Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-06-01 / 11. szám
Zsuzsi és Pityu Pityu diktál, Zsuzsi Írja a levelet: „Gyermeknapra gyertek el hozzánk, gyerekek! Minden igaz társát szeretettel várja Zsuzsika meg Pityu Csehszlovákiába.14 A levelek mentek, a levelek jöttek, messzi arsxágekbél meg csomagot küldtek. „Mi nem tudunk jönni, de a szívünk helyett filmet küldünk és így ott leszünk veletek.4* A négy seregszemlén menetelnek dallal, mindegyik kezében egy békegalambbal. Ugrálnak, kacagnak, kergetőznek... holott Ök maguk sem tudják, hogy milyen boldogok. Volt aztán mulatság, pergetik a filmet, kisfiúk к kislányok egymásnak örülnek. Angol, dán, kínai, spanyol, szovjet, nípon így kerültek össze a szép gyermeknapon. 18 Raj,: SUDA P jp ű w T íM iir A HOLDVADÁSZOK (Izlandi népmese) Egyszer egy falu szélén felült a Hold a hegytetőre. Olyan közelről mosolygott a falusiakra, hogy azt hitték, elég csak a karjukat kinyújtani, s már meg is foghatják és lehozhatják maguknak. Az lenne a szépl De iá is volna, ha hosszú téli estéken ott volna köztük a Hold kerek arca. Elhatározták, aki csak épkézláb, szedje össze magát, mássza meg gyorsan a hegyet: hozzák haza о Holdat, hadd legyen mindig holdfényes a falu. Nekiiramodtak, de mire felértek, nyoma sem volt a hegytetőn a Holdnak. Messze fennt úszott a magas égen, szállt-szállt dél felé. De hogy a Hold nélkül térjenek vissza, szörnyen szégyellték volna, inkább elszánták magukat, hogy még a magasabb szomszéd hegy tetejére is felloholnak. És csakugyan: mintha máris több szerencsével jártak volna. Mert amint mélyebbre ereszkedtek a lejtőn, mintha egyre közelednének a déli hegy csúcsa felé. Volt is öröm a holdvadászok között, rohantak, ahogy csak bírtak fel a másik hegy tetejére! De jajl alig jutottak a csúcsig, már megint messze járt a Hold. Azt gondolták, hogy fél tőlük. Mint a szélvész rohantak csúcsról csúcsra és csalogatták, hívogatták hangos kiáltozással: Holdacska, Holdacska, bújj a zsebembe, vajaskenyér van benne! De a Holdnak nem kellett a vajaskenyér, nem bújt a zsebükbe, hanem szállt, csak szállt tovább, hogy egyformán világítson mindenkinek. Fáradtan hazatértek hát a vadászok: a lábukat is alig tudták emelni, de mégsem ejthették foglyul a Holdat. ISMERD MEG! 1 1. A legfinomabb gombák egyike az úrigomba. Medvetalp- vagy hiripgombának is nevezik. Igen jóízű, levesnek vagy hús mellé elkészítve. Ez az a fajta gomba, melyet megaszalva télire a leginkább eltesznek. ügyelni kell azonban, mert ahogy ÖCSIKE Van nekem egy kistestvérem göndörhajú, szöszike pufók arca - piros afma úgy hívjuk, hogy: öcsike. Pici szája csacsog egyre: Megyek anyu ölibe! Gyorsan topog már a lába, anyuhoz fut öcsike. Gyere hozzám - hívogatom s odahajlok fölibe. Reám süt a szeme napja engem ölel öcsike. Fogót játszunk s örömében mogdobban a csöpp szíve. Ezüstcsengők csilingelnek — nevet, kacag öcsike. El is fárad, ölbe búvik, szemét álom szövi be. Békében nőj nagyra nékünk, kistestvérem, öcsike! RÉNYI MAGDA majd minden gombának, úgy ennek is megvan a hozzá hasonló bolondgombája. Ezt arról lehet megismerni, hogy csípős szaga van, s ha leszakítják, a fehér része hamar megkékül vagy lilásodik. 2. Szereted ugye a csirkepaprikást. Na. éppen olyan finom paprikást ehetsz rókagombából is. Színe miatt sárgagombának is nevezik. Júniusban, kiadós eső után csokrosan bújik elő az avarból. Kosárszámra szedhetsz belőle. Fűszeres jóízű gomba. 3. Ez meg a galambgomba. Sötétkék hátú gomba. Hasonlatos a vadgalamb színéhez. Kékhátúgombának is hívják. Kitűnő íze van. Megsózva, parázson megsütve is jóízű, de a legjobb levesnek. A csiga is nagyon szereti, persze ő nem süti meg, hanem nyersen fogyasztja. 4. íme a keserűgomba. Tiszta fehér színe van. Ha eltöröd, dús fehér nedv buggyan ki, mintha tej folyna belőle. Ez ragadós és kesernyés ízű. Ezért is nevezik keserűgombának. Elkészítés előtt le szokták forrázni, hogy ez a keserű íz kimenjen belőle. De parázson sütve túróval igen kiváló. Bükkfa és tölgyfaerdőben terem.