt Pasa Angelina, a „Szo­cialista munka hőse" címmel kétszer kitüntetett első női traktoros, az Ukrajna KP KB-jának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője. „Ehségmenetek" Olaszországban. Sztrájkok, tün­tetések zajlanak le Olaszországban. Munkanélküli bányászok feleségei és gyermekei is ott menetel­tek a felvonulásban. Grossetóban a sztrájkoló bá­nyászok feleségei őrséget tartanak a bánya be­járatánál. Mikojan elvtárs — jobbról a második - a was­hingtoni Fehér Házban Eisenhower elnökkel — bal­oldalt elől — és Dulles külügyminiszterrel beszél­get — jobboldalt. 'Menysikov, a Szovjetunió nagy­követe - középen áll — és Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok moszkvai' nagykövete — a kép halszélén látható. iA '^ojan kéthetes szabadságát töltötte l/ylj az Amerikai Egyesült Államokban. Nem fogadta díszőrség, nem állítottak ösz­­sze számára hivatalos műsort. Mikojan meg­nézte az amerikai áruházakat, meggyőződött róla, hogyan működnek az amerikai büfék és hotelek, gyárakat és farmokat látogatott meg, Hollywoodban Sophia Lorenz-cel le­­fényképeztette magát, kezet rázott az em­berekkel, akik barátságosan üdvözölték sé­táin, bonbonokat osztogatott a gyermekek­nek. Mint látjuk, nem folytatott semmiféle hivatalos ténykedést. Mégis újságírók, fény­képészek és rádióriporterek hada követte, kérdések ezreire kellett válaszolnia, a tele­vízió versenyzett a filmmel abban, hogy me­lyikük tud útjáról hamarabb beszámolni és az újságok aprólékosan írtak minden lépé­séről: hol teázott, kivel beszélt, hol nézege­tett csillárokat és melyik padra ült a park­ban. Elég volt, hogy mosolyogva megjelen­jen és az amerikai polgárok barátsága hul­lámának nyomása alatt az amerikai külügy­miniszter is kapitulált, Mikojant baráti láto­gatásra hívta, sőt mi több, megnyíltak előtte a Fehér Ház ajtai is, ahol Eisenhower el­nök akart vele beszélni. Mikojan elutazott, de Amerikában olyan amerikaiak millióit hagyta, akik kormányuk állításának ellenére is meg vannak győződ­ve a Szovjetunióval való tárgyalás szüksé-A békevilág küldötte gességéről. Ezt legjobban az angol New Statesman hetilap fejezte ki, amikor a kö­vetkezőket írta: „Az Amerikai Egyesült Ál­lamok polgárai meggyőződtek róla, hogy Mikojan nemcsak saját népé nevében be­szélt, hanem Amerika népe túlnyomó részé­nek nevében is, amit, sajnos, az állami de­­partementről nem lehet elmondani." Aki is­meri az amerikai viszonyokat,'kész termé­szetfeletti elemeket keresni ebben a fejlő­désben. De ilyesmiről szó sincs. Mikojan csak azt mondta az amerikaiaknak, hogy jobbnak látja a tárgyalást az egymásra va­ló lövöldözésnél és azt gondolja, hogy jobb egymást barátilag látogatni és megismerni, mint bombázógépeket küldeni látogatóba. Ki ne helyeselné ezt a nézetet? Valóban, az egyszerű amerikaiak tapssal búcsúztak Mi­­kojantól. Csak néhány magyar emigráns, akik terrorista tetteikkel kompromittálták ma­gukat az ellenforradalom alatt, s akiknek az amerikai kormány nyújtott menedéket, tüntetett Mikojan látogatása ellen. Néhány emberről volt csak szó, akiknek tüntetése senkire sem volt hatással. Csupán az volt figyelemre méltó, amikor helyettük a Fehér Madár nevű indiánfőnök kért bocsánatot, aki ezt írta Mikojanhoz küldött levelében: „Elnézést kérek a modern vadak tünteté­séért." Most arról van szó, hogy a modern va­dak, akik talán a kormányban is helyet fog­lalnak, észbekapjanak, hogy igyekezzenek megegyezni a béke táborával, hogy tárgyal­janak á béke legnagyobb hatalmával, a Szovjetunióval, versenyezzenek abban, hogy ki biztosít nagyobb jólétet a népnek. Mikojan látogatása hatalmas hatást kel­tett a kapitalisták erődjében. Ha nem lan­kadunk óriási békeigyekezetünkben, őket majd saját népük nyomása kényszeríti a tár­gyalásokra. Ma pedig ez jelenti az igazi békéhez vezető út első lépését. Svo A nép gyermekei a szocialista hazáért, a nép vagyonáért állnak a vártán. Erre az állásra 4.000 athéni leány ajánlotta fel szolgálatit. Az Akropolisz-hegy, s rajta a két- és félezer éves Pantheon örökszép oszlopai őrzik Glezosz­­nak, annak a 19 éves ifjúnak emlékét, aki 1941. május 31-e éjjelén. - miután Görögország a náci megszállók martaléka lett - néhánymagá­­val letépte a horogkeresztes zászlót, s helyébe kitűzte a kék-fehér görög lobogót. Jeladás volt ez az egész görög népnek. Nyomában hősies ellenállási mozgalom bontakozott ki. Hitler parancsára Glezoszt halálra Ítélték, s vérdijat tűztek ki fejére. De az ellenálló görög nép közül senki sem akadt, aki annyi szabo­tázs- és partizánakció részvevőjét elárulta vol­na. Ugyanazt az embert, akit Hitler személyes parancsára akartak kivégezni, másodszor is halálra ítélték, de immár saját „honfitársai", a görög reakció bírái, akik a bátor forradal­máron, a horcos újságírón akartak bosszút áll­ni a görög nép szabadságharcáért. Carmen Zanti, az NDNSZ főtitkárnője szövet­ségünk nevében a legmélyebb szolidaritását fe­jezte ki Görögország asszonyainak az elnyo­matás áldozatai, a bezárt hazafiak és azok családja iránt. a4 béke kídcáa A háború befejezése óta eltelt közel tizen­négy esztendő bizony elég gazdag anyagot hagyott hátra a történelem krónikusainak, akik ezt a kort írásaikban megörökítik. A súlyos ál­dozatok árán kiharcolt békét az emberiség, sajnos, nem élvezhette olyan mértékben, mint azt szenvedéseivel kiérdemelte. A világ külön­böző helyein gyakran fellobbanó helyi jellegű háborúk, a gyarmatosítók kegyetlen irtó had­járatai és a hosszú éveken keresztül szított „hideg háború" egyaránt nyugtalanítják az emberiséget. Olvasóink előtt nem kell titkolni - hisz mind­annyian jól tudják - mennyi megoldatlan, bo­nyolult és nehéz kérdés vár megoldásra csak ahhoz, hogy a még mindig feszült légkör eny­hüljön és lehetőséget biztosítson a vitás prob­lémák rendezésére. A szovjet kormány az elmúlt napokban köz­zétette javaslatait a német békeszerződés meg­kötésére. A javasolt negyvennyolc pontot röviden így

Next

/
Oldalképek
Tartalom